Árpádkori falu a szomszédunkban

2020-11-24 | Kultúra
Tudja a kedves olvasó, hol van Kána falu? Itt van egész közel, itt a szomszédban. Erről a Tóváros lakói közül is sokan nem tudnak. Könnyen megközelíthetjük a 41-es villamossal.

2003-ban a balatoni út és a Hosszúréti patak határolta területen megkezdték a Kőérberek -Tóváros lakópark építését. Azonban hamarosan leletekre bukkantak. A kivitelező átadta a terepet a régészeknek, akik haladéktalanul hozzáláttak a feltáráshoz. Hóban, fagyban, esőben feszített tempóban folyt az ásatás, hogy tarthassák a megígért határidőt.

A régészek már keresték a település maradványait, hiszen az 1980-as években a mai Kamaraerdő területén találtak egy bencés apátságot és a falut az 1325-ös határleírásban is említik.

A feltárás során bebizonyosodott, hogy ez a hely már a neolitikum (kőkorszak) óta lakott volt. Az életvitelhez jó adottságú, vízzel ellátott lankás területet igencsak kedvelték elődeink..

Az árpádkori Kána falu virágkorát az 1100-as évektől kétszáz éven keresztül élte folyamatosan. Neve nem bibliai eredetű, feltételezhető, hogy a kánya madárról kapta a nevét.

A 26 hektáros területen a régészek az ásatások során Európában is egyedülállóan gazdag leletekre, egybefüggő falumaradványra bukkantak.
Ha számokban mérjük az eredményt, akkor elmondhatjuk, hogy feltártak nyolcezer objektumot, ezerhetvenhét sírt, hetvenezer fotó készült és kilencszáz ládát töltöttek meg leletanyaggal.

A lakóházakat földbe mélyítették, nyeregtetős fedést alkalmaztak. Mindegyikben állt kemence, amit fűtésre használtak, mert a sütés-főzést a szabadon álló, nagyobb méretű kemencékben végezték. Több is volt belőlük. Kettőt sikerült épségben kiemelni és a Történeti Múzeumba szállítani.

A feltárt lakóépületek száma 198. De ezek nem egy időben álltak, hanem a két évszázad során építettek újakat az összedőltek helyére. A legnagyobb számú népesség idején 50-60 házból állt Kána falu és 250-300 lakójának nyújtott otthont.

A 800 évvel ezelőtt élt emberek templomukat kiemelkedő pontra építették és köréje temetkeztek. A helyszínen már csak a templom maradványát találjuk, és egy emléktáblát.

 

A díszesen faragott kövek jó módra utalnak, és arra, hogy készítői nagy gonddal készítették. A csontmaradványokból a szakemberek megállapították, hogy a férfiak átlagosan 163 cm, nők 156 cm magasak voltak.

A lakóépületek területén nagyszámú házi kerámiát találtak. A bizánci, velencei eredetű üvegmaradványokból a régészek arra következtetnek, hogy a község lakói igencsak jómódúak lehettek, mert abban a korban, egy 12. századi faluban, az üveg használata még nem volt elterjedt.

Értékes leletanyagnak számítanak a bronz pénzek, ezüst dénárok, amelyek II. és IV. Béla korából származnak. Fejtörést okozott a szakembereknek a maga nemében csodálatos madárdísz, amihez hasonlót Angliában találtak.

A lakópark egyik utcája Kána falu nevét őrzi.

Az Európa Park projekt egyik célja helytörténeti kiállítás és skanzen kialakítása, valamint a bencés apátság emlékhelyének jelzése. Ez nagy örömére szolgálna a régészet iránt érdeklődőknek.

s.k.

Megosztás