Az élethez való jog alapvető

2019-11-04 | Közélet
"Más ne döntsön olyan emberek sorsáról, akik magukról még nem tudnak dönteni, hiszen nem születtek meg." (Amy Sinclair iowai szenátor-asszony, az un. szívdobbanás-törvények nagykövete a Hír TV vendége volt)

(Amerikában eddig négy amerikai tagállamban – Georgiában, Kentuckyban, Ohióban és Mississippiben – hoztak törvényt, amely a magzat első szívdobbanásától, azaz körülbelül a terhesség hatodik hetétől kezdve megtiltja az abortuszt- ezek a szívdobbanás-törvények)

Viszont akár hét hónapos magzatok is abortálhatóak az új észak-írországi törvény értelmében. A terhesség 28. hetéig mostantól szabadon kérhető az abortusz elvégzése, legalizálásra került a nem és a fogyatékosság szempontjából szelektíven végezhető terhességmegszakítás, beleértve a nyúlszájjal, lábdeformációval, Down-szindrómával vagy más betegséggel, illetve fogyatékossággal születendő gyermekek megölését. Az Amnesty International kampányfőnöke elégedettségének adott hangot, hogy akár 7 hónapos magzatok életét is ki lehet már oltani, mert ezzel véget ért az egyenlőtlenség és a diszkrimináció az abortusztilalom miatt szenvedő nők számára.
Válaszul az észak-ír abortusztörvényre a közösségi médiában sokan fekete profilképpel tiltakoztak. A legtöbb európai országban liberális szabályozás van érvényben, mely általában a terhesség tizedik-tizennegyedik hetéig legálissá teszi az abortuszt. Az Egyesült Államokban tagállamonként eltérő a gyakorlat. Míg például New York állam a magzat 9 hónapos koráig, azaz születéséig megengedi az abortuszt, egyre több amerikai államban vezetik be az ún. „Első szívdobbanás törvényt!” a magzatok védelmében.
„Az Egyesült Államokban az a meggyőződés vezet minket, hogy minden ember egyenlő és mindenki ugyanolyan szabadsággal, jogokkal rendelkezik arra, hogy a boldogságát keresse. Az élethez való jog alapvető, ez az alapja minden egyéb emberi jognak… Én megértem, amikor az emberek azt mondják, hogy mások ne döntsenek arról, hogy én hogyan döntök, de engem az motivál, hogy más ne döntsön olyan emberek sorsáról, akik magukról még nem tudnak dönteni, hiszen nem születtek meg.” (Amy Sinclair)
(Forrás: hirtv.hu)

A magyar helyzet, röviden:
Magyarországon az abortusz 1956 óta legális, azóta közel hatmillió beavatkozást végeztek.
Magyarország Alaptörvénye–ugyanazon mondaton belül, amelyben az élethez és emberi méltósághoz való jogot ismeri el– kijelenti, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”. A terhesség megszakításának alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló törvény (1992. évi LXXIX. tv.) tartalmazza. A jogszabály megfogalmazása szerint a terhesség veszélyeztetettség vagy a várandós súlyos válsághelyzete esetén szakítható meg, abban az esetben, ha az a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A meghatározás szerint súlyos válság helyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.
Az elmúlt közel 30 évben az Alkotmánybíróság többször foglalkozott a témával: a 64/1991. (XII. 17.) határozatában megerősítette a magzat jogalanyiságát, kijelentve, hogy: a magzati élet alkotmányos védelem alatt áll; nem hagyható figyelmen kívül a nők önrendelkezési joga sem; ezért az abortusz nem tiltható, de indok hiányában nem megengedhető.
(Forrás: parlament.hu)

Megosztás