A Magyar Posta története(második rész)

2021-04-16 | Budaörs
A Magyar Posta történetének második egyben befejező részéhez érkeztünk. Elmondhatjuk hogy a posta léte életünk egyik nagyon fontos szolgáltatása és egyben nélkülözhetetlen része mindennapjainknak.

A huszadik század első felében (1900-1948)

A századforduló táján kibontakozott a falvak és tanyák postai ellátásának fejlesztése (tanyai levélgyűjtő helyek 1894-től, faluzó levélhordók 1900-tól, postaügynökségek 1901-től). Tanítók, papok, falusi intézők mellékállásban végeztek postai szolgáltatást. 1914-ben már 655 levélgyűjtőhely és 1293 postaügynökség működött a 4751 állami postahivatal mellett. A vidéki városokban üzleteket, trafikokat bíztak meg küldeménygyűjtéssel és kezeléssel.

Dél-Alföld: 1894-ben elsőként Kecskemét környékén hoztak létre tanyai levélgyűjtő helyeket pusztai tanítók közreműködésével. 1903-ban Kecskemét határában 26, Hódmezővásárhely körül 19, Szentes környékén 7, Orosháza közelében 4, Kiskundorozsmán 1 tanyai levélgyűjtő működött.

Az első világháború alatt tábori posta szolgálatot állítottak fel. A Trianoni békeszerződés következtében a szomszédos államokhoz került a postahelyek 60 %-a és öt területi postaigazgatóság. 1920-ban az elszakított temesvári és a nagyváradi igazgatóság helyett Szegeden és Debrecenben létesült új postaigazgatóság. A Miskolci Postaigazgatóságot 1945-ben, illetve 1950-ben hozták létre (közben rövid időre megszűnt).

Az 1920-30-as évekből főként a telefonhálózat és a rádiózás fejlődése emelhető ki. A Magyar Királyi Posta 1923-ban Csepelen üzembe helyezte az első magyarországi rádióadót, ami alkalmas volt távíró- és távbeszélő üzemre is. A rádió 1925-ben kezdte meg a rendszeres műsorszórást.

1938-tól a visszacsatolt területeken megszervezték a magyar postaszolgálatot. A második világháború éveiben tábori postát működtettek. 1945 után óriási feladat volt a tönkretett posta- és hírközlési hálózat helyreállítása. 1948-ban államosították a postamesteri hivatalokat. Ugyanebben az évben megnövelték a  lakihegyi rádióadó teljesítményét, ami már az ország egész területére képes volt sugározni a Kossuth Rádió műsorát.

A szocializmus évtizedei (1949-1989)

1950-ben a Magyar Posta az államtól kizárólagos jogot kapott a hírlapterjesztésre. 1957-ben megkezdődött a televízió– és az ultrarövid-hullámú rádióműsor-sugárzás. A postaszállítás gerince továbbra is a vasút volt. A kisebb településeken lévő postahivatalok és a gyűjtő-feldolgozó pontok között sok helyen menetrend szerinti autóbuszokkal szállították a postaanyagot. Az 1960-as években a nagy bérházakban csoportos levélszekrényeket szereltek fel. Korábban a legfelső emeletre is ajtóig vitték a kézbesítők a levelet, pénzt, hírlapot. Az 1970-es években a ritkán lakott külterületeken, tanyás vidékeken bevezették a támpontos kézbesítést.

Dél-Alföld: Az ország első külterületi támpontos kézbesítőjárata 1971 novemberében Kunszentmiklós külterületén indult. Korábban a tanyákhoz lovas vagy kerékpáros kézbesítők vitték a küldeményeket. Az utolsó lovas kézbesítő Gátér tanyavilágában még 2010-ben is kézbesített.

1973-ban bevezette a Magyar Posta az irányítószámokat. 1978-ban megkezdődött a levelek automatikus gépi feldolgozása (1978-ban Toshiba, 1990-ben NEC, 2004-ben Siemens gépsor állt üzembe).

A telefonhálózatban 1971-től alkalmazták a svéd automata crossbar-központokat (Filmhíradó 1971).

Dél-Alföld: Az első vidéki crossbar telefonközpontot 1976-ban Szegeden szerelték fel.

Megújulás és modernizáció (1990-2010)

  1. január 1-jén elvált egymástól a posta, a távközlés és a műsorszórás, megalakult a Magyar Posta Vállalat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat. A három ágazat ezt követően az egyre inkább kibontakozó piaci viszonyok között, egymástól függetlenül fejlődött.

A Magyar Posta 1993-ban részvénytársasággá alakult. Korszerűsítette arculatát, irányító szervezetét, szolgáltatásait, technológiáját.

Teljesen kicserélődött a postai járműpark (Barkas, Robur, IFA helyett Volkswagen, Mercedes és IVECO gépkocsik).

1993-tól a kistelepüléseken vállalkozási formában ismét megjelentek a postaügynökségek, 1996-tól pedig a postamesterek. Elektronikus levél előállító és küldeménycsomagoló üzem létesült (1998). Tért hódított a postai szolgáltatásban az informatika (Integrált Posta Hálózat bevezetése 2000-2002). Korszerű levélfeldolgozó központ épült Budaörsön (2004). Megszűnt a vasúti mozgóposta, a postaanyag nagybani szállítása is gépkocsikkal történik, egyszerűsödött a szállítási-feldolgozási rendszer (2004). A hírlapterjesztésben minimálisra csökkent a posta részvétele, bővült viszont a banki, biztosítási, befektetési szolgáltatások kínálata. Korszerűsödtek a logisztikai szolgáltatások (EMS gyorsszolgálat, új csomagszolgáltatások). 2004 óta közel ezer kistelepülésen mobil posta biztosítja az ellátást. 2007-ben elindult a Postapartner Program: helyi vállalkozók vették át több mint ezer kisposta üzemeltetését (2007-2010). A városi nagy posták nyitott pultossá alakultak, korszerű ügyfélhívó rendszert kaptak.

A Magyar Postának 2010-ben 35 ezer alkalmazottja volt. Ebből tízezren kézbesítőként gondoskodtak a küldemények fizikai célba juttatásáról.

2009-ben a Magyar Posta szolgáltatásminőség tekintetében az európai posták mezőnyében a 6-7. helyen állt. Szakmai teljesítményével 2006 és 2009 között háromszor nyerte el a világ postáinak versenyében a „postai Oszkár-díjnak” is nevezett Word Mail Awards díjat. Márkaértékét tekintve a hazai cégek között az ötödik helyen állt a rangsorban. 2010-ben egy nemzetközi felmérés szerint hazánkban a lakosság postások iránti bizalmi mutatója 95 százalékos volt.

A magyar postások a tűzoltók mögött a második helyen álltak. A posták nemzetközi mezőnyében ez a legjobb eredmény.

Lovászi József összeállítása nyomán Major Edit

Megosztás