Július 11 - Népesedési Világnap

2024-07-10 | Budaörs
Az ENSZ 1989-ben nyilvánította Népesedési Világnappá július 11-ét, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a globális népességnövekedés mértékére és az ezzel járó nem kis problémákra.
A Földön jelenleg 8 milliárd ember él. Míg a fejlettebb országok az alacsony termékenységgel, a társadalom gyorsuló öregedésével, az ellátórendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos gondokkal küzdenek, addig a fejletlenebb térségekben az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás hiánya, a munkanélküliség, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelent komoly kihívást.

Az ENSZ közepes szintű prognózisa szerint a jövőben továbbra is gyarapodni fog bolygónk népessége, azonban lassuló ütemben.

Napjainkban a világ népességének közel 60%-a, több mint 4,6 milliárd ember Ázsiában él. Ezt követi sorrendben Afrika (17,2%, 1,3 milliárd fő), Európa (9,6%, 747,6 millió fő), Latin-Amerika és a Karib-szigetek (8,4%, 654 millió fő), Észak-Amerika (4,7%, 368,9 millió fő), végül a legkisebb létszámú Óceánia (0,5%, 42,7 millió fő).

Kína és India bolygónk két legnépesebb országa, itt él a világ lakosságának 18–18%-a (1,4–1,4 milliárd fő). Ebben a két ázsiai országban külön-külön is többen élnek, mint a három legkisebb lélekszámú földrészen együttvéve.

A jelenlegi tíz legnépesebb országban él a világ népességének közel 60%-a, közülük a legtöbb ember az alábbi országokban él: Kína, India, Egyesült Államok, Indonézia, Pakisztán, Brazília, Nigéria, Banglades, Oroszország és Mexikó.

Míg a fejlettebb országok kormányainak az alacsony termékenységgel, az aktív munkaképes korú lakosság arányának csökkenésével, a társadalom gyorsuló öregedésével, a különböző ellátórendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos gondokkal kell szembenézniük, addig a világ fejletlenebb térségében az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás hiánya, a tinédzserkori terhesség, a munkanélküliség, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelent komoly kihívást.

Hosszabbodó életkilátások:

1950-ben Afrikában 40 évnél kevesebbre számíthatott egy újszülött, és Ázsiában is csak kismértékben haladta meg ezt az életkort a várható élettartam.

  • Jelenleg a nőket tekintve 64,4 év, míg a férfiak esetében 60,9 év a születéskori várható életkor Afrikában. Ugyanez a két érték Ázsiában 75,5 és 71,2 év.
  • A legkedvezőbb várható élettartam Észak-Amerikára jellemző. 2020 után azonban az európai nők esetében valamelyest meghaladhatja a születéskori várható életkor az észak-amerikai értékeket. Az ENSZ számításai szerint 2020–2025 között a nők becsült, születéskori várható élettartama 82 év lesz Észak-Amerikában, a férfiaké 77,1 év. Ehhez képest az európai férfiak életkilátása valamelyest kedvezőtlenebb (75,9 év), míg az európai nőké közel hasonló (82,3 év).

Forrás: Internet

s.k.

Megosztás