Ybl Miklós neoreneszánsz palotája több mint százharminc éve várja az opera és a balett műfajának szerelmeseit. Az épületbe évente több ezer turista is ellátogat, hogy megcsodálja Budapest egyik legjelentősebb műemlékét.
Az Andrássy út (eredeti nevén Sugár út) kiépítésével a 19. század végére kialakult Pest városképe, és felvetődött egy önálló operaház létrejöttének gondolata is. Az építkezésre annál is inkább szükség volt, mert az akkori Nemzeti Színház egyre kevésbé tudott egyszerre eleget tenni a drámai darabok színreviteléhez és az operajátszáshoz kapcsolódó követelményeknek. Lónyay Menyhért miniszterelnök felvetésére Orczy Bódog, a Nemzeti Színház igazgatója 1872-ben beadvány formájában vázolta átfogóbb tervezetét, majd 1873-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, és maga I. Ferenc József osztrák császár és magyar király is hozzájárult a kezdeményezéshez. Tervpályázatot írtak ki, amelyre hat építészt hívtak meg: Ybl Miklóst, Steindl Imrét, Skalnitzky Antalt, Linczbauer Istvánt, a külföldi mesterek közül Ferdinand Felmert és Ludwig Bohnstedtet. A beérkezett munkák közül a zsűri nagy szavazat-többséggel Ybl Miklós (1814–1891) pályaművét tartotta megvalósításra érdemesnek. Az építési programot Podmaniczky Frigyes, a tervpályázat bíráló bizottságának elnöke és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke határozta meg, amelyben fontos kitétel volt, hogy a kivitelezést csak magyar mesterek végezzék, és a felhasznált anyagok is kizárólag Magyarország területéről származhatnak. Ybl Miklós teljesítette ezt a kérést, öt kivétellel: a márványburkolatok Carrarából, a gránitoszlopok Ausztriából, a tölgy- és cédrusburkolatok Olaszországból, a színpadtechnika Bécsből, a csillár pedig Mainzból érkezett.
Az építési engedélyt 1875-ben adták ki, de az eredeti tervet többször át kellett dolgozni, hiszen I. Ferenc József azzal a kikötéssel engedélyezte a megvalósítást, ha a pesti operaház nem lesz nagyobb a bécsinél. Ybl a legfelső páholyemeletet ezért elhagyta, csökkentette az előcsarnok méretét, és ezzel arányosabbá tette az épületet, ami keresztben és hosszában is szinte teljesen szimmetrikus. A művészi alapgondolat azonban nem változott: az architektúra és a díszítések mind a zene erejét kívánják kifejezni, utóbbiak antik mitológiai történetek segítségével.
A megnyitó előadásra kilenc évvel később, 1884. szeptember 27-én került sor, azonban az ünnepség majdhogynem botrányba fulladt. Mint ahogy azt a 2014-es őszi újrajátszásnál is láthatták a jelen lévők, a Sugár úton összeverődött tömeg nemcsak kívülről, hanem belülről is látni akarta az arannyal, márvánnyal, freskókkal gazdagon díszített épületet, amelynek építése rengeteg pénzbe és nem kevés adóforintba került, ráadásul az eredetileg négy évre tervezett kivitelezés csúszott. A megnyitót már csak e miatt is óriási érdeklődés övezte, a belépőjegyek ára akkoriban két lóéval vetekedett – a szemrevételezésre ez az alkalom soha vissza nem térőnek tűnt. A díszelőadáson – amelyen I. Ferenc József császár is részt vett – a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc, illetve fia, Erkel Sándor vezényletével.
2022.márciusában öt évi bezárás után nyitotta meg újra kapuit a nagyközönség előtt a felújított Operaház az Andrássy úton.Érdekességeiből válogattunk egy csokorra valót:
A felújított Operaház belső tere (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)
A legjobb helyek: Egy tervezetben megmaradt Ybl-rajz alapján megvalósult, új elrendezésű nézőteret vehetünk birtokba. A két középső folyosó megszűnt, a székek egy tömbben helyezkednek el, amit két oldalról lehet megközelíteni. Így senki nem ül közvetlenül a falak mellett, ami akusztikailag nem kedvező hely, ráadásul nagyobb felület veri vissza a hangot, és mindenhonnan jobban szól majd a muzsika.
