Ha a Gellért szálló falai mesélni tudnának

Őszintén szólva nagyon meglepett a hír hogy a Gellért Szálló és Gyógyfürdő december 1-vel bezár. Hatalmas átalakítás veszi kezdetét és a sokunk által igénybe vett gyógymedencék, kezelések, nappali kórházi ellátások megszűnnek. A nagyközönség számára eddig megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatásokat a Lukács Gyógyfürdő veszi át és biztosítja azt a társadalom biztosított betegek számára is.

Budapest nagyon sokat szenvedett a háborútól. Patinás épületei közül talán a Gellért volt az utolsó,amelyet romjaiból újra felépítettek és rendbe hozták a belső tereit.

Hosszú évekig a Gellért szálloda üszkös, kiégett ablakai hirdették azt hogy itt nemrégiben háború dúlt,majd megkezdődött a felújítása és újból régi fényében ragyog egészen napjainkig

Mint azt a bevezetőmben írtam valóban bezár a hatalmas épület. A Danubius szállodalánc tagja volt idáig de mint megtudtam a Gellértet eladták és az új tulajdonos luxus szállodává és fürdővé kívánja átalakítani és felújítani. Gondolhatjuk hogy a luxus kivitelezés luxus árakat is generál, tehát akik idáig TB.biztosítottként igénybe vehették a fürdő szolgáltatásait a Lukács fürdőben tehetik ezt meg a jövőben.Mindig is izgatott a gondolat hogy vajon milyen érdekességeket, titkokat őriznek falai hiszen a hosszú évtizedek alatt sokféle nemzet sokféle híressége fordult meg itt.A Gellért története maga a történelem. És ha történelem akkor akad közöttük titok is.

A Gellért szálló végül az első világháború befejezését követően, 1918. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az építkezés költségeinek elszállásában nemcsak az 1914-ben kitört első világháborúból adódó csúszás játszott közre, hanem például az is, hogy menet közben az egész épületegyüttest odébb rakták a tervekhez képest. 1911. júniusában ugyanis – így a Pesti Hírlap – a főváros végrehajtó bizottsága megállapodott abban, hogy a szálló „Gellért-téri főhomlokzatát oly célból, hogy a tér megnagyobbíttassék és hogy a hídról perspektíva nyíljon, két méterrel hátrább tolja”. Vagyis a maihoz képest két méterrel előrébb lett volna az épület, ha minden marad a régiben. Az épületben a cukrászda, tejcsarnok és vendéglő mellett eredetileg helyet kapott a Magyar Bank egyik fiókja is. Az érdeklődők reggel 7 órától vehették igénybe az új fürdő szolgáltatásait, az első három órában 250 belépőt regisztráltak, a szálló 175 szobájából 130-ba érkeztek az első napon. „A szállóban két török császári herceg és pedig Kavid herceg, a detronizált Abdul Hamid fia és Szeif Eddin herceg, a jelenlegi trónörökös testvére béreltek ki egy-egy lakóosztályt” – sorolta az első nap illusztris vendégeit a Világ. A napilap nem említi, de két lakosztály és két szoba jutott Izabella osztrák, főhercegnének, magyar és cseh királyi hercegnének is, aki többhetes kúrát tartott.„Bő hónappal az átadás után, 1918. október 31-én azonban kitört az őszirózsás forradalom, és a szállodát tüstént hadicélokra vették igénybe. Amikor megérkeztek a fővárost megszálló francia és angol csapatok, november 30-ától a Gellértet az angol tisztek számára jelölték ki szálláshelyül. Őket 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság I. kerületi Munkás és Katonatanácsa váltja, itt toborozzák a tagokat a Vörös Hadseregbe, a Politikai Nyomozóosztály az I. emelet 114-es szobában működik. A proletárdiktatúra 133 napig, 1919. március 21-étől augusztus 1-jéig tartott. Augusztus 4-én a román királyi hadsereg az Antant tilalma ellenére megszállta Budapestet. A román katonai városparancsnokság 1919. augusztus 11-én a Gellértben rendezte be főhadiszállását, és november 12-éig egy fillér fizetség és borravaló nélkül ott tanyáztak” – foglalja össze egy szuszra 2020-ban Saly Noémi a Budapest című folyóiratban. A Tanácsköztársaságot felváltó, annak kommunista funkcionáriusait üldöző Fehérterror alatt, korábbi kormánybiztosi tisztsége okán, a Gellért „vendégszeretetét” élvezhette a cellává kialakított szobák egyikében Korda Sándor filmrendező is, aki szabadulása után meg sem állt Bécsig, hogy aztán később Hollywoodban jusson fel a csúcsra.

