Nem az ajándékvásárlás a lényeg.
Évszázadokkal ezelőtt is ezekre az igényekre alakultak ki az első adventi vásárok, ahova egyrészt a környék parasztjai hozták be a karácsonyi menü kellékeit, másrészt ahol a díszítéshez szükséges cukorkákat, szalagokat, árvalányhajat és egyéb kellékeket lehetett megkapni a városi iparosoktól. Ezen felül itt találkozhattak egymással a polgárság képviselői.
A karácsonyi vásárok hagyománya Ausztria és Németország városaiból indult, mára azonban meghódított számos Európai nagyvárost is. Sőt, hazánkban is számos helyen tartanak adventi vagy karácsonyi vásárokat, amelyek mindig szigorúan utcai, bódés felállásban hódítanak.
Ahogy hűl az idő, egyre nagyobb jelentőséget kapnak a finoman átmelegítő ételek és italok, így az adventi vásárokon sosem elhanyagolható a mindenütt fellelhető lacikonyhák kínálata, amelyek tüzes forralt borral és más melengető italokkal is várják a vendégeket.
A szabadtéri vásár jellegét mindenhol a világon igyekeztek megőrizni, és ennek megfelelően mindenhol erőteljes törekvés az utcákat rovó vendégek átmelegítése étellel-itallal, élményekkel, szeretettel, látvánnyal és különleges szórakozással.
Az első adventi vásárok nem a modern kor termékei
A legnagyobb hagyománnyal rendelkező és azóta is leghíresebb adventi vásár színtere Bécs, ahol 1296-tól tartják az ún. „Decemberi vásár”-okat vagy „Thomasmarkt”-okat. Ebben az időszakban a legnagyobb arányban textilek, élelmiszer-áruk és mézeskalácsok cseréltek gazdát.
1500 környékén a vásár neve „Szent Miklós- és karácsonyi vásár”-ra vagy „Betlehemi piac”-ra változott. Az 1900-as évekig a karácsonyi ajándékok zöme apróság, icipici különlegesség volt, mint aranyozott dió, angyalok és gyertyák. Igen fontos vonása volt ezeknek a vásároknak – ami egyébként a nagy nemzetközi vásároknál kezd újra visszatérni – hogy a különféle rendű és rangú emberek találkozóhelye volt. Manapság egy-egy nagy hírű vásár országhatárokon túlról is vonzza a közönséget, így egy vásárlátogatás különleges vonása lehet a nemzetközi társadalmi élet és a közösen átélt ünnepi hangulat, amely kialakul ezeken a helyeken.
A bécsi vásár helye fennállásának 700 éve alatt többször is megváltozott, napjainkban a Városháza téren rendezik és Christkindlmarkt-nak hívják. Természetesen nem az ezüst dió a legnagyobb látványosság. Általában számos szórakoztató program, koncert és vigasság kíséri a hagyományos kirakodóvásárt, amelyre a világ számos pontjáról várják az érdeklődőket. A központi vásárral egy időben még 20 további adventi vásárt rendeznek meg csak az osztrák főváros területén.
Ahogy említettük, az adventi vásárok hagyománya Németországból is indult, ezért ide kívánkozik a legnagyobb német adventi vásár megemlítése is: az Erfurter Weihnachtsmarkt idején mesés középkori világot csodálhatnak meg a látogatók, amelyeknek két legnagyobb látványossága a 25 méter magas fenyőfa (több ezer gyertyával) és a 12 méter magas karácsonyi piramis.
Hazánkban évek óta hagyomány a Vörösmarty téri Adventi vásár. Ezen a rendezvényen elsősorban kézművesek kínálják portékáikat, de a megfáradt és éhes böngészőket ételes és italos standok is várják. A vásárt Európa tíz legjobb karácsonyi vására között tartják számon.
A Győri Adventi vásár sem szűkölködik gyermekeknek szóló látványosságokban, az eredeti ötletből épült szalmabála-labirintus és a kicsik számára izgalmas szórakozást jelentő, életre kelt mesekönyv csak kettő a változatos programok közül.
Sopronban úgy hívják az adventi vásárt, hogy Karácsonyi Vásár és fesztivál, ami sokat elárul a programról. Nem csak gyermekeknek való programok szolgálják a vásárlás során a feltöltődést, a felnőtteket is szeretettel várják ünnepre hangoló koncertekkel és kiállításokkal is.
A Kecskeméti Téli fesztivál nem csak az Advent idejét öleli fel és természetesen nem csak a vásárlásról szól. Az ételes-italos kirakodók még Szilveszter éjjelén is várják az utcán ünneplőket.
A Szegedi Adventi vásár a Dóm téren kapott helyet, különlegessége a bálaszínház és a folyamatosan égő máglyák.
Forrásokból:Major Edit
