6. Épített környezet élhetőbbé tétele
Pozitív Budaörs vezetésének a hozzáállása, hogy közterületein igyekszik a lehető legkevesebb felületet beburkolni, óvni a meglévő zöldterületeket. Az is üdvözlendő, hogy a lakosság kérésére felülvizsgálták és lehetőséget adtak a közelmúltban egy közösségi tér (Napsugár sétány játszóterének) felújítása során annak környezettudatosabb kialakítására.
Ugyanakkor érdemes lenne ezeket a lakossági igényeket városszerte figyelembe venni. Az épített környezet kialakítása során célszerű törekedni az organikus anyaghasználatra, a műanyag/műgyanta kompozitok helyett az ásványi kompozitok használatát előnyben részesíteni. Fokozottan odafigyelni arra, hogy ami újrahasznosított – ezért környezetbarátnak mondott – az nem jelenti azt, hogy természetbarát is lenne.
Az épített környezet esetében fontos hangsúlyozni azt is, hogy a zöld felület nem zöldterület. A gyep és az egynyári virágágyások nem tudják olyan módon kiszolgálni a város igényeit, ahogyan arra egy ligetes, fás-bokros-évelő növényekkel beültetett terület képes (természetes hűtés, levegő tisztítása, szálló por és zaj felfogása).
Tudatos odafigyelést és felügyeletet, szükség esetén szankciókat igényelne az a tendencia is, hogy az új építésű „kertesházak” esetében mi történik a „nem beépíthető” telekrészekkel. Gyakori, hogy ezeket műfűvel, vagy – igaz, aláalapozatlanul, de – geotextíliával és térkővel burkolják be, ezzel radikálisan csökkentve a valódi zöldterületek mértékét. Ez egyébként a helyi zöldrendelettel is szembe megy.
Szintén ellentmond a zöldrendeletnek és komoly környezetkárosítást jelent a beruházók által „kitakarított” kertek sokasága. Évtizedes fákat, hatalmas lombkoronával vágnak ki, meg sem próbálva megtartani, menteni azokat, de sajnos az sem ritka, hogy az engedélyeztetések idejére az egyébként engedély nélkül, szabálytalanul létesített medencéket homokkal és gyeptéglával fedik el, majd kiássák és üzembe helyezik azokat.
Ezek mind olyan területek, ahol a környezet és természettudatos gondolkodás komoly szankciókat várna el.
Kerékpáros közlekedés fejlesztése
Kapcsolódási pont: 7.4. A közlekedés környezetbarát fejlesztése
Budaörs egyre nyomasztóbb problémája az egyre növekvő gépkocsiállomány – torlódások és parkolási problémák szempontjából egyaránt. Szerencsére azonban egyre többen vannak, akik a mindennapi munkába járást és a gyerekek közösségbe juttatását egy sokkal élhetőbb, fenntarthatóbb és egészségesebb módon; kerékpárral kívánják megoldani. Valójában aki kerékpárt választ, az nemcsak magának és a közvetlen környezetének, hanem az aznapi autósoknak is szívességet tesz: eggyel kevesebb autó áll a dugóban, eggyel kevesebb autó pöfög előttünk, okoz balesetet, szorul be a körforgalomba vagy torlaszolja el az iskolák, óvodák előtti útszakaszt.
Idén Budaörsön is elindult a Bicibusz kezdeményezés, mely lakossági összefogással, egy-két felnőtt kíséretével több család gyermekeit juttatja biciklivel óvodába, iskolába. Ez egyszerre jelent lényegesen kevesebb autót, és az iskolába „kiszellőztetett fejjel” érkező gyerekeket. Természetesen ez is csak akkor válhat valós, elterjedt alternatívává, ha az adott intézmények kerékpárúton biztonságosan megközelíthetők.
Nincs az a városi úthálózat-fejlesztés, amit ne követne azonnal a gépjárművek megsokszorozódása az adott szakaszon. A közlekedésfejlesztésnek valódi, ténylegesen hatékony irányai a kerékpáros és közösségi közlekedés megkönnyítése, és az ennek következtében lehetővé váló szemléletváltás. Ezért a környezet élhetőbbé tételének feladatai közt kiemelt szerepet kell kapnia a kerékpáros közlekedés fejlesztésének.
Konkrét fejlesztési terveket a lakossági véleményezésre bocsátott dokumentumban nem láttunk (bár a kerékpárutak fejlesztése általánosságban szerepel ott), ezért talán nem késő aktív felhasználói oldalról néhány gyakorlati szemponttal segíteni a tervezést.
