Az nagyszabású ünnepség alkalmával az egyházi méltóságok és meghívott vendégek részvételével megtörtént a templomavatás,miszerint a református gyülekezet hivatalosan is birtokba vehette. Az épület oromzatán és az istentiszteleteknek helyt adó imaterem falán olvasható Jézus igéje: „az én atyám a szőlősgazda,én vagyok a szőlőtő,ti a szőlővesszők..”
Az imaterem zsúfolásig megtelt a meghívott vendégekkel és a hívőkkel.
Meghívott vendégek voltak: Főtiszteletű Balog Zoltán – a Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke, a Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
Nagytiszteletű Nyilas Zoltán – az Észak-pesti Református Egyházmegye esperese
Veres Sándor – a Duna-melléki Református Egyházkerület főgondnoka
Dr. P. Tóth Zoltán – Észak-pesti Református Egyházmegye főgondnoka
Nagytiszteletű Sziszik József, a Kőszegremetei- testvérgyülekezetünk Református Egyházközség lelkipásztora
Nagytiszteletű Berkesi Gábor – a gyülekezetünk korábbi lelkésze
Nagytiszteletű Dr. P. Tóth Béla – a gyülekezetünk korábbi lelkésze
Főtisztelendő Varga János – a Budaörsi Római Katolikus Egyházközség segítő lelkészét, ny. plébánosa
Nagytiszteletű Endreffy Géza – Budaörsi Evangélikus Egyházközség lelkipásztora
(Nagytiszteletű) Durkó István – Budaörsi Baptista Gyülekezet lelkésze
Főtisztelendő Sivadó János – a Budaörsi Szent Demeter Görögkatolikus Egyházközség paróchusa,
Menczer Tamás országgyűlési képviselő, tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős – államtitkár
Dr. Fürjes Zoltán az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár
Wittinghoff Tamás – Budaörs Város polgármestere
Nemcsák Károly színművész
Az Észak-pesti Református Egyházmegye gyülekezeteinek lelkészei és gondnokai
Az ünnepi alkalmon más elfoglaltsága miatt nem tud rész venni, de Isten áldását kívánva köszönti a gyülekezetet:
Orbán Viktor – Magyarország miniszterelnöke
Főtiszteletű Szabó István – a Duna-melléki Református Egyházkerület korábbi püspöke
Balog Zoltán duna-melléki református püspök, hosszasan beszélt az Istenbe vetett hitről,a gyülekezet közösségformáló erejéről. Mint mondta a templom legyen az a hely, amely erőt,vigasztalást és minden hívőnek lelki menedéket nyújt,a megmaradás Isten szeretetében vetett hittel és akarattal. A jelenlévő egyházi méltóságok szintén szóltak az ünneplő hívekhez méltatva kitartásukat és istenbe vetett hitüket,kitartásukat melynek eredményeképpen hosszú évtizedek után lehet önálló templomuk.
A templom felszenteléséig hosszú volt az út. Valamikor az 1917-es években Nagy Pál MÁV dolgozó telepedett le Budaörsön és az ő akaratából szerveződött meg az első református gyülekezet,majd később a szerepet vette át 1926-ban Csákány Mihály aki hat gyermekével Budaörsre költözött és ezek a családok tartották életben akkor a református közösséget. Majd 1932-ben Székely Sándor ref. lelkipásztor vezetésével szerveződött meg a református gyülekezet amelynek. Az istentiszteleteket a MÁV állomás I. osztályú várótermében tarthatták meg az állomásfőnök engedélyével. A gyülekezet kezdetben MÁV és HÉV alkalmazottakból, csendőrökből, iparosokból, pedagógusokból állt. 14 család járt gyermekeivel együtt az istentiszteletekre. A bibliaórákat és egyéb alkalmakat Nagy Pál lakásán tartották. Később az istentiszteleteket és a konfirmációi ünnepséget is lakásokon kellett megtartani.
A szépen fejlődő gyülekezeti életet is kettétörte a II. világháború. Csak 1946-ban indultak újra a gyülekezeti alkalmak, de már új körülmények között. A község 95%-át mint németajkú lakosságot kitelepítették Németországba és helyükbe az ország minden tájáról (Felvidék, Erdély, Délvidék …) települtek be új családok, köztük többen református vallásúak is. Az eredeti gyülekezet mintegy 150 főre növekedett. Az istentiszteleteket és bibliaórákat akkoriban a Nagy Pál féle vendéglő nagytermében tartották. Itt már az egyháztagok vallásos előadásai is helyet kaphattak.
1948-ban Nagy Pál, a gyülekezet gondnoka családi házat igényelt a gyülekezet részére, amelyből a tulajdonost kitelepítették. Az 1950-es évektől a református közösség uj templom építésén gondolkodott amely álom azonban csak napjainkban valósulhatott meg,Sokáig a Clementis utcai épületben tartották az istentiszteleteket .
Budaörs város vezetése nem tudott telket adni a templom felépítéséhez mondván, hogy nincs lehetőségük annak biztosítására. Majd 2018-ban jelentkezett egy idős testvérpár, akik felajánlották saját telküket, amin megkezdődhetett a templom építése, melynek összköltsége 867 millió forint.
Az alábbi támogatásokat kapta az építkezéshez a református közösség:
Dunamelléki Református Egyházkerület: 430 millió forint
Magyarország Kormánya: 400 millió forint
Gyülekezeti adomány: 32 millió forint
Budaörsi Önkormányzat 5 millió forint
A megjelent egyházi méltóságok mindannyian áldásukat adták az új református templomra,ünnepi beszédeikkel megerősítve a gyülekezet Istenbe vetett hitét. Majd Petőné Püski Ilona vezető lelkész a megjelenteket a templom udvarán felállított sátrakhoz invitálta, ahol megkezdődött a szeretet fogadás,amely szintén hozzájárult az ünnepség fényéhez. Szerencsére az időjárás is kedvezővé vált, mert az ünnepség alatt odakinn szakadó eső után mégis napfényes délutánban lehetett részük mindazoknak, akik részt vettek Budaörs új Református Templomának felavatásán.
Major Edit
