A mi csodálatos repülőterünk - büszkeség és szomorúság

2026-11-03 | Budaörs
A hatalmas hangár, melynek építése benne volt a 155 napban (szinte hihetetlen) lenyűgöző. A hatást fokozza a történelmi repülőgépek látványa. Budaörsi Goldtimer Alapítványunk hatalmas munkát végzett és végez, 25 éve repül a Li-2-es.

A (fűtött!) hangárba a már említett Zsolnay-porcelán fűtöcsöveken keresztül jön a meleg a kazánházból. Itt áll a Gerle, a Kánya, régi postagépek. Ezek működéséről azt is megtudtuk, hogy olyan pontosan csomagolták akkoriban a küldeményeket, hogy a gép egyszerűen ledobta a települések melletti mezőre az oda címzett postaküldeményt – egy megszabott méretű nagy fehér lepedőre. Itt a helyi postamester várta a küldeményeket és már vihette is a címzetteknek.

Ottjártunkkor még a kifutópályán állt a Budaörsön felújított Li-2-es, amely a világon az egyetlen ilyen típusú működő repülőgép. A Goldtimer Alapítvány lelkes és „fanatikus” szakemberei öt évig dolgoztak rajta, hogy biztonságos működésbe hozhassák a Taskentben gyártott gépmadarat, az „öreglányt”. Forgalomban eredetileg 24 évig volt, ahol az almán, tojáson, élőcsirkén, sok egyéb mezőgazdasági terméken, építőanyagon kívül rendszeresen, naponta szállított utasokat is. Az utastéri üléseket hol berakták, hol kiszedték …Ma már 25 éve repül!

Az 50-es években szinte valamennyi nagyobb városunkba volt rendszeres repülőjárat, két Li-2-es repülte körbe az országot ellenkező irányban.
Az első „nyugati”, bécsi járat éppen 1956 októberében indult… A forradalom idején gyakran térítették el a nyugati határ felé, de néha Nyugat-Európába is eljutottak épségben a disszidálók rajta.
Erre az évre már bevonul a hangárba, de mi még közel mehettünk hozzá és fotózhattuk kedvünkre.

És végezetül, hogy miért Budaörsre esett a választás, amikor egy méltó repülőteret szerettek volna építeni az országnak az 1930-as években? Fontos szempont volt, hogy közel legyen Budapest belvárosához és az akkor még „úri” közönség könnyen eljuthasson a helyszínre. (Szóba került már akkor is Ferihegy, de a Csepel Sziget északi csücske is.)  Budaörsön a vasút adott volt, és a repülőtér kedvéért a balatoni utat a másik oldalra helyezték át.

Fájl:A Budaörsi Repülőtér megnyitása - 1937. június 20.jpg

A Budaörsi Repülőtér megnyitása 1937. június 20-án. Horthy István beszéde.

De repülőterünk az idő múltával, a megnövekedett légi forgalom miatt egyre szűkebbé vált –  a közeli település és a környező hegyek miatt nehezen lett volna bővíthető.  A nem betonozott és a rövid kifutópályák hamar megmutatták a hely korlátait. Így hát elkezdtek építeni egy újat – mégis csak Ferihegyen.

A háború végére gyakorlatilag az összes budapesti repülőteret lebombázták (a féligkész Ferihegyi-repülőteret is), és a Budaörsi repülőtér maradt a legjobb állapotban, ezért a háború után innen kezdődött a hazai repülés újraindítása. Az újjáépített Ferihegyi repülőtér 1950. május 1-jén átvette a nemzetközi repülőtér és a budapesti légiforgalom központjának szerepét, így a Budaörsi repülőteret mezőgazdasági és sportrepülési célokra kezdték használni. Mára az utóbbi maradt a jellemző – és sokan élvezhetik a sétarepülési szolgáltatást is.

És a szomorúság:
Jó ideje szomorúan nézem a főépület egy részének tönkremenését. Vajon mikor várható rekonstrukció és kik tudják végrehajtani?

Itt hajtattak fel annak idején az utasok járműveikkel

Az egykori neonfényes főbejárat

Az utcától kerítéssel elzárt hátsó rész. A korláthoz inkább ne nyúljunk!

Kár, hogy annak idején, amikor lehetősége lett volna, Budaörs városvezetése nem vállalta fel, hogy gondjaiba veszi a Budaörsi Repülőteret. Bár közigazgatásilag Budapesthez tartozik, mégis a mienk, budaörsieké.

SzK

Megosztás