Attól kezdve 1943-ig rendszeresen járta Magyarország németek lakta aprófalvait.
Kutatásait elősegítette, hogy I928 – tól előbb a szegedi, aztán a debreceni, végül a budapesti egyetemen lehetett német lektor. Így a második világháborúig szinte megszakítás nélkül nálunk élt. Két évtized alatt rendkívül sokoldalú munkát végzett: a településtörténettől a házformákig, a hétköznapi munkától a világi és a vallási ünnepekig, a népviselettől a bútorokig és a használati tárgyakig mindenre kiterjedt a figyelme. Így vált akarva-akaratlan folkloristából egy idegen földre települt népcsoport sorsának krónikásává, egészen annak elűzetéséig.
Braun János és felesége egy cigány asszonnyal 1940-ben.
A Budai hegyvidék falvai, köztük Budaörs is bőséges témát kínált. Néhai Herendi-Herczog Anna emlékezett rá, hogy nálunk is megfordult és fényképezett.
-Barátokkal felmentünk a Kőhegyre vagy a Naphegyre. Egy ilyen alkalommal lefényképezett minket Hartmann fényképész. – emlékezett Annus néni.
Rudolf Hartmann fotói díszítik a Budaörsi Heimatbuch kiadványának borítóját.
Képei felbecsülhetetlen értékűek.
s.k.