Legfontosabb észrevételeink, javaslataink a következők:
1. Főút, Templom tér – Petőfi Sándor utca közötti szakasz
A város egyik központja – számos közintézménnyel – jelenleg egyáltalán nem, illetve csak nagyon forgalmas úttesten közelíthető meg kerékpárral. Ez felnőttként is nehézkes, sok ellentétet szül az autósok és a kerékpárosok között. Gyermekekkel pedig semmiképp nem járható, holott az iskolák, óvodák környékén csúcsidőben katasztrofális a parkolási helyzet.
Ezen jelentősen javítana, ha valós alternatíva volna a kerékpár. A Művelődési Központ programjaira vagy boltba is sokan járnak gyerekkel…
Javaslatunk: a Tavasz utcai kerékpárút a Clementis utcán kanyarodjon föl a főútra, ahol a fenti szakasz szinte teljes hosszán meglévő szervizúton illetve használatlan járdán (a templom előtti külső járda) egyszerű felfestéssel létrehozható bicikliút. A Petőfi utcán a mostaninál végső soron még az úttestre vezetve is sokkal biztonságosabb volna a közlekedés, ha az autósok számítanak a kerékpárosokra.
2. A Vasútállomás megközelíthetősége, egyben átkötés Kamaraerdő és a város középső és keleti fele között
A Budapest-Balaton kerékpárút adottságait sokkal jobban kihasználhatná a város. Néhány összekötőút kialakításával – jó részük egyszerű felfestéssel, másutt az úttest melletti “prérin” akadálytalanul végig vihető új út megépítésével – olyan fontos összeköttetések valósulhatnának meg, mint:
a) A Vasútállomás elérése kerékpárral mind az autópálya túloldaláról, mind Kamaraerdő felől
b) A Budapest-Balaton bringaút része lehetne egy budaörsi családi bringakörútnak. Jelenleg azonban a keleti városrészről csak Budapest forgalmas és rossz levegőjű virágpiaci szegletébe behajtva, a Kőérberki út – Muskétás utca útvonalon, 2,5 km-es (!) kerülővel érhető el. Pedig a Tesco felüljáró adott volna, a kerékpáros térképek javasolják is; ez a KRESZ szerint szabályos, de jelenlegi formájában nagyon veszélyes opció
Javaslatunk:
A Vasútállomást kerékpárral elérhetővé kell végre tenni! Ez nagyrészt egyszerű felfestéssel megvalósítható a meglévő Kereskedők úti kerékpárútról a Csata utcán lehajtva, a Károly király úton gyalogosokkal megosztott felüljáró-kijelölésen át a Lidl körforgalomig. Innen a Kinizsi utca egy rövid, kb 200m-es szakaszán szükség van önálló kerékpárút kiépítésére, de ennek itt láthatóan nincs terepakadálya.
A másik fontos, kiépítendő útvonal a vasútállomással szemközti oldalán induló, Vasút utca – Seregély utca vonalon vezetne. Ez hosszabb (kb 1 km), viszont hely bőven van rá, és mellette szól, hogy a Seregély utca nagy autós- és gyalogosforgalma mellett a mai napig nincs itt járda. Az itteni cégek láthatóan a padkára szórt keskeny murvaösvénykével igyekeznek megelőzni a baleseteket. A kerékpárút létesítésével egyidőben ez a méltatlan állapot is megszüntethető volna.
A fenti hálózat még komfortosabbá tehető egy felfestéssel a Vasútsor szervízút – Méhecske utca – Malomdűlő utca útvonalon, utóbbi végén egy átjáró létesítésével (az itt gyakran feltorlódó kikanyarodók kijutását is időszakosan megkönnyítve).
3. Összekötőút tervezése a nyugati városrész és a nyugati ipartelep, bevásárlóközpontok és Budakeszi felé
Budakeszi elindította a Budaörs felé vezető bicikliút rá eső szakaszát, ami a két város között fekvő Farkashegyi Reptér mellett egyszer csak látványosan véget ér. A mi Városunk szégyene, hogy a “szomszéd faluba”, Budakeszire nem lehet áttekerni kerékpárral.
Jelenleg a kerékpárostérképek az Illyés Gimnáziumtól Budakeszire való útvonaltervezés esetén a Sorrento-sziklák melletti, 200 m igen komoly szintemelkedéseken vezető köves túraútvonalat, “kényelmesebb” verzióként a Csillebérc felé 400+ méteres szintkülönbséggel kanyargó alternatíváját javasolják.
