„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,/ csak elfajult kor hős elődöket,/ a lelkes eljár ősei sírlakához,/ s gyújt régi fénynél új szövétneket.” (Garay János)
Mi akkor, 2002-ben felvállaltuk, hogy missziót teljesítve, új szövétnekek legyünk, s amint Alapszabályunkban is rögzítve van, a keresztény értékrend szellemében tevékenykedünk, őrizzük történelmi múltunk értékeit. bemutatjuk magyar szellemi örökségünket. Máig közel 350 magas színvonalon megvalósított ingyenes rendezvénnyel, tudományos előadásokkal, irodalmi estekkel, konferenciákkal és kiállításokkal szolgáltuk és gazdagítottuk Budaörs és vonzáskörzete kulturális életét.
Csorba László előadása Kossuth Lajos amerikai útjárólTavaszodik című irodalmi est Gyümölcsoltó Boldogasszony napján: Bálint Márta és Szabó AndrásA Budaörsi Sapszon Ferenc Kórus fellépése a tavaszodik c. irodalmi esten
Mindez arra predesztinálna, hogy megbecsülik a munkánkat, de úgy érezzük, háttérbe vagyunk szorítva, a sok esetben rövidebb ideje működő, „trendi” elveket valló, civil szervezetekkel szemben.
Csak néhányat említenék tevékenységünkből:
-„Csengő rímek – csillogó borok” címmel hagyományteremtés szándékával egy hetes rendezvénysorozatot szerveztünk, hogy felhívjuk a figyelmet a Budai Borvidékre, amelyet az Etyeki borrégióhoz csatoltak, s úgy éreztük, hogy hangsúlyozni kellene ezzel Budaörs hajdani borászati múltját. (A szorgalmas sváboknak köszönhetően közel 700 pince sorjázott a hegyoldalainkon, s mára a korábbi elhibázott döntések folytán szinte alig maradt egy tucat.) Egy hétig több vendéglő sváb ételeket kínált, s mellette budai borokat. Három kiállítás kísérte a programot: Bacchus címmel a BUM művészeivel a Zichy-majorban, Dékány Ferenc fotóművész borvidéket bemutató tárlata a Jókai Mór művelődési Házban és a Budai Borvidék múltját és jelenét bemutató tablókiállítás a Városházán, ahol a Heimatmuseum sváb borászathoz kötődő tárgyii emlékei is láthatóak voltak. A borvidék borászatai borbemutatóval, kóstoltatással gazdagították az eseményt. Sajnos a rendezvénynek nem lett folytatása, mert az önkormányzat nem kívánta előlegezni az Agromarketing KFT-től általam megnyert 500.0000,-Ft-os támogatás előfinanszírozását, és saját zsebemből mégsem várhatták el, hogy városunkat egyedül népszerűsítsem.
-13 kiállítást szerveztünk a városban határon túl élő művészeknek is: pl. Incze Danila Madeirán élő, erdélyi származású művész kiállítását, amelyet – a Szalon szokása szerint, hogy vagy a művész származási helyéhez vagy a művész letelepedési helyéhez kötődő műsor kísérje a megnyitót – , így madeirai előadással bővítettünk. Elhangzottak például az egyetem tanszékvezetője tolmácsolásában Pessoa költemények eredeti nyelven, majd Döbrentei Kornél fordításában magyarul. A rendezvényen felszólalt Portugália magyarországi nagykövete is.
-Sok látogatónk emlékszik szívesen Krúdy estünkre, ahol Kurucz Ferenc festőművész csodás Krúdy ihlette képeit mutattuk be a Galériában és a Színházteremben tabáni kiskocsma díszletében Bálint Márta Kossuth-díjas színművész és Szabó András előadóművész – beöltözve korabeli ruhákban – a Canarro Együttes zenei kíséretével Krúdy összeállítást adott elő. Az előtérben „Krúdys velőskonc” várta a vendégeket Krúdy kedvenc óbudai vendéglője ajándékaként.