A politikai átjáróház a románok távozásával még nem ért véget a szállóban. 1919. november 16-án a nevezetes fehér lovon Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre, ahol éppen a Gellért téren fogadta őt Bódy Tivadar. A leendő kormányzónak innen nem kellett messzire mennie a lakhatásért.

„A Gellért-szállóban lesznek különben a Nemzeti Hadsereg főparancsnoki irodái is és itt lesz Horthy főparancsnok lakása is, mely célra hat szobából álló lakosztályt tartott fenn a főváros tanácsa” – írta a Friss Újság már két nappal az aktus előtt. Horthyék eredetileg mindössze két hétre terveztek ott, ám végül egészen 1920. március 1-ig, kormányzóvá választásáig maradtak, akkor költöztek át a Budai várpalotába.

Már a ’20-as években is volt hullámfürdő

A szállóhoz tartozó gyógyfürdő a maga korában a legszínvonalasabbak és legelőkelőbbek közé tartozott. „A férfi és női Thermál-fürdő kényelem és luxus tekintetében a legmodernebb berendezésűek.. A férfi Thermál- fürdő Zsolnai-féle majolikával van díszítve, s szobrait Ligeti Miklós szobrászművész tervezte; a 90 férőhelyű női thermál-fürdő műkőszobrai szintén tetszetősek. A modem berendezésű egyes kádfürdőkön kívül vannak díszfürdők is, melyekben a kis thermális medencén és a gyógykezeléshez szükséges berendezésen kívül forró légkamra, külön pihenő és külön öltöző fülke is van” – írja az Építő Művészet című szaklap újságírója a bejárást követően.

A Gellért fürdő hullámmedencéje már 1933-ban is működött / Fotó Fortepan - Saly Noémi

A Gellért fürdő hullámmedencéje már 1933-ban is működött ( foto: Saly Noémi)

Szolgáltatástól függően 8-20 korona volt a belépőjegy, ami egy pincér 1300 koronás átlagkeresete mellett nem számított olcsó mulatságnak. Nem csoda, hogy a Népszava újságírója neheztelt a fővárosra, mondván, az illetékeseknek a Gellért helyén egykor működő Sáros-fürdő közönségére is kéne gondolniuk: „Talán azok a betegségek, amelyek ellen a Sáros-forrás nagyszerű vizét, az orvosok javallják, a szegény embereket el szokták kerülni? És ha nem: a szegény emberek gyógyulásáról a város nem tartozik gondoskodni? A gazdagok találnak fürdőt másutt is, de hová menjen a szegény ember, akit ideköt a pesti kövezethez a munka meg a pénztelenség? Sáros-fürdő népfürdőjének elhalasztása bűn, amelyet jóvátenni nem lehet, legföljebb csak enyhíteni. Az enyhítésnek egyik módja pedig az lenne, hogy amely napon a hadi gazdagok beköltöznek a mesés palotába, azon a napon legyen a Sáros-népfürdő alapkőlététele és azután építsék azt föl a lehető leggyorsabban.”

A Gellért vízgyógyászati osztályát 15 évig vezető Dr. Benczúr Gyula főorvos, a festő Benczúr Gyula fia 1924-ben, tulajdonképpen a szegényebbek érdekében, a gyógyászati funkciót erősítendő, beadvánnyal fordult a fővároshoz: „A Gellért gyógyfürdő egy gazdag ország gazdag vendégei számára épült. Ma az ország lakossága szegény, idegen alig jön, és így minden tekintetben kívánatos, hogy a gyógyfürdő és szálló előkelő voltából annyit engedjünk, hogy az ország mai, még 20-40 évig feltétlenül a háború előttinél szegényebb lakosságának hozzáférhetővé legyen. Ezért is a télikert helyett uszodára van szükség.” Ezzel együtt inkább showelemekkel bővült a komplexum: 1927-ben hullámfürdővel (a szálló rész pedig két emelettel és 60 szobával), a 30-as években pedig a télikertben, a műfüves minigolf pálya helyén pezsgőfürdővel.