Javaslatunk: Hosszabb távon átfogó koncepció kidolgozása gyakorló kerékpárosokkal a Gimnázium, a nyugati városrész, az itt fekvő ipari és bevásárlóközpontok (Bitep, Premier Outlets, Trend2 stb.) és Budakeszi elérhetővé tételére. Ezek mindegyike lényegében egyetlen útvonal mentén fekszik.
4. Lakótelepi kerékpárút-felfestések koncepcióbeli hibáinak kijavítása
A lakótelep kerékpárút-hálózata a legteljesebb Budaörsön. Ez nagyon örömteli, az alábbiakban néhány apró, de a használhatóság szempontjából mégis kiemelt fontosságú változtatást szeretnénk javasolni.
Az észlelt fontosabb problémák:
A Szivárvány utca-Patkó utca gyalogos átkelő felfestése nagyon zavaros. Ugyanaz a felfestés hivatott a „kerékpárút” funkciót jelölni, mint a gyalogosok számára a „vigyázz, kerékpárosok!” figyelmeztetést. Utóbbit sárga háromszöggel szokás jelölni, benne kicsi kerékpárral. Ez egy új felfestéssel könnyen orvosolható (8. ábra).
A Szivárvány utcai park gyalogosjárda- és kerékpárút felosztása logikátlan. A gyalogosok kényszerül(né)nek kutyát sétáltatni közvetlenül az úttest melletti kis egyenes sávban, míg a biciklisek a parkos részen kanyarog(ná)nak… Természetesen mindkét fél a másik számára kijelölt részt használja – szabálytalanul, de azért némiképp érthető módon
5. Használható kerékpártárolók létrehozása
Városszerte nagyon sok helyen látni lámpaoszlophoz, közlekedési táblához, kerítésekhez lakatolt kerékpárt. (11. ábra) Sokan – biztonságos tárolók híján – nem merik közlekedésre használni a kerékpárjukat. A buszvégállomáson létrehozott EU BICY tároló nem működik, évek óta egyetlen kerékpár szomorkodik benne használaton kívül.
A Vasútállomás megközelíthetőségével feltétlen szükségessé válik egy megfelelő befogadóképességű, biztonságos, fedett kerékpártároló. Ugyanígy szükség volna továbbá az ingázók miatt a város szélén, valamint a közintézményeknél és a nagyobb boltok előtt is jól használható, biztonságos tárolókra. A kizárólag a kereket rögzítő “tárolók” valójában
látszatmegoldások, közösségi kerékpártárolásra NEM alkalmasak! Tönkreteszik a tárcsaféket, a küllőket, a kerékpár egy erősebb széllökésre is fölborul, a kerék elgörbül, továbbá ma már szinte minden bicikli kereke gyorszáras: egy mozdulattal leemelhető a kerékpár az egyetlen lelakatolt kerekéről!
Javasoljuk és kérjük: A buszvégállomásnál lévő BICY tároló valódi üzemeltetését.
Biztonságos, fedett tároló építését a Vasútállomáshoz és a keleti városszélre (pl. a Shell kút mellé az Alsóhatár utcánál), csökkentve ezzel az autóval ingázók arányát. Biztonságos, valóban használható tárolók létesítését az Egészségháznál (itt egészen kritikán aluli a helyzet egy lejtőre (!) állított, betonvasból hajlítgatott, nem lerögzített tákolmánnyal), iskoláknál, óvodáknál, művelődési házaknál, nagyobb boltok környékén, a városi Könyvtár mellett és a Templom téren
Városi kisbusz
Kapcsolódási pont: 7.4 – Közlekedés környezetbarát fejlesztése
Kivételes lehetőség a budaörsiek számára a helyi körjárat, melynek fenntartásáért köszönet illeti az Önkormányzatot. Ugyanakkor, ha környezettudatossági szempontból vizsgáljuk a Városunk fejlődési lehetőségeit, nem szabad ezt a területet sem kifelejtenünk. Több tényezőt is érdemes lenne vizsgálni a helyi járatokkal kapcsolatban. Ilyen például az útvonalat illetően, hogy a visszatérő vonal nem érinti a Városházát és a Gimnáziumot.
