Kifejtené, hogy mit is jelent ez a hozzájárulás, amivel a gazdag települések támogatják a szegényebb önkormányzatok feladatait?
A 2017. évi költségvetési törvény új elemmel egészítette ki az önkormányzatok finanszírozási rendszerét. Bevezette a szolidaritási hozzájárulást, amelyet a magas egy lakosra jutó adóerőképességgel rendelkező települések egy része teljesít a központi költségvetés felé. A szolidaritási hozzájárulás az esélyegyenlőséget javítja azzal, hogy az így képződő összeg hozzájárul az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozásának javításához.
Az elmúlt tíz év sikeres kormányzati politikájának nettó haszonélvezője volt Budaörs városa is. Az adósságkonszolidációból, a fejlesztési forrásokból és az iparűzésiadó-bevételek növeléséből jóval kedvezőbben részesedett városunk, mint a kevésbé jó földrajzi helyzetben levő más magyarországi települések. Amikor együtt tudtunk nevetni az elmúlt 10 év közös sikereiben, akkor össze kell tudnunk kapaszkodni a bajban a nálunknál nehezebb sorsú településekkel. Ezt jelenti a szolidaritás.
Korábban azt kommunikálták, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem teljes mértékben terheli a város költségvetését, mert például azzal, hogy az állam átvette az oktatás felügyeletét , az eddigi pedagógusbérek a város kasszájában maradtak. Mi lehet a valós egyenleg?
Az egyenlet tényleges eredményét nem sikerült négy év alatt megtudnunk. A kérdéses ügykörben az iskolák fenntartóinak feladatai elkerültek a várostól, ami nyilván komoly kiadási tételcsökkenést eredményezett. Mi ezt éves szinten – a normatívát nem számolva – 1 milliárd forint körülre tesszük, mint helyben maradó összeg. Ha erre vetítjük a két milliárd forintot meghaladó szolidaritási hozzájárulást, akkor azt mondhatjuk, hogy a válság előtti időszakban körülbelül 1-1,5 milliárd forint volt a tényleges mínusz a költségvetés számára. De erről pontos kimutatásokat, bár többször kértük, nem kaptunk az Önkormányzattól.
Az iparűzési adó kis és közepes vállalkozásokra vonatkozó felezése mekkora összeget jelenthet városi szinten, vagyis mekkora összeg marad ezzel a rendelkezéssel a vállalkozásoknál?
A legtöbb embernek munkát adó magyar kis és közepes vállalkozások terheinek mérséklése, az iparűzési adó csökkentése a helyi szintű gazdaság- és munkahelyvédelem fontos pillére. A kis és közepes vállalkozások azok, amelyek hazánk gazdaságának egyik legfontosabb motorjai és, amelyek a legtöbb munkahelyet teremtik a magyar emberek számára. Az iparűzésiadó csökkentése pedig éppen nekik segít ebben a nehéz helyzetben.
Az iparűzési adó kis és közepes vállalkozások számára való megfelezésével a kormány egy fillért sem von magához az önkormányzatoktól. A források a kis és közepes vállalkozásoknál maradnak. Az intézkedés a kormány számára nem bevételt, hanem kiadást jelent, mert a 25 ezer fő alatti kistelepülések esetében 50 milliárd forint visszapótlására automatikusan kerül sor. A nagyobb települések esetében – és ebbe Budaörs is beletartozik – még folynak az egyeztetések. A 2021. évi központi költségvetésben 865 milliárd forint szerepel az önkormányzati támogatásokra vonatkozó soron, ami 17 százalékkal, azaz 126 milliárd forinttal több, mint a 2020. évi 739 milliárdos keret. Jól felkészült tárgyaló félként, megfelelő érdekérvényesítéssel kellene a kérdéshez hozzáállnia polgármesterünknek. De ha az egyeztetések első fordulója után a sajtó számára magát az áldozat szerepében mutatja be, akkor nem számíthatunk komoly sikerre.
Jó lenne látni a lakosságot érdeklő leegyszerűsített táblázatot, ami nagy vonalakban tájékoztat a bevételekről, a kiadásokról, és a maradványról. Van erre lehetőség?
Még nem láttunk ilyen táblázatot, de jogos az igény.
s.k.
