Az első nagy találkozóhelyek Lauffen am Neckar– ban, a búcsújáró helyéről és kegytemplomáról híres Ellwangenben, továbbá Creglingenben és Bretzfeldben voltak. Sokak számára emlékezetesek a gerlingeni sváb bálok is.
A budaörsiek felvonulása a sváb bálon, Ludwigsburgban 1952-ben.
A találkozók lelkileg sokat jelentettek a budaörsieknek. Olyankor tudakolódtak egymástól, hogy ki hova került, mi van vele, hogyan alakult a sorsa.
-A bretzfeldi templomba azért mentünk szívesen, mert tudtuk, hogy találkozni fogunk a messzire került barátainkkal – számolt be erről Lipsné Michelberger Mária.
A zenés találkozókon szívesen szórakoztak a fiatalok.
„Mindig odamentünk, ahol Herzog Szilveszter zenekara játszott.”
Nem egy ismeretség, szerelem szövődött, majd házasság köttetett a budaörsi fiatalok között a találkozók jóvoltából.
Az első biztató lépések a sport és a zenekarok terén mutatkoztak meg. Hamarosan megalakult a budaörsiek futballcsapata.
„Az új hazában is erős az összetartás. Az 1946-ban Dél_Németországba kitelepített sportbarátok új otthonuk, Wertheim-Bestenheid vendéglőjében ünnepelték a BSE Budaörs fennállásának 40 éves évfordulóját. A BSE kitelepített játékosai SC Budaörs néven alakultak újjá Németországban. Az új hazában is ápolták a régi összetartást és már a kezdeti időkben barátságos mérkőzéseket szerveztek, hogy fennmaradhasson az SC. A mérkőzéseket társasági összejövetelek követték, emlékezve a „régi idők” poharazgatásaira a szőlészetéről híres budaörsi pincékben.” –írta Schmidt Mátyás: Építem a hidat c. könyvében.
A már Budaörsön is közkedvelt Herzog Szilveszter újjáteremtette a Wuderscher Blasskapellét – a Budaörsiek Fúvószenekarát. Hamarosan olyan népszerűségre tett szert, hogy halála után Neckarelzben utcát neveztek el róla.
Dr. Riedl Ferenc vezetésével megalakult a Heimatkomitee,(a Budaörsiek Honi Bizottsága) a mai Heimatverein (a Budaörsiek Honi Egyesülete) elődje.
Schmidt Mátyás így írt erről:
- augusztus 10-én mintegy negyven személy a kitelepítettek közül Waldbachba igyekezett gyalog, kerékpáron, vonattal. Creglingen környékéről egy öreg teherautóval érkeztek. Ez lett a születési órája a későbbi Budaörsi Heimatkomiteenek. Egy hónap múlva Riedl Ferenc találkozót szervezett Hassmersheimbe a Kiritog alkalmából. Ebből nőtt ki a hagyományos budaörsiek templomi ünnepnapja.
Ez év novemberében a Heimatkomitee kultúrestjéről a Stuttgarter Rundfunks rádiófelvételt készített és azt szenteste leadták, amit sok budaörsi meg tudott hallgatni.
Hess Jánost, egykori zenekarvezetőt a budaörsiek kísérték utolsó útjára 1955-ben, Nordheimben.
1978-ban Lauffen am Neckar adott helyet a Budaörsi Sportbálnak. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy az ottani terem szűkös lett.
1979-ben jó lehetőség adódott a rendezvények megtartására a bretzfeldi Brettach tornacsarnokban.
Dr.Riedl Ferenc mellett elismerést érdemlő munkát végzett Herzog József Lauffenből. Bauer András neckarsulmi szőlőhegyi házában többször tartottak gyűlést. Prach Jánosnak, mint írnoknak sok dokumentum köszönhető. Nem utolsó sorban Schmidt Mátyásnak a bizottság következő elnökének, a Bretzfeld – Budaörs partnervárosi kapcsolat létrehozójának, a bretzfeldi Budaörs Museum megalapítójának, városunk díszpolgárának elismerés jár.
A Honi Bizottság fáradhatatlan munkájának köszönhető, hogy még ennyi év után is élő erőt jelent a hajdani faluközösség összetartása.
Kezdő kép: Budaörsiek találkozója 1950-ben Lauffenben.
s.k