Ismert, hogy korábban sikertelen volt a kísérlet az elektromos buszok alkalmazására, de ezt a lehetőséget időről időre érdemes felülvizsgálni. Valamint megfontolásra érdemes lehet, hogy legalább az iskolai csúcsidőben rövidített szakaszon elektromos buszok közlekedjenek, ezzel is csökkentve a levegő időszakos károsanyag terhelését.
Ami viszont mihamarabbi beavatkozást igényel, az a menetrendek felülvizsgálata, a jelenlegi forgalomhoz való igazítása. A közös szakaszokon előforduló 2-6 perces követési idők gyakran járnak utoléréssel, ami azt jelenti, hogy az első busz kényelmetlenül tömve van, míg az azt követő üresen teszi meg ugyan azt az utat. Ez nem csak abból a szempontból probléma, hogy utána sokáig nem jön következő járat, de erőforrás pazarlás, fölösleges károsanyag kibocsátással és zajterheléssel jár.
Javasoljuk ezért az elektromos kisbusz használatának, illetve az útvonal kiegészítésének lehetőségét is megvizsgálni.
Parkolási problémák
Kapcsolódási pont: 7.4 – Közlekedés környezetbarát fejlesztése
A parkolás jelentős problémát okoz a városban. Bár ezen alapvetően rendkívül nehéz segíteni, de egyes konkrét időszakok tehermentesíthetők lehetnek a megfelelően megválasztott, modern forgalomszervezési módszereknek köszönhetően.
Azon túl, hogy a biciklis közlekedés lehetőségét szükséges tovább fejleszteni és előtérbe helyezni (lásd fentebb), azokról sem szabad megfeledkezni, akik kénytelenek autóba szállni a reggeli rutin lebonyolításához.
Hiányzik a megfelelően kialakított rendszer a gyermekek iskolánál való „kirakására”. Ennek hiánya jelentős torlódásokat, parkolókeresgélő kóválygást okoz az iskoláknál, óvodáknál pl.: az Ifjúság utcában a Bleyer és a Herman iskolák esetében kifejezetten kellemetlen, de más iskoláknál sem sokkal könnyebb a helyzet. Erre a problémára szerencsére a BKK rendelkezik egy kidolgozott know-how-val, amit már több pilot projektben alkalmaz is. A Sulizóna-program hozzáférhető, bármely Önkormányzat igényelheti azt a BKK-nál. Ezzel, és ’Puszi-Pá’ zónák kialakításával nemcsak a reggeli autós forgalmat lehet kényelmesebbé tenni, de a gyermekek számára is biztonságosabbá válik a gyalogos/biciklis közlekedés. BKK mérési adatai igazolják, hogy a rendszerük alkalmazása segítségével nőtt az iskolák bicikliforgalma, biztonságosabb környezetnek köszönhetően többen engedik akár gyalog iskolába gyermekeiket. Ezáltal kisebb az adott időszakban a károsanyag-kibocsátás és a zajterhelés is.
Javasoljuk tehát Budaörsnek a Sulizóna-programhoz történő csatlakozását, illetve ’Puszi-Pá’ zónák kialakítását a kérdéses helyszínekre
Zajvédelem
Kapcsolódási pont: 7.3 – Egészséges, élhető települési környezet fenntartása
Bár a legutóbbi mérési eredmények szerint az M1-M7 autópálya zaja nem emelkedett az elmúlt időszakban jelentősen, de a lakosság részéről folyamatos igény jelentkezik zajvédő falak telepítésére a teljes, Budaörsöt érintő autópályaszakaszra, valamint a meglévő elemek korszerűsítésére is.
Nemcsak zaj, de a környezetvédelem más aspektusát is figyelembe véve is mindenképpen megfontolandó lehetőség a zajvédő töltések beültetése diverz növényzettel. A megfelelően kiválasztott zöld növények segítségével nemcsak a zaj elnyelődése segíthető elő, de a szállópor és légszennyezés mértéke is jelentősen mérsékelhető.
A legutolsó mérésekből jól látszik (frissebbek a tanulmányban szereplőknél), hogy már a város belső fogalma nőtt akkorára, ami miatt már az autópálya zaja nehézkesen mérhető. Ezért érdemes lehet az adott területeken a lakosok igényeit és panaszait figyelembe véve forgalomlassítást is alkalmazni. Például Baross utca, vagy a Szivárvány utca esetében lehet ennek érzékelhető pozitív hatása, ahol a buszforgalom is jelentős zajterheléssel jár.