Horthy távozása után a Gellért végre betölthette valódi funkcióját, nem utolsó sorban az éttermeinek köszönhetően pedig hamar Európa élvonalába emelkedett. 1926-ban a Városligetben ekkorra már nevet szerzett Gundel Károly vette át a vendéglátó egységek üzemeltetését.

„Gundel Károly mindkettőt egyforma gonddal vezette. A vélemények mégis megoszlottak. Noha a koszt egyformán jó volt, a külsőségek kedvelői inkább a Gellértet favorizálták a szálloda nemzetközi légköre miatt” – írja 1969-ben a Tükör. 1933-tól 20 éven át a Gellért csapatát erősítette Rákóczi János séf, aki ebben az időben alkotta meg a róla elnevezett Rákóczi túrós édességet, de közreműködésével készült először fogas Rotherme és bakonyi gomba is.

Szintén a ház specialitásai közé tartozott a cékla alapú Gellért saláta, a zöldborsós csirke Gellért módra és a csokoládéval töltött Gellért tekercs is.

A Gellért éttermét a húszas években a legendás Gundel Károly (balról a harmadik) is üzemeltette /Fotó: Fortepan – Magyar Bálint

A szállót megtalálták maguknak a filmesek is

Már a magyar filmgyártás hajnalán forgott a kamera a Gellértben, olyannyira, hogy az első magyar hangosfilmben, az 1929-es Csak egy kislány van a világon címűben is szerephez jutott: nem más, mint Jávor Pál bérelt magának szobát, majd próbálja ki a hullámfürdőt. A gondtalan évek a második világháborúig, pontosabban Budapest ostromáig tartottak: a háborúban súlyosan megrongálódott a stratégiai helyen álló épület, az új, kommunista kormányzat egy ideig nem is foglalkozott komolyan a helyreállítással.

Igazán azonban a második világháború romjainak eltakarítása, vagyis a szálló 1961-es teljes felújítása után indult be a falak között a filmélet. 1968-ban a Hamis Izabella, 1972-ben a Nápolyt látni és…, 1975-ben pedig a Kántor című film egyes jeleneteit vették fel a házban. Érdekesség, hogy az említett 1972-es forgatáson Páger Antal tulajdonképpen hazatért, hiszen a színész három évig lakott a szállodában, miután 1956-ban a kommunista vezetés rávette a visszatelepülésre Argentínából.A rendszerváltás után sem csökkent a rendezők érdeklődése. Az 1995-ös Esti Kornél csodálatos utazásaiban és a 2011-es Márai adaptáció Kalandban is feltűnik az épület. Külföldi produkció is számos készült itt már a múlt század 60-as éveitől, a legemlékezetesebbek talán mégis az Én a kém című 2002-es amerikai film akciójelenetei a fürdőben Eddie Murphyvel és Owen Wilsonnal.A gondtalan évek a második világháborúig, pontosabban Budapest ostromáig tartottak: a háborúban súlyosan megrongálódott a stratégiai helyen álló épület, az új, kommunista kormányzat egy ideig nem is foglalkozott komolyan a helyreállítással.

Röviden ennyi a Gellért története, Küldetését ami 1918-ban indult egészen napjainkig betöltötte nemcsak a külföldi vendégek nagy örömére hanem jutott Budapest lakosságának is bőven szolgáltatásaiból. Aki meg tudta fizetni annak a pazarul berendezett éttermében a halkan suhanó pincérek terítettek és szolgáltak fel étel különlegességeket, vagy jutott bőven a vasárnapi ebédekből azoknak akik ezt megfizették.De voltak itt zenés táncos rendezvények is ahol például az Old Boys együttes többször adott élőzenés táncos délutánt.

Most viszont hosszabb időre el kell búcsúzunk az épülettől hogy újjá születve tovább gyűjtse az illusztris ,neves és elsősorban gazdag vendégek névsorát.

Néhány fotó napjainkból

Major Edit