A zenekari árok: Ha már az akusztikánál tartunk, fontos kiemelni, hogy a zenekari árok is jelentős módosításokon ment keresztül. Szélesebb lett, jobban benyúlik a nézőtérre, így nagyobb légtér foglal fölötte helyet, ami jót tesz a hang terjedésének. Az eddigi két süllyesztő helyett hárommal lehet szabályozni a zenészek elhelyezkedését, akár a bayreuthihoz hasonló, egyenletesen mélyülő árok is létrehozható.
Talpunk alól szóló zene: Különleges hangzásélményt jelenthet, hogy
a zenekari árkot a nézőtér alatti területtel is egybenyitották, ami egyfelől növeli az épület zengőtereinek térfogatát,
másrészt különböző akusztikai megoldásokra is lehetőséget nyújt. Ha pedig egy vállalkozó kedvű alkotó úgy kívánja, a zene akár közvetlenül az emberek lába alól is megszólalhat.
Nádrengeteg: Elsőre furcsának tűnhet elképzelni, mit keres a nád az Operaházban, már amennyiben nem valamilyen vízparton játszódó darabot adnak éppen elő.
A zsöllyepáholyok fa elválasztóit cserélték a felújítás során erre az anyagra, hogy az eredetileg kis, zárt rekeszekre szabdalt területen szabadon áramolhasson a hang,és az is kiválóan halljon, aki nem az első székeken ül.
Liftek: Nem kell többé lépcsőzni, ha valaki a harmadik emelet kiváló akusztikájú, ráadásul olcsóbb helyeiről szeretné megtekinteni az előadásokat! A felújított karzati lépcsőházakban ugyanis liftek várják a közönséget, amelyekkel a földszinti akadálymentesített helyek is segítség nélkül elérhetők. Így az idősebb, illetve a mozgássérült látogatók is probléma nélkül élvezhetik majd a produkciókat.
Színpadi varázslat: A megújult színpadtechnika gyorsabb és halkabb díszletmozgatást tesz lehetővé, így még teljesebbé válik az előadások keltette illúzió. Az átalakuló üzemi területeknek köszönhetően a nagy díszletelemeket sokkal könnyebb célba juttatni, mivel egy korábbi tűzvédelmi fal mozgathatóvá cserélésével lehetőség nyílt azokat az utcaszintről közvetlenül betolni az alsó színpadra,ahonnan aztán egyszerűen fel lehet emelni őket a helyükre.
A felújított Operaház belső tere (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)
Modern idők szava: A 21. századra rengeteg olyan technikai feltétel lett elérhető, ami élvezetesebbé, és nem utolsósorban biztonságosabbá teszi az operába járást. Így a felújítás során megújult az Operaház tűzvédelmi rendszere is, tűzjelzőkkel, füstérzékelőkkel és oltóberendezésekkel, valamint a hang- és világítástechnika is sokkal jobban és széles körűbben szolgálja ki az igényeket.
Okos székek: Aki volt már Bécsben, láthatta, amint a nézők az előttük lévő szék háttámláján található feliratozón követhetik az előadás szövegét, az általuk választott nyelven. Az Operaház új székei is rendelkeznek az okos funkciókkal, így a nézőnek nem kell kapkodnia a fejét, ha nem beszéli az adott darab nyelvét,hanem kényelmesen, egyszerre tarthatja a látómezejében a feliratot és a színpadot is.
Minden megszépült: Megtisztult homlokzat, felfrissült belső terek várják az Operaházat újra birtokba vevő közönséget, hogy ismét egy pompázatos műemléki épületben gyönyörködhessünk. Freskók és seccók, szobrok és gazdag belső díszítések, minden, ami csak szükséges, hogy az opera műfajának legnagyobb művei egy igazi palotában csendülhessenek fel. A fő látnivaló persze maga a színpadi produkció lesz, de ki- és befelé jövet is sokfelé kalandozhat a tekintetünk!
Major Edit
Forrás: Fidélio
