Forgatókönyvét Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk jegyzi, rendezője pedig Lóth Balázs, akinek ez a második egész estés filmje a Pesti balhé után.
Petőfit Berettyán Nándor, Szendrey Júliát Mosolygó Sára alakítja, Farkas
szerepében a nemrég súlyos munkahelyi balesetet szenvedő Horváth Lajos Ottót láthatjuk. További szereplők: Lukács Sándor, Jászberényi Gábor, Szerednyey Béla, Fehér Tibor, Bordás Roland, Bergendi Barnabás és Koltai-Nagy Balázs.
Az alkotók akciódús kalandfilmet, szerelmet és humort ígérnek, az előzetes sajtóhírben a következők olvashatók: „A Most vagy soha! egy valódi hazai gigaprodukció, hatalmas vállalás, melynek elkészültéhez olyan óriási fizikai, szellemi, lelki és technikai felkészültségre volt szükség, amelyre még nem volt példa a magyar filmgyártás történetében. Tízezer statiszta, 6000 jelmez, 1000 fős stáb, 200 000 adag étel, másfél hektárnyi valósághű díszletváros felépítése, 70 tagú zenekar, magyar filmben még soha nem látott kaszkadőr – bravúrok és digitális filmtrükkök garmada, drónok, esőztető rendszerek, lánctalpas gépek és
megállíthatatlan szürkemarha-csorda a Nemzeti Múzeum kertjében – 1848 megelevenedik.”
Már az előkészületek is egy évnél tovább tartottak, minden jelenetet számítógépes 3D modellben terveztek meg, a forgatás 2022 tavaszán kezdődött és ősszel ért véget. Az utómunkák – a vágás, trükk- és hangvéglegesítés – másfél évig tartottak, azaz jóval tovább, mint a színészekkel való munka.
A Most vagy soha! egy óriási, másfél hektárnyi területen forgott Fóton. A monumentális díszletet úgy tervezték, hogy még évtizedeken át tudja szolgálni a magyar filmeseket. Pető Beatrix látványtervei alapján épültek meg korabeli, 1848-as utcák, több száz lakással, bolttal, kilincsekkel, kéményekkel, cégérekkel, kutakkal. A valósághű tervezést és kivitelezést hosszú kutatómunka előzte meg.
Megépült például a legendás budapesti Pilvax kávéház is, amely részleteiben – bútorok, tapéták, gázlámpák – is pontosan megegyezik az eredetivel. Külön meg kellett építeni a Duna-part egy szimbolikus részét is, a rakpart vámházaival, sőt a
cselekmény még egy nyolcvan méteres hajóhíd kivitelezését is megkívánta. A film egyik legösszetettebb helyszínének az alkotók szerint a piac bizonyult, amelynek felépítéséhez a kutatók tanulmányozták valamennyi korabeli mesterséget, a drótos tótoktól a szappanfőzőkig.
A forgatás száz napja végig szó szerint embert próbáló volt. Olykor ezren is dolgoztunk a díszletben, negyven fok mesterséges napsütésben vagy szakadó műesőben, koszosan, sárosan, de mégis minden pillanat csodálatos volt, feltámasztottuk 1848-at” – emlékszik vissza Lóth Balázs rendező.
Szente Vajk forgatókönyvíró, kreatív producer így fogalmazott: „1848. március 15-e a magyar történelem legismertebb és talán legfontosabb napja. A filmművészet lényege a történetmesélés: magunkról, magunknak, másoknak. Mi most elmeséljük a legfontosabb napot, amit ez a nép átélt. Pont úgy, ahogy történt. És mivel ez egy film, úgy is, ahogy történhetett volna.”
Az épített díszlet mellett több eredeti helyszínen is forgattak, például az 1848-as Pestet „játszó” Sopronban, ahol Petőfi, Szendrey Júlia és Jókai Mór Dohány utcai otthonát rendezték be. A lakást korabelivé kellett alakítani, ehhez – a tapéta színétől kezdve a Petőfi íróasztalán található kerámiafiguráig – korabeli festmények is segítséget nyújtottak.
A stáb a filmben a budai várat helyettesítő komáromi erődrendszerben és Esztergomban is forgatott, míg a budapesti Andrássy út egyik impozáns lakásában Lederer tábornok rezidenciáját rendezték be. Táncsics börtönének jeleneteit a Budai Várban, a Landerer nyomdát pedig egy, a Kincsem parkban álló korhű épületben forgatták le.
A szereplőválogatás is hónapokig tartott, a legnehezebb Petőfi megtalálása volt. A castingra meghívtak minden olyan magyar színészt, aki csak kicsit is hasonlít a költőre, míg végül Berettyán Nándort találták a legalkalmasabbnak. A statisztákat is egyesével válogatták, mert az sem volt mellékes, milyen karakterek bukkannak fel a forradalmi tömegben.
R. V.
Forrás: Internet
