Egy pár évvel ezelőtti farsangi koncertet követően interjút készítettem Török Géza karmester úrral. Szeretném ha minél többen elolvasnák, már csak azért is,mert tudjuk,hogy mindenkinek küldetése van az életben,aminek kiteljesedéséhez kell valami vagy valaki aki felfigyel és tesz a másik boldogulásáért,hogy elindítsa azon az úton ami egyszer csak a beteljesülésig vezet.Olvassuk el hát szeretettel életének történetét.
Részletek az interjúból:
„Találkozásunk apropóját az év eleji farsangi koncert adta, amikor is a VIVART Szimfonietta zenekar Török Géza vezényletével adott hangversenyt Budaörsön, a Városházán. Többször volt szerencsém részt venni koncertjeiken. Minden esetben nemcsak a zenekar, hanem a karmester is elbűvölt. Kíváncsi lettem arra az emberre, aki egységbe kovácsolja ezt a nagyszerű zenekart.
Mikor jegyezte el magát a zenével?
Családunkban nem volt senki, aki különösebben muzikális lett volna. Én azonban már kis gyerekkoromtól fogva vonzódtam a zenéhez. Egy Szabolcs-Szatmár megyei kis faluban születtem. Már kilenc éves voltam, amikor egy új énektanító néni jött az iskolába. Ő többet akart az énektanításnál, ezért azokat a gyerekeket, akikben látott tehetséget, maga köré gyűjtötte és zongorát kezdett tanítani, így nekem is. Már ekkor kiderült, hogy az átlagnál nagyobb affinitásom van a zene iránt, így egyenes út vezetett a zene birodalmába. Általános iskola elvégzését követően a Debreceni Kodály Zoltán zenei szakközépiskolába kerültem, zongora szakra, de mellette még az ütőszakot is felvettem a tanulmányaim közé, többek között zeneszerzés szakot is. Ebből az iskolából kerültem a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol előbb karvezetői szakot majd később karmesterképzőt tanultam.
Annak a tanító néninek, – Babó Mihályné – aki engem gyerekkoromban felkarolt, emberileg és szakmailag is nagyon sokat köszönhetek, a későbbiekben szinte pótanyámmá lett. Még ma is él Debrecenben. Örök hálával gondolok rá.
Mikor került kapcsolatba a budaörsi zenei élettel?
Budaörsön jó néhány igen ambiciózus muzsikus zenész él, akik a 2000-es évek elején elkezdtek együtt muzsikálni. Ők részben a Leopold Mozart Zeneiskola tanárai, részben helyben lakó művészek, akik a legkülönfélébb nagy zenekarokban, így az Opera, a Magyar Rádió zenekarában játszanak. De felmerült bennük az igény arra, hogy együtt is játszatnának, kellemes időtöltésként, saját örömükre. Először kis vonószenekari koncerteket adtak, később felmerült az igény-mivel Budaörsön nagyon jó vegyes kar is működik, -oratóriumi művek bemutatására is. Így kerültem képbe, mert az oratóriumok bemutatására karmestereket hívtak meg, többek között engem is. Jól sikerült ez az együtt zenélés, mert hamarosan Szűcs Ilona hegedűtanár meghívott engem az együttes művészeti vezetésére. Az együttes hamar kinőtte magát , és ezek után 2007-ben alakult meg a mai nevén is ismert VIVART Budaörsi Szinfonietta zenekar, amelynek azóta is vezetője vagyok.
Hol töltötte élete legnagyobb részét?
Az Állami Operaház zenekarának több évtizedig karmestere voltam, egészen a múlt esztendőig, de akkor leépítések kezdődtek, amibe én is munkatársaimmal együtt belekerültem. Ez a csodálatos épület több évtizedig második otthonom volt, ezért az elválás nem volt könnyű. Akit egyszer megérintett a színház atmoszférája, az már nem tud tőle szabadulni, de nem is akar. Mi zenészek, akár csak a színészek egy életre szóló szerződést kötöttünk a művészetekkel. Ez egy olyan műfaj, amit igazán sosem lehet abba hagyni. Remélem, még többször fellépek az Operaházban is, hiszen vendégszerepléseket vállalok és természetesen a VIVART Szimfonietta zenekarral is készülünk koncertről koncertre.
Hogyan állítja össze a műsortervet?
Zenekarunkról tudni kell, hogy az együtt zenélés nekünk nem munka, hanem ezen túlmutató örömzenélés. Aki nem kötelességből, hanem szeretetből tesz bármit, annak a mindennapi feladatokon túl végzett „munka” örömöt jelent. Kikapcsolódást, lelki felüdülést. Ilyenek vagyunk mi ebben a zenei közösségben. A műsorunkon nemcsak népszerű, hanem kevésbé népszerű zenedarabok is jelen vannak. Gondolok itt, például a nemrégiben adott Farsangi koncertünkre, ahol a népszerű Kék Duna keringő helyett néhány alig ismert, keringőt és polkát játszottunk. Így a klasszikus szerzők kevésbé ismert szerzeményeitől kezdve a kortárs szerzők művein át minden szerepel műsorunkon. Ez nekem szívügyem is. Hiszen nemcsak a klasszikusok, hanem a kortársak szerzeményei is könnyebben utat találnak a hallgatósághoz, még a nem képzett, nem profi zenei fülekhez is.
Mi a véleménye a közönség zenei igényéről, zenei fogékonyságáról?
A budaörsi közönség minden egyes zenei megnyilvánulásunkat, legyen az klasszikus, vagy kortárs zenei művek tolmácsolása, a legodaadóbban fogadja. Hogy mekkora a közönségünk azt még nem tudjuk igazán felmérni. Nekünk nagy vonzerőt kell gyakorolnunk a mindenkori hallgatóságunkra, hiszen Budaörs tízpercnyire van Budapesttől, ahol a zenei programok széles választékában tallózhatnak az érdeklődők. Nekünk olyan zenei élményt kell számukra biztosítani, amely itt tartja őket, Budaörsön.
Milyennek látja az utánpótlást? Ígéretes zenei tehetségek jönnek majd?
Tehetségben nincs hiány, csak pillanatnyilag a világ megváltozott. Most úgy tűnik, hogy a hivatásos zenélésnek nincs jövője, hiszen munkahelyek, zenekarok szűnnek meg. De remélem hogy ez csak átmeneti állapot, és fel fog támadni újra a zene iránti igény. Hiszem és remélem, hogy újra érvényes lesz Kodály elhíresült mondása:” Legyen a zene mindenkié”
Akinek van igénye a zenére, annak az élete is szebb és sok esetben könnyebb.. A zene felemeli a lelket, nem elvesz, hanem valamiféle pluszt ad a hétköznapoknak. Ünnepet varázsol körénk.”
Köszönöm az interjút
Major Edit”
Ma este 2024.február 11-én ismét farsangi koncertet ad a VIVART Szimfonietta Török Géza vezényletével a Városháza Nagytermében.
Jó szórakozást mindenkinek!
