Az első magyar szépségkirálynőt Molnár Csillát 1985-ben választották meg Magyarország szépének. Ezt megelőzően ötven évig Magyarországon nem volt szépségkirálynő választás ezért ez az óriási lehetőség vonzotta a szép és naiv lányokat. Az alábbi cikk képet ad a hajdan volt szocializmus atmoszférájáról,megjelennek régi nevek akik a mai olvasónak talán már nem sokat mondanak.De mégis érdemes végigolvasni különösen azoknak a szépségük teljében lévő lányoknak,akiket az élet folyamán sok csábítás érhet és olykor nem tudják mi a követhető út.Egy rossz döntés vagy hiszékenység miatt elképzelhetetlen kátyúba is torkolhat az életük.
Az 1985-ös, szépségversenyen a naiv lányokat mocskos módon használták ki és próbálták átverni. A 16 éves Molnár Csilla fél évvel későbbi öngyilkosságához ennek is lehet köze, de a közvetlen ok feltehetően egy szerelmi-családi konfliktus volt. Csilla szimbólummá vált kislány, aki igazából nem akart meghalni.
Nem csak szép volt, de bájos, szerény és emberi is – mondták róla az ismerősei, tragikus halála pedig kisebb öngyilkossági járványt is gerjesztett. Egy évvel a lány halála után egy fiú azért utazott Fonyódra, hogy szerelmi bánatában az ő sírjánál vágja fel az ereit, de a statisztikákból is látszik, hogy 1986-87-ben hirtelen több öngyilkosjelölt próbálkozott eldobni az életét.
Molnár Csilla 1986. július 10-én emeleti szobájában huszonvalahányat vett be éhgyomorra apja szívgyógyszereiből. Sápadtan, reszketve támolygott le a földszintre. „Nem akarok meghalni” –mondta a szüleinek. Hiába hívták rögtön a mentőket, a lányukat már nem lehetett megmenteni.
Nem sokkal korábban tette le a vizsgáit a gimnáziumban, ahová magántanulóként járt, miután megnyerte a szépségversenyt. Egy osztálytársa győzte meg, hogy induljanak el – a másik lány kiesett a középdöntőben, ő azonban végigment, és lett belőle, mint hangsúlyozták, ötven év után az első magyar szépségkirálynő, „Magyarország szépe”.
Eleinte „poén volt az egész, nem gondoltuk komolyan” – mondta a győzelme utáni villáminterjúban. Apja, a késő szocialista időszak balatoni vendéglátósa ellenezte, hogy induljon, féltette a lányát, és amikor kénytelen volt beletörődni a dologba, akkor is azt mondogatta, hogy most először legalább megtapasztalja majd a gyerek azt is, hogy milyen a kudarc, hiszen úgysem lehet nyerni ekkora versengésben
Nagyon sokan, több mint kétezren jelentkeztek a szépségversenyre. A szépségverseny valami nagyon nyugati, csillogó és izgalmasan kapitalizmusszagú dolognak tűnt, ami már attól is közüggyé válhatott, hogy addig az államszocializmusban gyakorlatilag tiltották a műfajt. Volt minden évben Anna-bál Füreden, a hagyományok vagy még inkább a balatoni idegenforgalom tisztelete miatt, de országos versengésről nem lehetett szó: a szépségipar nem nagyon fért össze sem a hivatalos nőképpel, sem a szocialista erkölcsiséggel.
Ehhez képest volt abban valami kéjes, hogy a döntőnek helyt adó Kongresszusi Központban a szokásos vörös csillagos dekoráció helyett jó nőket lehetett bámulni, miközben a diszkó király Cintula „nyomta a szöveget,” Antal Imre konferálja a fellépőket, Frenreisz Károly elnökli a zsűrit, és egyáltalán, hivatalos jóváhagyással lehet mellbőségekről és fenekekről eszmét kifejteni. A versengés hónapjaiban végig kint voltak a lányok képei a Centrum Áruház kirakataiban, „Kit látna szívesen?” – állt a tabló mellett a kérdés; a győztes közönségdíjat kaphatott.
A versenyt a „Média Magyarország” nevű vállalat szervezte. Nyugati kapcsolatok, osztrák és német partnerek révén kezdtek bele, de mint hamarosan egyértelmű vált, nem sok fogalmuk volt a műfajról, az amatőrizmusuknál pedig csak a gátlástalanságuk volt nagyobb. Valójában egy cigaretta biznisz volt a háttérben, az egyébként tiltott dohányreklámokat akarták a szépségversenyen keresztül becsempészni, külföldről konkrétan cigiben és dollárban fizették ki őket.
