Vajon a mai tíz és huszonéveseknek mit jelenthet 1956. október huszonharmadika? Hiszen a tíz éves korú gyermek még szinte csak eszmél a világra, a jót vagy rosszat nem ő hanem szülei vagy nagyszülei tapasztalták és mesélik el olykor esti vacsora közben. Az igazi legendákat azok tudják hitelesen elmesélni,akik mindazt átélték azokban a szomorú napokban.
A második világháború után bekövetezett politikai változások a kezdeti reménykedő évek után sokaknak nem hozták meg a hozzáfűzött reményeket. Természetesen mindig voltak kedvezményezettjei a politikai hatalomváltásnak. A háború után következő 1950-es éveknek egyértelműen a nincstelen parasztság, és a gyári munkásság lett a haszonélvezője a rendszerváltásnak. Elkezdődött a földosztás, ami sok ezer szegény parasztot juttatott akkora földhöz hogy megtermelje a szükséges javait,de később a hatvanas években eljött a Termelőszövetkezetek világa, ahol darabka földjét mint háztájit ugyan megművelhette. Ezekben az években a kulákoknak megbélyegzett nagygazdák földjeit, lovaikat teheneiket elvették, amelyek ettől fogva mind a Termelőszövetkezetek tulajdonai lettek.A kulákság fiait munkaszolgálatra vitték a Szovjetunióba,ahonnan nehéz volt a visszatérés hazai földre. A kisajátított földeknek,elkobzott vagyonoknak új gazdái lettek. A gyári munkásság pedig szakszervezetekbe tömörülve küzdhetett jogaiért, elsősorban munkáért az 1950-ben államosított gyárakban.
S hogy mi vezetett az 1956-os forradalomhoz? Az egyre növekvő elégedetlenség, a szovjet hatalom megerősödése és diktátumai. Egy rendszernek mindig voltak kiszolgálói,haszonélvezői akik előtt semmi más nem lebegett mint az egyéni érvényesülés, a mind nagyobb haszonszerzés az ország néptömegeinek kárára.Magyarországon sem volt ez másképp.
Kevés olyan család él Magyarországon, akik mentesültek a vagyonelkobzás alól. Szándékos rombolás volt ez a hatalom részéről. Az arisztokráciát, a nagy gazdákat, a kereskedőket, a katonatiszteket és családjaikat, és még sorolhatnám egészen a kis cipészüzletig egy életre tönkre tették.
A politikailag megbízhatatlanok lakásait, házait, üzleteit,valamint a magyar arisztokrácia vagyonát, földjeit, kastélyait mind azok között osztották szét akik hűséget esküdtek az új rendszernek.Az új államgépezet pokolian működött bedarálva mindent és mindenkit aki útban volt, eltulajdonítva mindent amire szüksége kerekedett. Azok a családok akik kényszerlakhelyen éltek az 1950-es években vagy nincstelenné válva árkot áshattak az oroszoknak egy kis kegyelemkenyérért, nemigen tudtak már labdába rúgni és rendszert változtatni. Az arisztokrácia legjava időben külföldre emigrált, hátrahagyva az amúgy is már elkobzott vagyonát.
Az új államhatalom pedig működni kezdett,de úgy hogy nőttön nött az elégedetlenség. A magyar ember nem sokáig tudja elviselni az idegen hatalmat ,nem tud beolvadni oda ahová sehogyan sem illik,nem tud azonosulni senki más identitásával,csakis a maga magyarság tudata a meghatározó az életében.
Vajon el tud e képzelni egy mai fiatal vagy akár a közép korosztályból bárki egy karácsonyt kivilágítatlan dísztelen sötét utcákkal, egy olyan ünnepet, amiből kötelezően hiányoznia kellett a vallásnak,- hiszen fenyőfaünnepnek változtatták- ahol a szent Mikós ünnepén nem a Mikulás hozta az ajándékot – már ha volt akkor egyáltalán ajándék – hanem a Télapó? Minden addigi vallási ünnepet betiltani akartak. El tud képzelni ma egy család egy temetést, ahol nem a pap adja meg az utolsó kenetet és áldást a koporsóra, hanem a pártházból kirendelt búcsúztató. Mindezt csupán, csak azért mert az elhunyt amúgy vallásos öregnek a fia a párt tagjaként nem temettethette el szüleit az egyház szertartása szerint a nélkül, hogy a pártból ki ne zárták volna?Vagy el tudunk képzelni egy esküvőt, amelyet azért nem tarthatnak meg a templomban, az Isten házában, mert párttag ott ugyan nem mondhatja ki a holtomiglan holtodiglan esküjét?
De ezek csak apróságok abban a végtelen tengerben, aminek hullámai 1956. októberében már az égig értek. És akkor jött, aminek el kellett jönnie
Idézet a wikipédiából:
„Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca volt, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez volt annak az útnak a kezdete, mely idővel, az akkori kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről, és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, 1956.november 4- én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.
A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve.
1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.
A forradalom leverését követően az 1956-os eseményeket a kommunista párt vezetés ellen forradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1998. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába. Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza.”
Emlékezzünk hát azokra a napokra, amikor mi voltunk az akkori kilenc és tízéves gyerekek, akikben örökre nyomott hagyott a történelem,és ne mulasszuk továbbadni 1956.októberének emlékezetét..
Major Edit
