Előadó: Dr. Herczeg Ágnes
Möcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
Közreműködik: Pánti Anna operaénekes
Műsor: Gounod: Ave Maria, Gyötrődések, könyörgések (a művésznő saját verse),
Jöjj szent közelébe, Jézusod ölébe (református ének)
Szabó András előadóművész
Műsor: Reményik Sándor: Havasi feszület, Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn, Reményik Sándor: Ma
gyóntatóm az erdő, Áprily Lajos: A csavargó a halálra gondol, Bartalis János: Mezők felett, Dsida Jenő: Út a Kálváriára, Juhász Gyula: A szobor, Áprily Lajos: Így akarja a sors, Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
Budaörsi Sapszon Ferenc Kórus, vezényel Dr. Krasznai Gáspár KÓTA-díjas karnagy, közreműködik: Burkus Boglárka
Műsor: Farkas Ferenc: Ó, felséges Úr, mi kegyes Istenünk (8. zsoltár), Palestrina: O Crux ave,
Mozart: Ave verum corpus, Liszt Ferenc: Ave maris stella, Deák-Bárdos György: Eli! Eli!,
A MATE-TTDI Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék munkatársai, Dr.
Sárospataki Máté tanszékvezető egyetemi docens és Dr. Herczeg Ágnes egyetemi
docens, valamint Benkő Anna okleveles tájépítészmérnök hiánypótló könyvet
írtak.
A magyar tájban mindig is különös szerepet töltöttek be a szentek, hiszen ahogy
az évszázadok alatt folyamatosan formálódott a Kárpát-medence tájművelése,
változatos tájain úgy jelentek meg a szenteket ábrázoló műalkotások. Hazánk
területén jelenleg csaknem ezer szentekkel kapcsolatos szobor található, amelyek
bepillantást nyújtanak az adott táj és a tájat formáló emberek életébe. A tájat
érrendszerként behálózó utak mentén vagy a településen belül elhelyezett
építmények, leginkább templomok, kápolnák és rendházak vonzásában, valamint
a településszövetekben önállóan térszervező elemekként megjelenő szentábrázolások
igazodási pontok is. „Segítettek a mindennapi tájékozódásban még
akkor is, amikor már a hótól borított tájban már nem láthatóak az utak, ösvények.
Ugyanakkor utat mutatnak transzcendentális síkon is.
Fókuszpontok, amelyek felé tarthatunk, a horizonton vertikális irányt mutatva. A Fent és Lent, az Ég és Föld összekötőjeként, e kapcsolat metsző-pontját kijelölve a földi térben” – fogalmaznak a könyv alkotói.
A tájépítész szerzők nem csak annak bemutatására vállalkoztak, hogyan válnak a szentek az egyes tájak, tájelemek,tájhasználati módok, illetve az ahhoz kapcsolódó foglalkozások meghatározó védőivé, de kísérletet tesznek az adott tájban élők életfelfogásának, a közösség hierarchikus rendjének feltérképezésére is. Megtudhatjuk, miként mesél egy adott táj múltjáról Szent Donát vagy Szent Orbán, ki volt a pásztorélet védőszentje vagy mit keresnek polgári házak oromfalán a szentek és kik azok. Bemutatásra kerülnek a magyar szentek ábrázolásai, ugyanis az Árpád-ház szentjei
különleges helyet foglalnak el ebben az örökségben. A magyar táj arculatához tartozó szentábrázolások nem csak a közösség életét meghatározó, a mindennapi élet számára biztos alapot adó megnyilvánulási eszközök, de az egyes táj karakterének szemléletes jegyei is az arra járó, utazó szemében. A témát feltáró kötet hiánypótló műként szolgál, hiszen „ha nem értjük a magyar táj szentjeinek jelentőségét, akkor a magyar tájra vonatkozó tájolvasatunk hiányos és érthetetlen marad. Fontos ismerni a hagyományokat és miérteket, hogy tudatosan és otthonosan járhassunk a magyar vidéken, értő módon olvashassuk a táj jeleit” – hangsúlyozzák a szerzők.
A könyv kiadója: a Magyar Kertörökség
Alapítvány és az Ars Topia Alapítvány; Felelős kiadó: Herczeg Ágnes
Cím: 2040 Budaörs, Szabadság út 26.
A rendezvény támogatója: Budaörs Város önkormányzata, Rákóczi Szövetség
Magyar Történelmi Szalon: mobil 06-20-377 2292, e-mail: mszaplonczaypolgar@gmail.com