Arról, hogy mi is van a színfalak mögött, hogy néz ki a felkészülés, mit kell kiállniuk az indulóknak, a legteljesebb képet az a dokumentumfilm mutatja , amit a verseny elejétől forgatott Dér András és Hartai László. Egyáltalán nem repifilmet csináltak, és a csillogás jelzése után egyre kritikusabb képet mutattak a szépségkirálynő-választásról.
„Mi menet közben azért komorultunk el, mert azt éreztük, hogy valami végtelenül szeretettelen légkörben folyik ez az egész. Szóval itt tényleg a forintok nagyon érdekesek, a schillingek még érdekesebbek, és a publicitás az a legérdekesebb, a reklám. De hogy esetleg itt ténylegesen emberi sorsokról lehet szó, ne adj’ Isten, hát hiszen ezek a szereplő lányok mondjuk tökéletesen megváltoztatják esetleg az életüket, hogyha befutnak ezen a furcsa szépségversenyen, hát ez nem érdekelt senkit” – mondta később Hartai, és hiába hat ez ma már kicsit patetikusan, Molnár Csilla sorsának ismeretében ezt itt felesleges megkérdőjelezni.
A verseny résztvevői is legalább ilyen erős szavakkal beszéltek utólag a szervezésről, a szervezőkről és a zsűriről is. Megalázott, a versenyen éheztetett, „kussolásra” kényszerített lányok – a visszaemlékezések szerint majdnem olyan kiszolgáltatottságban voltak, mint a striciktől lehetnek a prostituáltak.
A Balaton partjáról, Fonyódról érkezett Molnár Csilla Andrea, Verseny száma a 22-es. Tizenhét éves , 176 cm magas tanuló, a Karikás Frigyes Gimnázium Fonyód tanulója. Imádja a táncot és a muzsikát. Ha teheti, szabadidejét mindig erre használja fel.A zsűri a legmagasabb pontszámokkal díjazta.
A jelek szerint a zsűri tagjai előre megállapodtak, hogy ki nyerjen, Molnár Csillát elsősorban Ernyey Béla nyomta. Azzal győzködte a többieket, nem lenne jó, ha kiderülne, hogy a zsűriben alkalmilag összeverbuvált, dilettáns emberek vannak, akik össze-vissza pontoznak, ezért a rendes verseny előtt megállapodtak a sorrendben.A többiek szerint ebben Ernyeynek üzletei érdekei is voltak – ő pedig arról beszélt, hogy a szervező cég akarta megmondani neki, hogy ki nem lehet semmiképpen dobogós. Leginkább a végül a hatodiknak kihozott Kalmár Zitára pikkeltek, aki a döntősök közül egyedüliként nem volt hajlandó aláírni azt az előnytelen reklámszerződést, ami gyenge pénzért meghatározott magyar cégekhez láncolta volna a lányokat. Szerencsés vesztesként mégis ő járt a legjobban: Várszegi Gábor ügyesen használta ki a marketinglehetőséget, nekiadta a Fotex 100 ezer forintos különdíját, és elmehetett modellkedni Kaliforniába.
A legnagyobb botrány abból lett, hogy az első három helyezettről (Molnár Csillán kívül Kruppa Judit dunaújvárosi óvónő, a Skála későbbi arca, és Füstös Veronika budapesti fodrász) és Kalmár Zitáról meztelen szobrok és aktfotók készültek. Pauer Gyula többek között a szépségiparnak akart fricskát adni azzal, hogy a lányokról gipszmintát véve szoborba öntse az 1985-ös magyar szépségideált, az aktus – legalábbis az ezt is bemutató dokumentumfilm ezt sugallja – mégis a három lánynak lehetett elsősorban megalázó. „Az eljárás lényege, hogy a meztelenre vetkőzött modell testét beolajozzák, majd a megfelelő pózba állítva tetőtől talpig bekenik gipsszel, végül gipsszel átitatott gézzel borítják. Fából kialakított állvánnyal rögzítik, s száradás után, mint egy héjat, leválasztják róla. Az így nyert negatív formát ki lehetett önteni bármilyen anyaggal, hogy a test minden részletét hűen ábrázoló szobor legyen a végeredmény”.
A modell-állás közben két fotós, egyikük a későbbi médiacézár Fenyő János, készített képeket a meztelen lányokról. Bár azt állították, csak dokumentálni kívánják a művészi alkotás folyamatát, a képeket a lányok tudta és beleegyezése nélkül eladták egy osztrák erotikus magazinnak, ahol azok nemsokára meg is jelentek. Valami ilyen szöveggel: „Szabaduljatok fel, elvtársnők! A vörös Budapesten megrendezték az első szépségversenyt. Az elvtársnők a vörös katonák bakancsainak csattogására vonultak fel.”
