Kedves Közönségünk!
Egy ember az örökkévalóságnak – a filmtörténet klasszikusa Sir Thomas Moore-nak állít emléket, de ugyanilyen címmel készülhetne film Beethovenről is, hiszen zenéje mindig, minden körülmények között aktuális: a mi problémáinkról, örömeinkről és küzdelmeinkről szól, az eltelt évszázadok mit sem változtattak frissességén és közvetlenségén. Beethoven zenéje kortárs zene – nem véletlenül mondta Stravinsky ugyanezt a Nagy fúgáról. És Beethoven a miénk is, hiszen Budapesttől egy ugrásnyira terül el a gyönyörű martonvásári kastélypark, ahol egykor a bécsi mester is sokat időzött, a Brunszvik család vendégeként. A Nemzeti Filharmonikusok számára minden július ünnep – egy nagy zeneszerző zsenialitásának ünnepe. Hallgassuk együtt a martonvásári estéken, a csillagos ég alatt Beethoven remekműveit a legkiválóbb hazai muzsikusok tolmácsolásában!
Herboly Domonkos
a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója
Koncertek
2023. július 1., szombat, 19 óra
(esőnap: július 2., vasárnap)
- II. Leonóra-nyitány, op.72a
- III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37
- III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
Berecz Mihály zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Egyetlen operája, a hűséget és szabadságvágyat dicsőítő Fidelio (1814) számára Beethoven négy különböző nyitányt is komponált, melyek közül a legnépszerűbb és legtöbbet játszott a III. Leonóra-nyitány. A mai estén ritkábban hallható testvére, a II. Leonóra-nyitány szólal meg, melynek különlegessége, hogy ez vezette be a Fidelio megszólalását az 1805. november 20-án lezajlott ősbemutatón. A nyitótételében az akkortájt különösen kedvelt „katonás” hangot megütő III. (c-moll) zongoraverseny (1804) komolyságával, moll hangnemével fordulat Beethoven versenyműveiben – formátuma, léptéke, ereje előre mutat. Jól illik a versenymű militáris modorához a két évvel későbbi III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia heroikus hangvétele. Mint köztudott, ezt a művét Beethoven Napóleonnak kívánta ajánlani, ám amikor megtudta, hogy az első konzul császárrá koronázta magát, dühösen széttépte a kézirat első lapját a Bonaparte felirattal, és a Sinfonia eroica – Hősi szimfónia – címet adta a műnek.
A Harmadik kulcsfontosságú mű, mert a romantikus kifejezésmódot előlegező négytételes alkotásban nemcsak dimenzióváltás zajlik, de a beethoveni hőskultusznak is ez a partitúra az egyik első dokumentuma. Berecz Mihály (1997) a fiatal magyar zongoristanemzedék egyik legtehetségesebb tagja, Vashegyi György (1970), a Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója a barokk mellett a bécsi klasszikus repertoárnak is az egyik legjelentősebb hazai interpretátora.
2023. július 8., szombat, 19 óra
(esőnap: július 9., vasárnap)
- II. (D-dúr) szimfónia, op. 36
- G-dúr románc, op. 40
- F-dúr románc, op. 50
- VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92
Pusker Júlia hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Héja Domonkos
II. (D-dúr) szimfóniáját (1801/1802) Beethoven életének abban a szakaszában írta, amelyet a Heiligenstadti végrendelet néven ismert, mélyen személyes vallomás fémjelez. Sokat taglalt, különös ellentmondás, hogy míg a végrendelet a teljes megsüketülés rémével szembenéző, humanista elveihez ragaszkodó, ám összetört lelkű Beethovent állítja elénk, a szimfónia csupa derű és energia, játékosság és humor. Egy évtizeddel később keletkezett a VII. (A-dúr) szimfónia (1811–1813), amely már a zeneszerző pályájának egy másik szakaszát reprezentálja. A mű a daktilikus ritmika igézetében fogant, Wagner „a tánc apoteózisának” nevezte, s a sokszor eksztatikusan fűtött muzsika a mámor dionüszoszi ünnepének vízióját tárja elénk. A két igen élénk karakterű szimfónia között a béke szigetét jeleníti meg a két hegedűrománc (F-dúr: 1798, G-dúr: 1801/1802), amely különleges helyet foglal el a zeneszerző életművében: míg Beethoven alkotásainak többsége küzdelmes, konfliktusgazdag, indulatos zene, ez a két szelíd opus maga a nyugalom és kiegyensúlyozottság – olyanok, mint két átszellemült imádság. Pusker Júlia az egyik legkiválóbb fiatal magyar hegedűs, aki a budapesti Zeneakadémia után a londoni Royal Academy of Music falai között fejezte be tanulmányait. Héja Domonkos (1974) tizenkilenc évesen létrehozta, majd évtizedeken át vezette a Danubia Zenekart, ezt követően külföldi vendégszereplések mellett a Magyar Állami Operaház volt működésének egyik legfontosabb színtere.
2023. július 15., szombat, 19 óra
(esőnap: július 16., vasárnap)
- Egmont-nyitány, op. 84
- A dicsőséges pillanat – kantáta, op. 136
- V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67
Szemere Zita, Szalai Ágnes szoprán
Horváth István tenor
Cser Krisztián basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Cser Ádám
Opusok, melyek a küzdelem fogalmához kapcsolódnak. Az Egmont-kísérőzenét (1809/1810) Beethoven Goethe művéhez írta: a dráma a 16. századi németalföldi szabadságharcból meríti heroikus témáját. A Beethoven-alkotás legnépszerűbb részlete a nyitány, amely 1956 őszén gyakran megszólalt a budapesti rádió adásaiban, a magyar forradalom és szabadságharc egyik jelképévé válva. A dicsőséges pillanat című ritkán hallható alkalmi kantátát Beethoven a napóleoni háborúk befejezését követő Bécsi Kongresszus megnyitójára (1814) komponálta – a darab Európa győzelmét ünnepli a hódító hadvezér csapatai felett. A zenetörténet egyik leghíresebb darabja, az V. (c-moll, „Sors”) szimfónia ismét a küzdést jeleníti meg, ám immár nem történelmi léptékben, hanem az egyén életében.
Az Ötödik a sorsával birkózó Embert állítja elénk: a hőst, aki a nyitótételben küzd, a lassúban megvallja hitét, a scherzóban visszatekint életének démonaira, majd a fináléban diadalmasan ünnepli győzelmét. Tematikus egységével, tömörségével és szöveges program nélkül is ábrázoló szellemével a szimfónia a romantikát előlegezi, a 19. század szimfonikus költeményei felé mutatva. A kantáta vokális szólistái, Szemere Zita, Szalai Ágnes, Horváth István és Cser Krisztián a hazai énekestársadalom sokféle stílusban és műfajban járatos, kiváló képviselői, a Nemzeti Énekkart és a Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezénylő Cser Ádám a magyar karmesterek középgenerációjának sokat foglalkoztatott tagja, aki számos hazai zenekar vendégeként aratott sikereket az utóbbi években.
A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Major Edit
