Szombattól további egy hétre fenntartja a kormány a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozásokat, majd jövő szerdai ülésén ismét áttekinti a helyzetet – jelentette be Gulyás Gergely csütörtöki online sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter több adózási és a SZÉP-kártyát érintő könnyítésről is beszámolt, továbbá közölte: csak írásbeli érettségi vizsgákat szerveznek május 4-től.
A kijárási korlátozásokkal kapcsolatban a jövőben az lesz az általános gyakorlat, hogy a kormány minden szerdai ülésén megvizsgálja, szükség van-e szigorításra vagy lehet-e esetleg visszalépni a megtett intézkedésekből, és csütörtökönként ad majd tájékoztatást – mondta a tárcavezető.
Közölte: az önkormányzatok e hét szombatjára és vasárnapjára ismét megkapják azt a jogi lehetőséget, hogy saját maguk szabályozzák a közterület-használat rendjét, és kérik is őket az indokolt korlátozások elrendelésére. A húsvéti ünnepek alatti pozitív tapasztalatokért köszönetet mondott a helyhatóságoknak, jelezte, a döntéseikkel sikerült megakadályozni, hogy nagy tömegek jelenjenek meg egy helyen.
Gulyás Gergely kiemelte: eddig 500 milliárd forintot költöttek beszerzésekre és védekezésre a járvány miatt. A beszerzett védőeszközökről akkor lehet számot adni, ha megérkeztek Magyarországra. Azokon a piacokon, ahol ezek megvehetők, farkastörvények uralkodnak, így az a biztos, ami megérkezik – tette hozzá.
Kitért rá: a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársai napi rendszerességgel adnak tájékoztatást, és azt kell látni, hogy ha szerződést is kötöttek vagy akár előleget fizettek, még az sem biztosíték arra, hogy megérkeznek a szállítmányok, de mindent megtesznek, hogy a szükséges eszközök rendelkezésre álljanak.
A tárcavezető hangsúlyozta: a cél az egészségügyi rendszert alkalmassá tenni a tömeges megbetegedések esetére is, ennek érdekében határozták meg betegek ellátásához szükséges ágyszámot is.
A sajtótájékoztatón a miniszter közölte azt a kormánydöntést is, amely szerint a koronavírus-járvány miatt csak írásbeli érettségi vizsgákat szerveznek május 4-től.
Kifejtette: kizárólag azoknak lesz lehetőségük érettségit tenni, akiknek a továbbtanulás miatt erre szükségük van, ez mintegy 83 ezer diákot érint. A mostani vizsgaidőszakban előrehozott vizsgákra nem lesz mód. A vizsgákat várhatóan mintegy két hét alatt bonyolítják le.
Az írásbeli vizsgákat úgy kell megszervezni, hogy egy teremben tíznél több diák nem tartózkodhat majd, és a másfél méteres távolságot is be kell tartani – ismertette Gulyás Gergely.
Hozzátette: szóbeli csak azon tárgyaknál lehet, ahol nincs lehetőség írásbelit tartani, ez 3178 diákot érint.
Jelezte: senkinek sem kötelező érettségit tenni, ha valaki úgy dönt, most nem vizsgázik, erre ősszel lehetősége lesz. Ebben az esetben a jövő évi felvételi eljárásba tud bekapcsolódni – mondta.
Megjegyezte: ha nem tartanák meg az érettségit, az a felvételi eljárásban a felsőfokú intézményekbe való jelentkezés során olyan káoszt eredményezne, ami nem megengedhető.
Az OKJ-s képzéseknél a szakmai vizsgák lebonyolítását az Innovációs és Technológiai Minisztérium szintén biztosítani fogja, itt is elsősorban írásbeliket szerveznek majd – közölte.
Gulyás Gergely számos gazdasági döntést is ismertetett.
Így például azt, hogy a beszámolókészítési és -közzétételi, valamint az adóbevallási kötelezettségeket szeptember 30-ig elhalasztják.