– Konferenciát tartottunk az Összetartozás Napján határon túli vendég előadókkal, akik utaztatását a Rákóczi Szövetség vállalta.
-Tisztelegve a Budaörsöt felvirágoztató sváb lakosság előtt, felállítottunk közadakozásból (az önkormányzat nem támogatta) egy képoszlopot (Bildstock), amely emléket állít a hajdan Nap-hegyen lévő szőlőkultúrának. A „Szőlős Madoinna” domborművet Petrás Mária Prima Primissima-díjas keramikus alkotta.
– Ingyenes táncházat tartottunk a JMMK-ban a Csillagszeműek és alapítóik, Tímár Sándor és Böske vezetésével.
– Kiadtuk az önkormányzat támogatásával a rendkívül népszerűvé vált „Budaörs kertjei – régen és most” című kötetet, amelyben 107 fotóm van, én terveztem, szerkesztettem és zömét írtam is.
-Másfél évtizede a Kertbarátokkal közösen részt veszünk a hagyományos Úr-napi virágszőnyeg kirakásában. A motívumokat valami aktualitás figyelembe vételével én tervezem, rajzolom fel és vezetem a kép megalkotásának munkáját.
Az itt bemutatott néhány rendezvény is mutatja, milyen sokat teszünk a városért, annak ismertté tételéért, kultúrájának gazdagításáért, és igényes műsorainkhoz milyen neves előadókat vonultatunk fel a hallgatóság örömére. Ezért érthetetlen számunkra, hogy a támogatásunk miért csökkent le az utóbbi években, s hogy az eddigi, bizalomra épített jó kapcsolat a JMMH-val miért gyengül? Simon Erika igazgatónő megbízott ízlésünkben és abban, hogy nem fogjuk vállalhatatlan helyzetbe hozni. Sajnos most szinte a rendszerváltás előtti időkre emlékeztető cenzúrát érzünk, azt, hogy egyes rendezvényeinket és előadóinkat előítélet övezi, s igyekeznek „áttolni” minket a Városi Ifjúsági Klubba, pedig, ahogy Wittinghoff Tamás polgármesterünk is mondta a Budaörs Fesztivál kapcsán készült riportban: „Fontos, hogy mindenki találjon számára olyat, ami neki kedves…”
Jókai Anna, Kossuth nagydíjas, Prima Primissima díjas, Magyar Örökség díjas író, költő
„A Magyar Történelmi Szalon hitelesen őrzi mindazt, amire változékony jelenünk támaszkodhat és kibontakozhat reményteli jövőnk.
Alap nélkül – szellemi alap nélkül – nincs építkezés. Ha a fundamentum meggyöngül vagy szándékosan elhordják, a még oly gondos kezekkel felrakott falak is összeomlanak.
Az élő emlékezet megtartó hitté válhat, s a keserű tanulságok óvatosabbá, biztosabbá tehetik emberi-nemzeti terveinket. Örülök, hogy kedves körükben szolgálhattam.”
Dr. Medvigy Endre, irodalomkutató, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége elnöke
„A Magyar Történelmi Szalon színvonalas rendezvényeivel korszerűen terjeszt tudományos ismeretet, erősíti magyarságtudatunkat és művészi élményt nyújt. A literatúrában is iránytű, biztos tájékozódási pont, igazi szellemi delikátesz.
Rangos irodalmi estjein írók, irodalomtörténészek, színészek és előadóművészek segítségével sorra veszi, újra felfedezi az egyetemes magyar irodalom sokáig mellőzött, egy letűnt korszakban feledésre ítélt, mégis megkérdőjelezhetetlen értékeit Bánffy Miklóstól Márai Sándoron és Nyirő Józsefen át Sinka Istvánig, Tormay Cecilig. Mi ez, ha nem spirituális nemzetépítés? További sikereket kívánok hiánypótló, hasznos tevékenységükhöz.”
Polgár Marianne
