Bonaparte Napoleon halálának körülményeit legendák szövik körül. Az egyik legismertebb, hogy szobájában a tapétát arzénnel itatták át, s végül a méreg kipárolgása ölte meg. Ki gondolná, hogy hasonló veszélyeknek önként tesszük ki magunkat. Legalábbis egy kutatás eredményei erre figyelmeztetnek.
A „Napoleon-hatásra” brit és amerikai kutatók figyelmeztetnek, mert az olyan termékek, mint az illatgyertyák vagy a légfrissitők többek között a rák kialakulásában is közrejátszó toxinokkal töltik meg a levegőt. A legtöbb ember tisztában van vele, hogy a városi levegő – főleg az autók kipufogógázaival a környezetbe jutó mérgek miatt – veszélyes lehet az egészségre, ugyanakkor azt hiszik, hogyha otthon maradnak, semmi baj sem érheti őket. Ennek örömére meg is gyújtanak egy illatosított gyertyát és máris elkezdik saját szervezetük tönkretételét.
A légszennyezettség mindenkire veszélyes, különösen a kisgyermekekre, az idősekre és a legyengült szervezetű emberekre. A „benti” légszennyezettség nem kevésbé negatív hatású, ráadásul az energiaszámlákon spórolni kívánó, a lakásukat, házukat tökéletes szigeteléssel ellátó emberek kiváló táptalajt kínálnak a csendes gyilkosoknak. A szellőzésmentes szobákban ugyanis a méreganyagok koncentrációja megnőhet és folyamatosan kifejtik káros hatásukat.
„Amikor lezárjuk a házunkat, energia hatékonnyá válik, de magunkra zárjuk az összes vegyi anyagot is, amelyek károsíthatják egészségünket. Egyes ilyen kemikáliák közismert rákkeltők” – mondta Dr. Bill Wolverton, a NASA nyugalmazott kutatója, aki részt vett az ügynökség természetes otthona, a BioHome kifejlesztésében.
Nem is hinné, hányféle méreg, egészségkárosító anyag van még a legápoltabb, legbiztonságosabbnak hitt lakásban is!
A légszennyezés a tüdő-, a szív- és érrendszer megbetegedésében is szerepet játszhat, s összefüggésbe hozható a diabétesz, az elhízás, a demencia az asztma, és akár születési rendellenesség kialakulásával is, a rákról nem is beszélve.
A házon belüli légszennyezettséghez pedig hozzájárulhatnak a gázkonvektorok, a nyílt láng, a dohányzás, a bútorok és a faszerkezetek gyártása során használt anyagok, de akár a tisztálkodó és tisztitószerek is. Még a citrom és fenyőillat is, amit gyertyákban vagy a légfrissítőkben használnak, mérgező lehet.
A citromos illat a limonene nevű vegyi anyagból származik, ami ha egyes levegőben keringő vegyületekkel érintkezik, formaldehidet képezhet, ami pedig rákkeltő. Egy angliai kutatás szerint minden két levegőbe kerülő limonene-molekulából egy formaldehid molekula születik. De nem ez a vegyület az egyetlen, ami problémát jelent, az illatgyertyák többnyire olyan petrolkémiai anyagokból készülnek, amelyek benzolt, ólmot és más ártalmas vegyületeket tartalmaznak. Égéskor ezek a levegőbe kerülnek, és légzési nehézséget okozhatnak.
Forrás:Házi Patika (Major Edit)