A kormány másik döntése értelmében az online kasszát használó kereskedők 2021. január 1-jétől kötelesek biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét a készpénzforgalom visszaszorítása érdekében. A készpénzfizetést ugyanakkor sehol nem korlátozzák.
Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy 2020. június 30-ig a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatásokra nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni.
Az évente adható rekreációs juttatások összege megemelkedik 2020-ra: a közszférában 200 ezerről 400 ezer forintra, a versenyszférában 450 ezerről 800 ezer forintra – tájékoztatott.
Hozzátette, a SZÉP-kártya egyes alszámláira feltölthető keretösszegek is nőnek: szálláshelyre 225 ezer forint helyett 400 ezer, vendéglátásra 150 ezer helyett 265 ezer forint, szabadidős szolgáltatásokra pedig 75 ezer helyett 135 ezer forint tölthető fel.
Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a válság elmúltával minél többen részt vegyenek a hazai turizmus élénkítésében, és a kormány reményei szerint ezekkel az intézkedésekkel a belföldi turizmus, amennyire lehetséges, pótolhatja az elmaradó külföldi turisták okozta bevételkiesést.
Emlékeztetett arra is, hogy 2020. december 31-ig a szállásadóknak nem kell beszedniük az idegenforgalmi adót, de jelezte, hogy az állam ettől függetlenül biztosítja az eddig adott kiegészítést.
Az áfával kapcsolatos könnyítések közé sorolta a tárcavezető, hogy az úgynevezett rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésére és bérbeadására 27 százalékos helyett 5 százalékos áfakulcs lesz alkalmazandó.
Az adóigazgatásban az adózó megbízható minősítését nem lehet megszüntetni, ha a veszélyhelyzet alatt sértette meg adófizetési kötelezettségét – mondta a miniszter.
Hozzátette továbbá: a kormány arról is határozott – az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében -, hogy a munkáltatók májustól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóik után.
A kabinet megerősítette továbbá azt a szándékát, amely szerint július 1-jétől a szocho mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken, amivel mintegy 160 milliárd forint marad a vállalkozásoknál.
Mindez nehezíti a tárcák működését, de a mindennapi bérkifizetést nem veszélyezteti – jegyezte meg.
Közölte: a védekezés közös feladat, és nem jó, ha állandóan felelősségkeresés zajlik ahelyett, hogy a védekezésre összpontosítanának. A fővárosi fenntartású idősotthonokkal kapcsolatban ugyanakkor a főváros felelőssége nem tehető zárójelbe – mondta.
Felidézte: a múlt heti kormányülés után – amelyen Karácsony Gergely főpolgármester is részt vett – Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította a Belügyminisztériumot, hogy 500 tesztet biztosítson a fővárosi idősotthonok vizsgálatához. Hozzátette: a cél pártpolitikai hovatartozást félretéve a partnerség keresése az önkormányzatokkal, és bízik a normális viszony fenntartásában a főpolgármesterrel is.
Arról, hogy a főpolgármester egy tízes skálán kettesre értékelte a főváros és a kormány együttműködését, azt mondta: az a személyes kudarca minden önkormányzati és állami vezetőnek, ha a saját együttműködését egy ilyen helyzetben bukás közelinek ítéli. A kormánynak nincs oka ilyen osztályzatot adni saját magának, reméli, a főváros is tud javítani ezen a kettesen. Megerősítette: a mostani vészhelyzetben a pártpolitikai hovatartozás nélküli partnerséget kell keresni.
Arra a felvetésre, hogy Karácsony Gergely szerint május közepén el lehet gondolkodni a szigorítások enyhítésén, azt mondta: mindent találgatásnak tekint, örülne, ha a lehető leghamarabb lazítani lehetne az intézkedéseken, de ezt ma felelősen megmondani nem lehet.