A buszvégállomás zaja a felújítást követően különösen problémássá vált, hiszen kikerült az épület a buszok és a lakóépületek közül. A szépen karbantartott gyep, a viszonylag lassú növekedésű fácskák sajnos nem adnak elegendő felületet a rezgések elnyelésére. Ezért érdemes lenne ezeket a területeket is intenzívebben növényesíteni, ide értve még a buszállomás közepén található zöld szigetet is.
Javasoljuk ezek alapján a város területén az autópálya menti zajvédő fal kiépítését a teljes érintett nyomvonal mentén legalább az északi oldalon, illetve a buszvégállomás zajcsökkentését komplex struktúrájú, megfelelő magasságú növényzet (lehetőleg részben örökzöld) ültetésével. Javasoljuk továbbá a forgalomcsillapítás alkalmazását néhány kritikus útszakasz esetében.
3. Túlépítettség
Kapcsolódási pont: 7.3 – Egészséges, élhető települési környezet fenntartása
A programban a 7.3 fejezet kifejezetten az élhető települési környezetről szól, a város túlépítettsége, és annak napjainkban tapasztalható fokozódása, ami ehhez kapcsolódó témakör, egyáltalán nem jelenik meg itt.
A jelenlegi beépíthetőségi paraméterek jelentős épületállomány, illetve még jelentősebb mértékű lakóegységállomány-bővülést vonnak magukkal folyamatosan Budaörsön. Ez egy egyre nagyobb kiterjedésben városiasodó településrész létrejöttét eredményezi. Ennek több negatív hatása is van, ami a lakosság életminőségét rontja.
A betelepülők számának növekedésével a város infrastruktúrája (a közintézményeket is beleértve) egyre nehezebben birkózik meg. Ennek leglátványosabb tünete a napi szinten egyre inkább jelentőssé váló (hosszabb idősávban, nagyobb mértékben jelentkező) közúti torlódások a főbb utakon, ami az ezzel járó zaj- és légszennyezés fokozódását is jelenti egyben.
Hasonló jel a közterületeken parkoló személygépkocsik számának folyamatos növekedése. Kevéssé látványos, de érzékelhető a városi hősziget-effektus fokozódása is a város egyre nagyobb területén. Ez akár Celsius fokokban mérhető pozitív hőmérsékleti anomáliát is jelenthet a város központi részén a nagy leburkolt és beépített részek hőelnyeléséből fakadóan, amihez egyre nagyobb mértékű plusz aktív hőleadás komponens is járul a téli fűtési és a nyári légkondicionálási időszakban a lakóépületek környezetében.
Ez utóbbi ráadásul pozitív visszacsatolással tovább fokozza is a légkondicionáló berendezések használatát: melegebb lesz, tehát többet használják a klímaberendezéseket, amitől még melegebb lesz…
Mindezek a negatív hatások enyhíthetők lehetnének a helyi építési szabályzat beépítési paramétereinek a felülvizsgálatával. Az Ófalu településközponti területein a sűrű, de kis magasságú hagyományos beépítés helyén a jelenlegi szabályozás továbbra is magas beépíthetőséget (30-40%-os) és ugyanakkor 3 szintes beépítést is lehetővé tévő homlokzatmagasságokat enged meg. Ezek együtt jelentősen rontják az itt elhelyezkedő lakóegységek benapozását és szellőzését, valamint nehezen megoldható közterületi parkolási problémákat okoznak. Hasonlóan túlzónak tartjuk a településközponti területeken megengedett lakóegységszámot
(jellemzően 150-300 m2-enként 1 db.), amely nagy mértékben meghaladja az ott korábban kialakult beépítés paramétereit.
Javasoljuk mindezek miatt a helyi építési szabályzat felülvizsgálatát a jelzett problémák kezelése céljából.
7. Általános javaslatok
Javasoljuk, hogy a Budaörs Város Környezetvédelmi Programja 2024-29 nevű tervezetet, tekintve, hogy jelenleg 2024 októberében járunk, ütemezze át a megrendelő 2024-29- ról 2025-30-ra.
Javasoljuk, hogy a programban megjelenő javaslatok az ott találhatónál konkrétabb ütemezésben jelenjenek meg. Kérjük egy évenkénti ellenőrzés beépítését a program végrehajtásának nyomonkövetésére, lakosság bevonásával (például az ütemezés szerinti tervek megvalósulási állapotának bemutatásával lakossági fórumon).
(TÖB – Teremtésvédők Ökumenikusan Budaörsön munkacsoport)
(SzK)
Az első rész ITT olvasható.