Egyedül Molnár Csilla aktfotói nem jelentek meg; erre a szépségverseny szervezői azért figyeltek nagyon, mert különben a magyar szépségkirálynő nem indulhatott volna el a nemzetközi versenyeken. A Máltán tartott európai döntőn aztán a fonyódi lány hivatalosan harmadik lett, de úgy érezte, elcsalták az eredményt; a legtöbb pontot ugyanis még ő kapta, de a zsűri ezután indoklás nélkül átalakította a sorrendet.
Ez is elkeserítette, de a győzelme utáni hónapok egyébként is csalódást jelentettek neki. „Véget ért a gyerekkorom. Váratlanul jött ez az egész. Nem is tudom igazán megemészteni azóta se. Akárhová megyek, akármit csinálok, én már nem Molnár Csilla vagyok, hanem A Szépségkirálynő. Elvárják tőlem, hogy minden percben azt a formát nyújtsam, olyan szép és üde legyek, mint akkor ott, a kifutón. Nem megy. Idegileg, lelkileg teljesen kikészültem. Néha már azt mondom: elég a telefonokból, levelekből, ajánlatokból – abbahagyom, nem csinálom tovább. De a következő percben tudom: úgysem lehet. Kaptam az élettől egy szerepet, és ennek meg kell felelnem” – mondta egy, a halála miatt már meg nem jelenő interjúban.
Valójában sem ő, sem a családja nem tudta, mire számítsanak, milyen lehetőségekkel és milyen kötelezettségekkel jár a győzelem, miközben se pszichológus, se más nem segített nekik. Sőt: amikor a szülei nem voltak hajlandók aláírni, hogy a lányuk 2000 forintért a Cntrum Áruház kizárólagos reklámarca legyen, a szervező cég zsarolni kezdte őket, azt mondták, a díjat és a koronát is visszavehetik, ha hepciáskodnak.
„Mi nem értünk az ilyen dolgokhoz, végül ügyvédet fogadtunk. A médiás főnök ordítozott Csillával: ha apád még egyszer ügyvédet küld a nyakunkra, az idei szépségversenyen zsűritag se lehetsz. Akkor azt mondta Csilla, hogy apu, hagyd az ügyvédet, ezt még végigcsinálom.” – mondta Molnár Csilla anyja.
A versenyt szervező Magyar Média vezetőjét, Fodros Istvánt részben ezekre a botrányokra hivatkozva zárták ki aztán az MSZMP-ből: „a szépségverseny alatt a szocialista erkölcshöz méltatlanul viselkedett” – szerepelt a hivatalos indoklásban. Hogy a szervezőknek ahhoz is volt-e köze, hogy pletykák kezdtek terjedni a fonyódi családról, azt nem tudni, mindenesetre hamarosan azt híresztelték, hogy az apa 150 ezer forinttal megvette a zsűrit, hogy a lánynak Frenreisz Károly és/vagy Chrudinák Alajos szeretője, hogy a család azért árulja a házát, mert disszidálni akarnak.
Az őt közelebbről ismerők szerint az utolsó hónapokban otthon is egyre több volt a családi feszültség – nem függetlenül a szépségverseny utórengéseitől. Apja emiatt is rossz állapotba került, de egy szerelmi ügy volt az a konfliktus, ami közvetlenül az öngyilkosság előtt eszkalálódott.
Mint az a Múlt-kor egyik adásából is kiderült: a 16 éves lánynak kapcsolata volt a fonyódi diszkó 40 éves tulajdonosával. A Gyöngyhalász diszkót vezető Futács Károly ráadásul a lány apjának üzleti ellenlábasa volt; az apa egy nappal a tragédia előtt pedig újra eltilthatta a lányt a férfitól.
Arról, hogy pontosan miért vette be a gyógyszereket a 16 éves szépségkirálynő, igazából ma is csak feltételezések vannak. „Az biztos, hogy naiv volt. Szerintem az volt a baj, hogy nagyon sokan körülvették és nagyon sok mindent mondtak neki, kivették az iskolából, de közben semmi nem történt vele” – emlékezett vissza az egyik versenyzőtárs. Abban mindenki egyetért, hogy Molnár Csilla valójában nem akart meghalni. Nem tervezte előre az öngyilkosságot, családja és barátai szerint csak fel akarta hívni a figyelmet a problémáira, melyekből nem látott kiutat.
A fentiek ismeretében jó lenne elgondolkodniuk a koronáért a dicsőségért induló fiatal lányoknak azon, hogy habár felemelő dolog elsőnek lenni a szépek között, a siker és annak hozadéka néha hamis csillogás csupán, olykor nem vezet sehová.
Források:Újságcikkek és dokumentumfilmek
Major Edit
