Fény az alagút végén

2021-01-17 | Budaörs
Ha ránk törnek a rossz gondolatok, amelyek lassan depressziós állapotot is okozhatnak, van e lehetőségünk arra, hogy ezektől gyógyszerek nélkül megszabaduljunk?

Nincsenek egyedül azok, akik az elmúlt lassan egy év alatt sokat kínlódtak rossz alvással és az álmatlanság alatti szorongással. Nem könnyű úrrá lenni felettük, de talán mégis van egy lehetőség a sok antidepresszáns gyógyszert elkerülve az, ha gondolatainkat a kellemes emlékek tájára tereljük és megpróbálunk ezen a végtelennek tűnő tájon kalandozni. Ez egy általam kipróbált recept, ami nekem bevált. Persze én sosem nem estem a depresszió markába, de a rossz szorongásos állapotok engem sem kerültek el.

Mindenkivel történtek eddigi élete során kellemes események, mint például egy csodás utazás, vagy egy kellemes családi esemény. Most hogy be vagyunk zárva a négy falközé, mozgásterünk igencsak leszűkült, nincs mit tennünk, mint az emlékezés lehetőségével élve, újra elkalandozni a már régen bejárt tájakra, újra átélni a kellemes eseményeket. Lehet, hogy nem sikerül egyik percről a másikra, de akarattal úrrá tudunk lenni saját rossz gondolatainkon. A másik ilyen lehetőség a tervezés. Az ember nem tud célok nélkül élni mindig kell valami amiért élünk és dolgozunk. A tervek szövése is az álmodozás egyik része. Mindegy tehát hogy emlékezünk vagy terveket szövünk de ezzel is kellemes tájakra vezérlejük gondolatainkat.

Lassan egy éve lesz, hogy életünk egy soha nem látott ismeretlen és nagyon rossz szakaszához érkezett. Tavaly február óta sokan a fertőzés veszély miatt rettegésben töltik a napjaikat, az utcára alig mernek kimenni ez különösen az idős emberekre jellemző. Ők a koruknál fogva már sebezhetőbbek úgy testileg, mint lelkileg. Megszűntek a családi kapcsolatok korlátok között kell élniük. De ugyanúgy szenvednek a fiatalok is, hiszen el vannak zárva a társas kapcsolatokról, az iskolai oktatástól, vagy a manapság oly divatos „bulizástól” Nem kell elítélni az e fajta szórakozást, hiszen a mai idősek fiatal korukban a diszkókba jártak kikapcsolódni, táncolni és társat keresni. Minden kornak meg vannak a maga szórakozási szokásai.

A depresszióból van kiút és ezt az utat az egyénnek kell megtalálnia. Ez nem egyéb, mint testünk és lelkünk kikapcsolása egy olyan állapotba kerülés, amelyben el tudunk lazulni és kellemes gondolatok felé tereljük az irányt. Ez nem más, mint a meditáció, a gondolatainkban való elmélyülés. Nem mindenki tud ebbe az állapotba kerülni, de akarattal és gyakorlással, erős koncentrálással sikerülhet.

Sokan a gyógyszerekhez fordulnak, de vannak, akik az alkoholt vagy még rosszabb esetben a drogokat választják. Állítólag a karantén alatt megduplázódott az alkoholisták száma és ki tudja hányan lettek drogfüggők. A függőséghez nem minden esetben kell drog, megteszi az állandóan szedett altató is, amely szintén függőséget okoz.

Pár évvel ezelőtt egy előadásra voltam hivatalos ahol a depresszióról folyt a szó. Sokan őszintén számoltak be saját életükről és tapasztalatukról. Többek közülük csak gyógyszerekkel tudnak elaludni és az alvásuk sem mély, megnyugtató állapotot hoz számukra. Gyógyszereket szednek,de a gyógyszerek hatalmukba kerítik azt, aki azzal él és nemhogy javulás következik be, hanem annak pontosan az ellenkezője. Olvasom, hogy az öngyilkosságok száma egyre növekszik, nemcsak hazánkban, hanem szerte a világban. Ez nagyon szomorú tény és ez ellen valamiképpen küzdeni kell. Természetesen nem azonnal vezet az élet eldobásához a depresszió, annak egy hosszú útja van, mialatt az egyén szenved, és nem tud megszabadulni a rá nehezedő sok esetben saját maga által generált rossz gondolatoktól.

Azt mondják, hogy az alagút végén egyszer csak ott a fény. Reménykedjünk abban, hogy hamarosan velünk is megtörténik ez, és mi is odaérünk. A fényhez és a szabadsághoz. Addig, azonban ha ránk törnek a rossz, kilátástalanságot vizionáló gondolatok utazzunk el álmaink szárnyain egy szebb világba, még akkor is, amikor a valóságban sötét és szürke az ég, amikor zivataros felhők látszanak sorsunk egén. Ezek a szabad gondolatok talán kivezetnek bennünket a rossz jelenből, És abban senki sem akadályozhat meg bennünket,hogy képzeletünkben azt tegyük meg, amit akarunk, oda utazzunk ahová szeretnénk és általában  azt tegyük ami jól esik.

Major Edit

Megosztás