A koronavírus-járvány várható tetőzését firtató kérdésre Gulyás Gergely azt válaszolta: a járványhelyzet és a védekezés még valószínűleg hónapokig tart, és könnyen lehet, hogy a megbetegedések száma a csökkenés után újra és újra növekedni fog. Mostanra sikerült a fertőzések terjedését lassítani, így viszont a csúcspont is később lesz, de „talán valamivel közelebb kerültünk ahhoz, hogy korábban legyen a tetőzés” – mondta, megjegyezve: az ország közel jár ahhoz, hogy a fertőzésszám egy alá kerüljön.
Sajnos azonban pillanatnyilag még nem tartunk ott, hogy visszatérjenek a „normális mindennapok” – fogalmazott.
Megjegyezte: köszönet illet mindenkit, aki az egészségügyi ellátásban és a rendfenntartásban vállal szerepet, hozzájárulva ezzel az ország működésének fenntartásához.
Egy másik felvetésre úgy fogalmazott: ha Karácsony Gergely elolvassa párttársainak és szövetségeseinek nyilatkozatait, láthatja, hogy azokhoz képest a kormányoldal fogalmazási stílusa visszafogott, mérsékelt és úri az ő tevékenységével és a Pesti úti idősotthonban történtekkel kapcsolatban.
Arra a kérdésre, miszerint terveznek-e szigorításokat, hogy a Pesti úti idősotthonhoz hasonló gócpont ne alakuljon ki egy járvány okozta veszélyhelyzetben, azt közölte: szeretnének szigorítani, ha kell a protokollokon is, de a fenntartói felelősség sem most, sem a jövőben nem lesz megkerülhető.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt közölte: relevánsak a külföldi példák, és folyamatosan figyelik az ausztriai helyzetet. Ott már a korlátozások enyhítéséről beszélnek, de mi még nem tartunk itt – jelentette ki.
Gulyás Gergely az iskolák újranyitásának lehetőségéről azt közölte: a kormány úgy döntött, hogy a március közepén bevezetett korlátozásokat fenntartják, hetente vizsgálják az újranyitás lehetőségét, de egyelőre nincs itt ennek az ideje.
A teszteléssel kapcsolatban megjegyezte: a WHO javaslatait tartják szem előtt, a legbiztosabb a tesztelés és a karanténszabályok alkalmazása együtt.
A lélegeztetőgépek kérdését illetően a miniszter kifejtette: a legpesszimistább forgatókönyv szerint 8000-8500 gépre lehet szükség egyidejűleg, és jelenleg 2500 gép van Magyarországon. Ezért mindent megtesznek a járvány terjedésének lassításáért, ebben jól állnak, de emellett igyekeznek több lélegeztetőgépet beszerezni, 15 ezer felett van a megrendelt készülékek száma. Azonban a jelenlegi piaci helyzetben nincs garancia, hogy ezek meg is érkeznek. A 2500 rendelkezésre álló gép nagy része viszont még szabad – tette hozzá.
Kitért arra is, számolnak az egyházi intézmények bevonásával a védekezésbe, ezek is részei a központi egészségügyi védekezési tervnek.
Arra a felvetésre, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere két kórházigazgatót is felmentett a közelmúltban, úgy reagált: a hatékony védekezés feltételeiért az operatív törzs, a szükséges feltételek biztosításáért az Emberi Erőforrások Minisztériuma felel. Egy ilyen veszélyhelyzetben az operatív törzs utasításait minden állami szervnek, egészségügyi szolgáltatónak be kell tartania. Ha valaki a kritériumokat nem teljesíti, a konzekvenciákat le kell vonni, s ezek egy ilyen helyzetben szigorúbbak. Cserháti Pétert – az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet napokban felmentett főigazgatóját – ismeri, orvosi munkájáról és emberi hozzáállásáról a lehető legjobb véleménnyel van, de a konkrét állítás az volt, hogy a felkészülésben az elvártakat az érintett intézmények nem teljesítették, Székesfehérváron pedig az adatszolgáltatás napokkal később történt meg – jegyezte meg. Ugyanakkor nem cél a mostani helyzetben, hogy komoly változások legyenek a kórházak vezetésében – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely jelezte, nem politikusok, hanem szakemberek határozták meg, hány kórházi ágyra lehet szükség egy ilyen járvány terjedése esetén. Megjegyezte: ez jelenthet kellemetlenséget az ellátásban, de általánosságban a magyar kórházi ágyak kihasználtsága 67-68 százalékos.
