A Szakály Mátyás utca

2022-07-12 | Budaörs
Matyi bácsiról sok emlékem van, hiszen énektanárom volt a budaörsi gimnáziumban a Rózsa utcában, karvezetőm több budaörsi énekkarban. De most édesapjáról lesz szó, akire még emlékszem, akinek tevékenysége áldás volt Budaörsnek és akiről fenti utcát elnevezték.

Hogyan emlékezett id. Szakály Mátyás lánya – Erzsike néni, Matyi bácsi testvére –  a régi időkre? Steinhauser Klára Budaörsi családok II. c. könyvéből idézünk:

Édesapám (1887-1967) élete munkássága összekapcsolódik Budaörs nevelési-oktatási, zenei és nem utolsósorban vallási életével.
Negyven éven keresztül igazgatta a Fiúiskolát. (ami ma a Szent Benedek Iskola, a szerk) Annak idején az igazgatónak is volt nagy létszámú osztálya, ahol ugyanúgy tanított, mint a kollégái. Az un. tanonciskolában is oktatott, rendszeresen, minden péntek délután. Ezekre az tanórákra a hatodik elemi osztályt elvégzett fiatalok jártak. Német nyelvtanfolyamot vezetett pesti tanítók számára, és az ország minden részéről származó némettanárok Budaörsre jöttek gyakolró tanításra.

Az idősebbek még ma is emlékeznek (a könyv 2007-ben íródott, a szerk.) és számos fénykép őrzi a színdarabok sokaságát, amelyeket édesapám rendezett, értelmes elfoglaltságot nyújtva a fiatalságnak és tartalmas szórakozást a nézőközönségnek. Abban az időben a bálok szervezése is a nevéhez fűződött.

Fiatalon az önkéntes tűzoltóegyesület tagjai között találjuk. A lövészegyletben is tevékenykedett, ahol szervezési feladatokat látott el. Clementis Lászlótól átvette a Lyra Dalkör vezetését. Évekig működtette, aztán jóval a háború után fia, ifj. Szakály Mátyás szervezte újjá.
Apánk kifogyhatatlan ötletei nyomán varrótanfolyamot, főzőiskolát szervezett a lányok-asszonyok részére. A Vöröskeresztes tanfolyamon minden érdeklődő részt vehetett.

Szüleim mélyen vallásos életet éltek. Édesapám kántori tisztséget töltött be, orgonált és énekelt a templomban, a temetéseken. A budaörsiek szívesen tettek zarándokutakat. Jó néhányat édesapám vezetett Mariazellbe, vagy a magyarországi kegyhelyekre. Nem véletlenül mondták a budaörsiek:
A kultúra a Szakály családdal költözött Budaörsre.”

1936. augusztus 15-21. között nagy érdeklődéssel kísért “Barack és bor” kiállítás nyílt a Fiúiskola tantermeiben. Ott a környékbeli gazdáknak módjuk volt arra, hogy bemutatkozzanak, tapasztalataikat átadják egymásnak. A kiállításra a Földművelésügyi Minisztériumból is kijöttek szakemberek. A rendezők Szakály Mátyás igazgató és Ébner György bíró voltak.
A budaörsi gazdák télen, mert akkor adódott rá idő, szaktanfolyamra jártak, ahol a Kertészeti Főiskola tanárai tartottak előadást. A tanfolyamot Ébner bíró támogatásával apám szervezte.

Amikor Matyi bátyám hat éves korában (1922-ben, a szerk) még nem tudott magyarul, csak németül, akkor döbbent rá édesapám, hogy szükség lenne egy iskolára, ahol magyarul tanulhatnak a falubeli gyerekek. Ezért megalapította az Árpád utcai iskolát, amit a régiek úgy emlegetnek: “a magyar iskola”. A tanítás csak magyar nyelven történt, magyar tanterv szerint és egyházi felügyelettel működött. Azok a módosabb szülők járatták oda a gyermekeiket, akik felsőbb iskolákban szándékozták tovább taníttatni őket…”

És egy kis epizód id. Szakály Mátyás gyerekéveiből:
Mátyás zenei érzéke korán megmutatkozott. Orgonán, bőgőn, hegedűn tanult játszani. Zenekart nem alapított, de kedvtelésből muzsikált a helybéli zenekarokban, ahová szívesen hívták.
Édesapám eleven fiúcska volt. Egy alkalommal, amikor katonákat szállásoltak be Budaörsre, ő felment a Kőhegyre és elfújta trombitán a katonai riadót. Lett is abból nagy ribillió, a tisztek nem vették tréfának. De mivel édesapja (Szakály József) köztiszteletben álló személy volt a faluban, így megúszta következmények nélkül...”

Kiskoromból felrémlik, hogy ezt az utcát akkor Sztálin utcának nevezték, majd hosszú időn keresztül Molnár Pál (valaki a munkásmozgalomból…) nevét viselte. Az biztos, hogy hatalmasakat szánkóztunk rajta télen, hiszen hó sok volt, de autó Budaörsön alig!

A rendszerváltozás után a budaörsi Városi Önkormányzat id. Szakály Mátyásról elnevezett pedagógus-emlékérmet alapított és a szóbanforgó utca végre olyan személynek a nevét kapta, aki erre méltán rászolgált!

És még valami: egyre kevesebben vagyunk, akik emlékezünk régi budaörsi nagyjainkra, az utcanevek pedig új lakótársainknak nem sokat mondanak. Az ő kedvükért is született meg ez a cikk…
SzK

Megosztás