Amire nem lehet előre felkészülni

2020-01-30 | Közélet
A baj hirtelen jön, amire  előre nem lehet készülni. Ilyenkor  az orvoshoz fordulunk segítségért !De mi van akkor, ha az előre nem látott baj gyors orvoslásához nincs orvosi beutalónk sem időpontunk?

Az alábbi eset velem történt meg 2020. január 27-én a Budaörsi Egészségügyi Központ Reumatológiáján, illetve annak  folyosóján.Előző este megrándítottam a derekamat úgy hogy a felülés és felállás drámai fájdalommal járt.  Saját lábamon sikerült elvánszorognom a Budaörsi Egészségügyi központba hogy valahogyan bejussak a reumatológiára. A recepción megtudtam, hogy a délelőtti rendelés elmarad, de a délután rendelő orvosnő  előbb kezdi meg a rendelését, déli tizenkettőre megérkezik.  A recepciós adminisztrátor készséggel tanácsolta, hogy addig szerezzek beutalót, mert a nélkül nem fognak fogadni. Sikerült beutalót szereznem s  ennek birtokában másfél órát várakoztam a reumatológia ajtaja előtt. Nem déli tizenkettőkor ugyan  de  13 órára megérkezett  a doktornő asszisztense, akit megszólítottam. Nem tudom hallott- e jól, mert egyik kezével a mobiljával volt elfoglalva és csak fél füllel hallhatta meg azt hogy segítséget kérek. Fájdalmaim vannak, nincs időpontom, de van beutalóm és kérem, hogy segítsen abban, hogy bejussak a rendelésre. Ki az orvosa? – kérdezte miközben nem állt meg csak úgy futtában tette ezt. Nincs orvosom, mert akihez tartoztam elment a rendelő intézetből. Különben is van a beutalón sürgősségi pecsét? -kérdezte.  Az nincs mondtam.Akkor nem igen tudok segíteni-  és ott hagyott.

Közben megérkezett az orvosnő, akinek elmondtam, hogy este óta nem tudok kiegyenesedni a fájdalomtól alig tudtam a rendelőig eljönni.   Valószínűleg becsípődött egy idegszál a derekam körül, – mondtam. Honnan tudja, hogy becsípődött?  – mondta rám sem nézve.

E rövid jelenetnek sem nevezhető történés a recepción játszódott le, a doktornő továbbra sem foglalkozott velem, mivel azzal volt elfoglalva, hogy időpontot kérjen két betege számára a recepcióstól.

Mikor végzett csak ennyit szólt hozzám: Hogy hogy nem tud lábra állni, hiszen itt áll a saját lábán –mondta. Időt sem hagyott rá hogy elmondjam, menni tudok, de felállni ülő vagy fekvő helyzetemből iszonyatos fájdalommal jár.  A doktornő ezután eltávozott, rám további figyelmet sem fordítva.

Én csak álltam ott meg döbbenve.Nem akartam el hinni,  hogy ilyen létezik. A recepciós szánakozva nézett rám. Majd láttam a reménytelen helyzetemet elköszöntem.

Hazafelé azon tűnődtem, hogyan is szólhat a Hypokrateszi eskü?  Az orvosnő biztosan tudja, de  úgy tűnik  mára már elfelejtette.

Major Edit

Megosztás