A méhek ünnepére

2020-05-01 | Budaörs
Április 30-án van a Méhek Világnapja. Az alábbiakban ezekről a szorgos és rendkívül hasznos kis rovarokról emlékezünk meg.

1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon a Méhek Világnapját

Munkás életük rövid ideig tart.Az anya néhány évig (maximum 7-8), a here 4-5 hétig, a dolgozó kb. 8 hétig él. A házi méh családban 40 000 egyed is élhet. Az ember  rájött a méz csodás hatására ezért a méhészkedés iparággá vált.A méz a természet különleges ajándéka. Színe, illata és aromája attól függ, hogy milyen növényről gyűjtötték a méz alapanyagát. Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A mézet ma is szívesen fogyasztják számtalan jótékony hatása miatt. A méz táplálja a szívet, növeli az izmok teherbíró képességét, kiváló erősítőszere a sportolóknak, az idős embereknek, a fáradt szervezetnek. Jó hatással van a gyerekek fejlődésére, ajánlják a szoptató anyukáknak is. A gyomorbántalmakra is javasolják, különösen székrekedésre. Nyugtatóan hat az egész testre. Azonban nem szabad túlzásba vinni, mert a testsúlyt is növeli. A mézet kozmetikai termékek, pakolások készítéséhez is használják.

A méz az egyik legjobb érv amellett, hogy nem csupán egészséges, de akár gyógyhatású is lehet az, ami finom. Több mint kedves gesztus a természet – és persze a méhek – részéről.

Hazánkban sajnálatos módon alacsony a mézfogyasztás, a program nem titkolt célja a méz és a méhészeti termékek megismertetése és megkedveltetése. Magyarország az unión belül méhészeti nagyhatalom, a kereskedelem 40 %-a származik hazánkból!

A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. Külön vonalat képviselnek az Apoidea főcsaládban, jelenleg az Anthophilák közé soroltak. Megközelítőleg 20 000 ismert fajuk létezik, habár sokuk nincsen leírva, illetve besorolva. Ennek köszönhetően a számuk feltehetően magasabb. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak.

A méhek a nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú komplex, összetett nyelvükkel  kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb.

A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növények legfontosabb beporzói. Gyűjtenek pollent és nektárt is. A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől.

A mezőgazdaságban is közvetlen szerepet töltenek be, különösen a domesztikált házi méh, ami sok országban a legfőbb méztermelő. Sok egyéb fajt, mint például a kőműves méhet intenzíven szaporítják beporzó tevékenysége miatt. A jövőben feltehetőleg táplálék előállítására is hasznosítják.

A legtöbb méh bolyhos; a polleneket a szőrszálak elektrosztatikus töltése tapasztja a rovar testéhez. Ha a nőstény méhek egy kis időre felfüggesztik a takarmányozást, megtisztítják testüket, és a pollenszemcséket egy csomagba, úgynevezett scopába gyűjtik; ez a legtöbb méh hátsó lábán található. A legtöbbjük az összes virágból gyűjt pollent, de akadnak egy-egy növényre szakosodott fajok is. A pollent és a nektárt többnyire összekeverik, és így eleinte folyékony, de megkeményedő tartalék élelmiszertömeget hoznak létre. Ezt aztán megformálják, és a lépsejtekben tárolják. Az így, élelemmel megtöltött sejtekbe helyezik petéiket, majd lezárják azokat.

A méhek magányosan és különböző közösségekben is élhetnek. A valódi szociális életmód igen elterjedt: ilyenek a dongók, a fullánk nélküli méhek és a háziméhek közösségei. Több elképzelés szerint az egyes fajok társas életmódja külön-külön fejlődött ki.

A fajok hatalmas többsége az édes méhek családjába tartozik. Ezek telepei kicsik, megközelítőleg tucatnyi vagy kevesebb dolgozóval. A királynő legfeljebb annyiban különbözik a dolgozóktól, hogy nagyobb náluk. A legtöbb faj kolóniái egynyáriak, még a trópusokon élők telepei is. Csupán a megtermékenyített nőstények telelnek át.

