Az 1892-es filoxéra járvány rádöbbentette a gazdákat, hogy a „két lábon állás” nagyobb biztonságot nyújt. A szőlők teljes kipusztulása következtében sok család, akinek nem volt túlélési alapja, bizony földönfutóvá vált. Közülük sokan „bementek az iparba”, azaz a fővárosi gombamód szaporodó gyárakban helyezkedtek el. Érthető módon a közelben lévő, könnyen megközelíthető üzemeket keresték a budai oldalon.
Nagyon sokan, elsősorban nők dolgoztak a Budafoki úti Dohánygyárban. Legtöbbjük télen-nyáron gyalog járt be Budapest legnagyobb dohánygyárába, az 1930-as években heti 20-30 Pengőért. A vállalkozók a gyár elépítésére alkalmas helyszínként a Lágymányos akkor gyéren lakott részét választották ki. A termelés 1911-ben indult meg, előbb a szivarok és pipadohányok, majd később a cigaretták készítése állt a termelés középpontjában. A gyárat 1965-ben bezárták.
A Dobozgyárban is sokan kaptak munkát. Dávid Károly a gyárat 1873-ban alapította. Az első telephely Óbudán volt, majd 1895-ben a gyáros megvásárolta az I. kerületben a Mészáros utcai telkeket, ahol a gyár az 1960-as évekig működött, az államosítás után Budai Dobozgyár néven.
Budaörsi dugógyári munkások ebédszünetet tartanak 1938-ban
Napjainkban már sok esetben műanyaggal helyettesítik a parafa dugókat, de valamikor millió szám szükség volt rájuk. A Stöpselfabrikba – ahogy a budaörsiek mondták –azaz a Dugógyárba sok budaörsi asszony és lány járt.
A múlt században rohamos fejlődésnek indult könnyűipar felszippantotta a munkát keresőket. A magyar textilipar fellendítője Goldberger Leó volt. Apja örökébe lépve 1920-tól lett a cég elnök-vezérigazgatója. Saját fonó- és szövőgyárat alapít. A vállalat az első világháború idején a hadsereg beszállítója volt. 1923- ban építette fel Kelenföldön a szövödét, majd 1927-ben ezt kiegészítve a fonodát, 1930-ban a selyemszövödét is. (Ez a gyár később Kelenföldi Textilgyár – KELTEX – néven működött.) A tehetséges gyáros jó kapcsolatokat ápolt Horthy Miklóssal és családjával is. Mindez azonban nem mentette meg attól, hogy a Gestapo 1944. március 19-én, az ország német megszállásának első napján le ne tartóztassa. Mauthausenben bár megérte a tábor felszabadulását, 1945. május 5-én éhhalál következtében elhunyt. A céget 1948-ban Goldberger Textilművek és Kereskedelmi Rt. néven államosították. A Goldberger Textilművek Rt. ellen felszámolási eljárás indult, ami 1997-ben fejeződött be. Ezzel a több mint 200 éves cég megszűnt.
A Gamma üzemében már főleg férfiak helyezkedtek el. A Gamma” Műszaki Részvénytársaság 1920-ban alakult meg a budapesti Koszorú utcai telephelyen, később Fehérvári útra költözött. 1926-tól megkezdték egyes tudományos és kísérleti készülékek előállítását, geodéziai műszerek gyártását és javítását. Később a Finommechanikai és Optikai Művek-nevet vette fel. Az optikai üzemrész exportra is termelt
.
A Törley pezsgőgyár és a Budafoki Pincészet is szívesen alkalmazta a szorgalmas, hozzáértő budaörsieket. A budafoki pincészet erőteljes fejlődésének köszönhetően a 19. század végére Budafokot az ország borkereskedelmi központjának tekintették. Elkelt ott is a munkáskéz.
s.k.
