Csíksomlyói búcsú

2021-05-23 | Budaörs
A csíksomlyói búcsú a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált

A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben. A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor története a 15. századig nyúlik vissza. Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között felépítették az első gótikus templomot és az ugyancsak gótikus kis méretű kolostort.

A templom felépítéséhez Hunyadi János is hozzájárult a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, ez mai is a templom búcsúnapja. Ebből az első kolostorból mára mindössze egy portálé és egy pinceablak maradt fenn. A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő Pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságának okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A székely nép Mária-kultusza valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a  kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. 1345-ben “a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett”

csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó  melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják ki a  keresztaljákat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise a szabadtéren zajlik.

A csíksomlyói kegytemplom legértékesebb tárgya a főoltár mögött őrzött Mária-szobor. A 16. század elején, (1510-1515 között hársfából készült. Magassága 2,27 méter, alkotója ismeretlen. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt a Hold, feje körül tizenkét csillagból álló koszorú látható. Királynőként a fején korona, jobb kezében jogar, bal karján a szintén koronás kis Jézus


A templomot a Mária-szobor tette híressé; neki köszönhető a hitélet itteni felvirágzása. A századok során a kegyszoborral sok csoda történt, a Szűzanya körül szövődő legendák által A kegyszobor készítését a szakértők az 1510-1515közötti évekre teszik, alkotója ismeretlen. 1661ben a ferencrendi krónikások feljegyzéseiben említést tettek róla. A szobor eredetileg a négy mellékoltár egyikén állott, 1664-ben Damokos Kázmér házfőnök helyeztette a főoltárra. A tatár dúlást követően arról is megemlékeztek, hogy a tatár vezér a Madonna-szobrot lándzsájával szerette volna ledönteni, de karja megbénult. A szobor megmaradása is csodálatosnak tűnik, a Szűzanya szobra mindannyiszor túlélte a templom, a klastrom pusztulását, mindig sértetlenül került ki a lángokból, ugyanakkor a köréje menekülőknek is bátorságot kölcsönzött.
A 18. század végén, 1798-ban Batthyány Ignác erdélyi püspök csodatevőnek ismerte el és a „Csodálatos az eretnekek ellenében megsegítő Anya” címet adta.
Az évszázadok során a szobor arca semmit sem veszített szépségéből. Az arcon ma is láthatók a sérülések, karcolások, melyek nagyobbrészt a 17. századi török-tatár betöréskor keletkeztek. A hagyomány úgy tartja, hogy Papp Miklós oltárépítő, szobrász 1848-ban a Mária jobb arcán lévő karcolást megpróbálta befesteni, de nem sikerült. A nép körében ez a ma is élő hagyomány állítja, hogy a szobor arcán lévő sebhelyeket évszázadok óta sikertelenül próbálják eltörölni

A csíksomlyói Pünkösdi búcsút idén 2021-ben megtartják a járványhelyzetre való tekintettel szigorú előírások betartása mellet.

Összeállította Major Edit

Megosztás