Azt hiszem nincs olyan magyar ember aki nem ismerné a cigányzenét. Dankó Pista nevéhez kötődik ennek a műfajnak a megteremtése. A századelőn kávéházakban,éttermekben nem volt hiány a cigányzenekarból. Miközben halkan muzsikáltak, az asztaloknál helyet foglaló társaságok beszélgetését sosem zavarták.Zeneszó mellett jólesett a vacsora és az utána következő beszélgetés. Hangulatot keltettek és ez hozzátartozott a vendéglátáshoz.Dankó Pista cigány származású nótaszerző,prímás volt.Édesapja halála miatt csak három elemit végezhetett, kilencéves korától vályogvetőként kereste a család kenyerét. Hegedülni is csak két hónapig tanulhatott egy rokonától, ennek ellenére tizenöt évesen már cigányzenekart szervezett, amelynek vezetője is lett.
Tizenhét évesen beleszeretett az egyik környező gazda Ilonka nevű lányába. Bár a lány apja elzavarta, Ilonka egy szál rózsát adott neki szerelmi zálogul. Pista háromszor szöktette meg szerelmét, míg 1880-ban sikerült egészen az oltárig szaladnia vele és templomi esküvővel megpecsételni frigyüket. 1903-ban, alig 44 évesen halt meg Ilonka karjaiban. Dankó dalköltészetében ezért gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható.
Már ismert zenészként Oroszországba hívták turnézni. Miklós cárnak annyira tetszett a prímás játéka, hogy elismerése képpen Dankó Pista ujjára húzta az egyik briliánsgyűrűjét. A jelen lévő vendégek ugyanígy cselekedtek és egymást követve gratuláltak, végül a prímás összes ujjára nagy értékű gyűrű került. Mire Dankó Pista így sóhajtott fel: „Drága Istenem, miért csak tíz ujjat adtál nekem?”
A legendás zenész személyét, történetét több írónk és költőnk is megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt róla, Pósa Lajos költő felkarolta és támogatta. Móra Ferenc, Tömörkény István, Rákosi Viktor írásaiban is feltűnt, továbbá Gárdonyi József – Gárdonyi Géza fia – egy egész regényt szentelt a Dankó életrajz megírására.
Élete során közel félezer dallamot, nótát, és számos népszínmű-dalbetétet komponált. Nótáit az egész Kárpát-medencében ismerték. A zenész előtt tisztelegve temetésén ötszáz cigányzenész játszotta az „Eltörött a hegedűm…” kezdetű nótáját.
1940-ben film is készült életéről, amelyben Jávor Pál alakította, ez volt a kétszázadik magyar hangosfilm.Dalai a magyar zenei örökség szerves részét képezik, emlékét szobor, nevét pedig rádió csatorna, valamint utcák és intézmények őrzik. Születésnapja egyben a Dankó Pista Emléknap is,melynek egyik célja,hogy felélessze a kávéházi és éttermi cigányzene hagyományát és népszerűsítse a cigány muzsikát
A legendás prímás születésnapjához igazított Dankó Pista Emléknapon számtalan tehetség játékát élvezhették tegnap június 15-én a vendéglátóhelyeken a vendégek, többek között Ifj. Sárközi Lajos, Liszt Ferenc- és Junior Prima díjas hegedűművész is. A hétgenerációs zenész családból származó, már gyermekként számos országos és nemzetközi hegedűversenyt nyert zenész 2015 óta a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője és főprímása, aki zenekaraival több hazai fesztivál visszatérő előadója. Szintén muzsikál majd Oláh Ernő prímás is, aki már 10 éves korában a 100 Tagú Cigányzenekar tagja volt. Húszévesen alapította meg saját zenekarát, amellyel azóta is folyamatosan koncertezik. Pályafutása során volt tagja a Honvéd Művészegyüttesnek, és zenélt együtt a XX. századi klasszikus zene egyik legnagyobb hegedűművészével, Ivry Gitilis-szel is. Számos tévéfelvétele készült a Duna Televíziónál, ahol olyan kiváló nótaénekeseket kísért, mint Kovács Apollónia, Győri Szabó József, Koós Éva, Szoka Júlia vagy Buch Tibor.
A Dankó Pista Emléknapon az asztalok közé lép két olyan zenekar is, amelyek élén – Jónás Bernadett és Makóné Berki Laura személyében − női prímás varázsolja el a közönséget. A több száz éves hagyománnyal bíró éttermi és kávéházi cigányzenét játszó 4-6 fős zenekarok előadásában Dankó Pista híres nótái mellett felcsendülnek majd komolyzenei átiratok, opera- és operettrészletek, filmzenék, és klasszikus slágerek is. A szervezők remélik,hogy mindenki megtalálta az ízlésének megfelelő és a kedvéhez illő vidám, érzelmes, vagy akár édes-bús dallamot.
Akik nem jutottak el sem az étterembe sem a kávéházba kutatva emlékeikben biztosan felcsendül egy egy szép nóta.De vigaszként el mondható,hogy az Emléknap kapcsán a jövő célkitűzése az éttermi és kávéházi cigányzene felélesztése és népszerűsítése.( A cimlapon Dankó Pista hegedője látható)
Major Edit