A magasan szociális méhek telepeket hoznak létre. Minden egyes kolóniában egy királynő és több dolgozó él. Az olyan kolóniát, aminek az ember biztosít élőhelyet, kasnak nevezzük. A házi méhanya naponta akár 1500 petét rakhat. A petéből 3 nap múlva kel ki a lárva. A lárva kb. egy hét múlva bebábozódik, majd a kifejlett állat újabb egy hét múlva kel ki a bábból. Táplálékuk nektár és pollen. Az anya néhány évig (maximum 7-8), a here 4-5 hétig, a dolgozó kb. 8 hétig él. A háziméh családban 40 000 egyed is élhet.

A virágok meglátogatása sok veszélyt hordoz magában: pókok, gyilkos bogarak és különféle madarak vadásznak rájuk. Tizedelik állományukat a rovarirtó szerek is – ezek vagy közvetlenül az élőlényekre hatnak, vagy táplálékukra. A kolóniák élősködői a varroa atkák. Ezek az atkák csak méhek kolóniáiban élősködve képesek szaporodni. A méhek testfelületén megtapadva azok szövetnedveiből táplálkoznak, miközben további kórokozókat (pl. vírusokat) is terjeszthetnek. Az erős fertőzöttség okozta betegség, a varroatózis, az egész méhcsalád pusztulását okozhatja. A betegség elleni gyógyszeres védekezés viszonylag nehézkes, ezért jelentős gazdasági károkat okoz.

A fiatal királynő kb. 8 napos korában végzi az úgynevezett nászrepülést. A levegőben magasan kb. 10 herével párzik, ezek a királynő feromonjára gyűlnek össze. A nász herék számára végzetes, mert nemző szervük a párzást követően leszakad. A királynő a hímivarsejteket egy zacskóban, az ondótartályban gyűjti. Amennyiben a királynő megfelelő számban párzott herékkel, egy életre elegendő hímivarsejttel rendelkezik és kb. 5 évig rakhat petéket. Ha a párzás valamilyen okból nem volt sikeres az anya herét szülővé válik, ami annyit jelent, hogy megtermékenyítetlen petéket rak le, amelyekből herék fejlődnek ki. Az ilyen királynőt vagy a méhész vagy a méhek maguk egyszerűen lecserélik. Egy jó királynő tavaszi hónapokban 1-2000 petét rak le naponta.

A méhek tájékoztatják és hasznos tanácsokkal látják el egymást a maguk nyelvén.

Ha a felderítő méh gazdag vadászterületre bukkan, megtölti tartályát, megrakja kosaracskáit, és visszatér a kasba. A méhek nagy tömegben tolonganak körülötte.

Ha ringó táncmozdulatokat tesz, előbb balra, majd jobbra fordulva, azt jelenti, hogy: “Nagy bőség mindenütt a környéken, gyűjtsetek”! A méhek csápjukkal megérintik a táncos felderítőt, hogy szagot fogjanak és megtudják, milyen virágfajta után kell kutatni.

Ha viszont a zsákmány meglehetősen messze van a kastól, és talán csak egyetlenegy virágzó fából vagy kisebb virágcsoportból áll, a méhek könnyen eltévednek, ha nem kapnak pontos útmutatást. Ilyen esetben a felderítő méh nem körbe-körbe kering, hanem egyenes vonalban mászik, és potrohát himbálja. Az alig néhány centiméter hosszú egyenes vonal végén balra fordul, és ívben visszatér a kiinduló ponthoz. Utána újra elindul ugyanazon az egyenes úton, jobbra kanyarodik és újra visszamegy. Ezt többször megismétli, és egész idő alatt himbálja a potrohát. Az egyenes vonal pontosan a felkutatott virágok irányába mutat.

A balra és jobbra ívelés sebessége azt tudatja, hogy milyen messze vannak a virágok. Minél messzebb vannak, annál lassabban ível vissza a felderítő méh a kiinduló ponthoz.