Kitért arra is, hogy a fertőzött egészségügyi dolgozók száma 150-200 között van, arányosan nőtt a fertőzöttekével, és valamivel jobb, mint a nemzetközi adatok.
Jelezte azt is, hogy a kórházak teljesítményfinanszírozásáról bázisfinanszírozásra kell majd átállni, mivel a kezelés- és műtétszám csökkent. Az pedig további plusz költség lesz majd, hogy a járványhelyzet után a most elmaradó műtétek miatt rövidebb idő alatt kell majd több beavatkozást végrehajtani – jegyezte meg.
A tárcavezető azt is elmondta: nem szűnik meg a Hungary Helps program, de az idei forrásai lényegesen szűkebbek lesznek. Ugyanakkor sikeres programról van szó, amelyet hosszú távon szeretnének fenntartani – közölte.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy újabb és újabb gazdasági akcióterveket hirdetnek, a kormány heti rendszerességgel vizsgálja az adatokból, milyen folyamatok indultak be a gazdaságban. A jelenlegi helyzet hetente 200 milliárd forintos GDP-veszteséget jelent, a veszteség óriási, egy bő hónap alatt 2 százalékpontos a GDP-visszaesés – közölte.
A bértámogatásban részesíthető cégek köréről elmondta: folyamatos a gazdasági érdekképviseletekkel a konzultáció, ahol a költségvetés teherbíróképessége megengedi, ott megfogadják a gazdasági szereplők javaslatait. Különösen akkor, ha ezek a munkahelyek megőrzését vagy újak létesítését szolgálják. Ennek jegyében fogadták meg azt a javaslatot is, hogy járuljanak hozzá a csökkentett munkaidőben dolgozók munkabérének kifizetéséhez.
A bérkiegészítés havi 60-70 milliárd forintos költséget jelent – mondta el Gulyás Gergely, hozzátéve: ami az egyik oldalon kiadás, a másik oldalon megőrzött munkahely és nyereség a gazdaságnak.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kitért arra, hogy szerda este jelent meg az a kormányrendelet, amely tartalmazza: a taxisok is részt vehetnek a lakosság ellátásában az élelmiszer-, étel-, illetve egyéb más szállításokat is beleértve. Ehhez nem kell külön engedélyt kiváltaniuk, illetve adókedvezmény kapcsolódik hozzá – ismertette.
Gulyás Gergely egy másik kérdésre azt is közölte, vizsgálják a járulékmentesség újabb ágazatokra kiterjesztésének lehetőségét.
Azt is mondta ugyanakkor, hogy olyan intézkedéseket nem támogatnak, amelyek egy segélyezési rendszert indítanának be, ezt az utat a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány választotta.
A bevándorlással kapcsolatos kérdésre arról beszélt, nincs garancia arra, hogy a járványveszély elmúltával nem áll elő olyan helyzet, mint a 2015-ös migránsválságkor, ezért a külső határok védelmének megerősítésére nagy szükség van.
A miniszter azt is mondta, hogy a ma a nyugat-európai sajtóban Magyarországról megjelenő tartalmak jelentős részben belpolitikai csatornákon keresztül, ellenzéki interpretációban jutnak el oda.
Gulyás Gergely a tájékoztatón a kormány nevében részvétét fejezte ki Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke halála miatt. Azt mondta, az ő közéleti, kulturális tevékenysége már életében sok elismerést váltott ki. Hozzátette: Fekete Györgyöt a kormány saját halottjának tekinti.
Forrás: koronavirus.gov.hu
(SzK)
