Az Oktoberfest története mesébe illő. A bajor trónörökös,aki később I. Lajos néven vonult be a történelembe.
beleszeretett a szépséges Terézia Sarolta Szász hercegnőbe, majd egy napon feleségül vette és hetedhét országra szóló esküvőt rendezett.
A régi krónikások feljegyezése szerint, olyan hatalmas ünnepséget rendezett ahová München egész lakossága hivatalos volt. Münchent a régi szokások szerint hatalmas városfal vette körül, amelyen kívül eső réten egy nagyszabású lovasversenyt rendezett a trónörökös az esküvő alkalmából.
Mivel Lajos királyt nagyon érdekelte az antik Görögország azt javasolta alattvalóinak, hogy az eseményt az antik olimpiai játékok mintájára rendezzék. A javaslatot izgatottan elfogadták, így az első években az Október-fest túlnyomóan sportos jellegű volt. A bajor királyi udvar a lakosság legnagyobb örömére úgy döntött, hogy a lovasversenyt a következő évben is megismétlik.
Az első ünnepséget követő évben 1813-ban nem tudták megtartani Napóleoni háború miatt, de mikor vége lett a fesztivált újból évről évre megrendezték és egyre nagyobb egyre rangosabb ünneppé vált. A lóversenypálya mellé mászókákat, tekepályákat, libikókákat telepítettek. Az első körhintát 1818-ban állították fel itt. A sorsjegyárusok elsősorban a szegényebb városlakókat vonzották, mivel porcelánt, ezüstöt és ékszereket is nyerhettek. 1819–ben, már a müncheni városatyák vették át a fesztivál vezetését. Ettől kezdve az Oktoberfestet minden évben megünnepelték. 1850 óta látható a majdnem 20 méter magas Bavaria szobor a fesztiválréten.
A Bavaria lábainál 1853-ra-ra felépült a Ruhmeshalle vagyis a hírességek csarnoka. A következő évek során a fesztiválok elmaradtak a kolerajárványok miatt kétszer is és 1866-ban a porosz-osztrák háború miatt, majd 1870-ben a német-francia háború miatt nem rendezték meg az eseményt.
A 19. század végére az Oktoberfest egyre inkább a mai népünnepélyhez kezdett hasonlítani. Hosszabb ideig tartott, és többnyire a még kellemesen meleg szeptemberre időzítették. Azóta már csak az ünnepség utolsó hétvégéje nyúlik át októberbe. 1880-tól engedélyezte a városvezetés a sör árusítását, és 1881-ben nyitott ki az első sült csirke-árus. Elektromos fény világította meg a több mint 400 bódét és sátrat. Azért, hogy több ülőhelyet tudjanak biztosítani a látogatóknak, és termet a zenekaroknak, a sörfőzdéket nagy sörsátrakba helyezték át. Ezzel egy időben a fesztivál egyre több mutatványost és körhintást vonzott, akik a hangulat fokozásáról gondoskodtak.
Az Oktoberfest ma már évente több mint 6 millió látogatót vonz. Egyre nagyobb számban található köztük külföldi, főleg olaszok, amerikaiak, japánok, és ausztrálok.
Az utóbbi években növekvő problémát jelent a látogatók körében a túlzott alkoholfogyasztás.
Ennek szeretnének gátat szabni az illetékes szervezők a „Nyugodt Wiesn” koncepcióval. A sátrakat arra kötelezik, hogy 18 óráig csak tradicionális fúvószenét játszhatnak, A sláger- és a popzene csak esténként szólhat. Ezáltal az Oktoberfest a családok és az idősek számára is elérhető maradt, az évek alatt megszokott hangulat megtartásával.
Az Oktoberfesten a müncheni sörfőzdék közöttük is az általunk jól ismert Hofbrau, Löwenbrau vagy a Paulaner söröket vásárolhatják a látogatók. A kilátogatók számára 14 nagy és 15 kisebb sörsátor áll a rendelkezésükre. Az utóbbi években előfordult azonban, hogy egy sátrat a túlzsúfoltság miatt rövid ideig be kellett zárni.
A sátrakban használatos söröskorsó korábban 1,069 liter volt, manapság már a kereken 1 litereseket alkalmazzák. A korsókat minden évben újratervezik, kizárólagos tulajdonosuk pedig a sörfőzde, aki a sört tölti bele. A korsók eltulajdonítása bűncselekménynek számít. Különösen az 1980-as, 1990-es években harapódzott el a korsólopások száma, akkor a biztonságiak kapták feladatul a lopások kifigyelését. A korsók ma már ajándékként megvásárolhatók.
Az óriáskereket először 1880-ban állították fel, ekkor a magassága 12 méter volt. Manapság az egyik legkedveltebb attrakciónak számít a most már 50 méter magas óriáskerék. A rajta utazók látványos képet kaphatnak a fesztiválról madártávlatból.
A Krinolin egy tradicionális körhinta, ami fontos kellék a mulatozáshoz.
Kerek formája és a forgó mozgása egy krinolinra emlékeztet, innét kapta a nevét. Egészen 1938-ig emberi erővel forgatták a körhintát, ahol máig egy fúvószenekar játszik élőben.
Mindezek hatalmas tömeget vonzanak évről évre, nem beszélve a hatalmas sörsátrakról, a remek zenéről, amelyek mind hozzájárulnak az igazi kikapcsolódáshoz.
Major Edit
