Ma, április 13-án van a Katyńi Vérengzés Áldozatainak Emléknapja. 1943-ban a németek ezen a napon hozták nyilvánosságra az 1940 tavaszán a szovjet államvédelmi szervek által, Sztálin utasítására elkövetett tömeggyilkosságot.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete 21 768 áldozatot tart számon, 14 700 hadifoglyot (katonatisztek) és 11 000 lengyel értelmiségit (orvos, ügyvéd, tanár, újságíró, pap). Az áldozatok között két magyar is szerepel, Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora és a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel.
Az NKVD (szovjet belügyi népbiztosság) március 14-én három fő helyszínen, a Szmolenszk melletti Katyń, a Harkov melletti Pjatyihatki és a Kalinyin (ma Tver) melletti Mednoje területén kezdte el a likvidálást. A foglyok kezét hátrakötötték, közvetlen közelről tarkón lőtték, majd tömegsírokba temették. A sírokat 1942-ben lengyel kényszermunkások találták meg. A németek 1943. április 13-án a berlini rádióban adtak hírt a szovjetek által meggyilkolt lengyel katonatisztek tömegsírjairól. A szovjetek a németeket vádolták a bűntettel. Végül egy nemzetközi bizottság Orsós Ferenc patológus által kidolgozott módszert alkalmazva megállapította, hogy a vérengzést 1940 áprilisában és májusában hajtották végre.
Az áldozatoknak számos emlékmű állít emléket, a közép-európai fővárosok közül elsőként 2011-ben Budapesten, Óbudán avatták fel a Katyni Mártírok emlékművét.
(Forrás: Lengyel Intézet)
Andrzej Wajda filmje közel hozza hozzánk a tragédiát, megértjük és átéljük, mi is történt akkor.
SzK
(Kép: A vérengzés áldozatainak 2011. áprilisában felavatott emlékműve Budapesten, a Katinyi mártírok parkjában)