Potrohának himbálásával a méz vagy virágpor mennyiségét közli a felderítő. Az erőteljes himbálás gazdag lelőhelyet jelent – minden méh repüljön oda és gyűjtsön! Ha lassan, lomhán himbálja potrohát, azt közli, hogy szegényes lelőhelyet talált, vagyis csak néhány méh szálljon oda, a többi pedig várja meg a következő felderítőt, amely más irányból érkezik.

Méhméreg, mint gyógyszer

Ennek a kicsi, csoda élőlénynek méregmirigyekben termelt, és méreghólyagban tárolt savas kémhatású méhmérge is kiváló gyógyszer lehet.
A mérget szúrással juttatja áldozatába.  A méreg összetétele hasonló egyes kígyófajok mérgéhez, mennyisége egy kifejlett 2-3 hetes méhben 0,3 mg. Csak a dolgozó méhek termelnek mérget. A méhszúrásra a megtámadott élőlények különbözőképpen reagálnak. Közismert, hogy a ló pár száz méhszúrástól is elpusztul, de vadakat, madarakat is képes leölni.
Az ember szervezete viszonylag sok szúrást elvisel. A méhészek sokszor minden védő felszerelés nélkül dolgoznak és több tucat szúrást kapnak.

Akik allergiásak a méhszúrás által bevitt méregre, azoknál nehézlégzést, hányást, hideglelést, lázat, hasmenést okozhat. Ilyenkor a sérültet orvoshoz kell vinni.
Az orvostudomány még nem ismeri a méreg teljes összetételét, de tapasztalatból tudja, hogy reumás, ízületi és idegfájdalmak gyógyítására kiválóan alkalmas.

A méhek szerepe a virágok beporzásában, a termés mennyiségében vitathatatlan.
Tracey Newman és kutatócsoportja a Southamptoni Egyetemen készített tanulmányával rámutat arra, hogy a méhek tevékenységét nagyban befolyásolja a diesel autókból kipufogó gáz.
A méhek tájékozódását a látáson kívül az ízlelés és a szaglás is segítik.
A diesel autók kipufogógáza mono-nitrogén-oxidokat tartalmaz, ami megváltoztatja például a repce, mint fontos mezőgazdasági növény illatösszetételét, így egyes illatanyag komponensek felismerhetetlenné válnak a méhek számára.
A füsttel megzavarható a méhek érzékelése, a méhészek is hideg füstöt alkalmaznak arra, hogy a méhek egymás közötti kommunikációját blokkolják. Amikor  a kaptárt megbolygatja a méhész, akkor a rovarok veszélyt jelző feromonokat bocsátanak ki, amik kollektív támadásra ösztönzik a rajt. A hideg füst miatt a feromonok nincsenek hatással a méhekre, így a méz ellenállás nélkül begyűjthető. Ez egy kontrollált helyzet, és nem tartós hatású. A diesel autók füstje azonban nem szabályozható, így komoly befolyással lehet a méhekre, és ezzel az út menti mezők, termőföldek hozamára is.

Világszerte pusztulnak a méhek, aminek beláthatatlan következményei lehetnek  az alma, mandula, lucerna, hagyma termesztésben, mert ezeket a növényeket kizárólag a méhek porozzák be.
Az újfajta növényvédő szerek, a klímaváltozás, az atkák és gombás betegségek terjedése, a nagyüzemi mezőgazdaság és a genetikai diverzitás csökkenése szerepel az okok között.
Számos próbálkozás volt már a méhek robotokkal történő helyettesítésére.
Most olyan robotpásztort fejlesztenek, amely – hőmérsékletének szabályzásával – képes a méheket maga mellé csalogatni

Egyes elmélet szerint pusztulásuk a földi élet pusztulásához is vezethet. Vigyázzunk hát rájuk miközben csodáljuk   szigorúan szabályozott fegyelmezett társadalmukat.

Források felhasználásával Major Edit

Megosztás