Kérdések és válaszok

2020-03-16 | Budaörs
Az alábbi információkat a világhálón olvastam és mivel a téma ma mindenkit mindennél jobban érdekel , az hogy mit kell tennünk az elkövetkező hetekben és esetleg hónapokban,- megosztom kedves olvasóimmal.

Nagyot fordult a világ két hét leforgása alatt. Amit akkor sokan médiahisztinek gondoltak, de a megfontoltabb véleményalkotók is egy komoly, de jól kezelhető problémaként beszéltek róla, mára súlyos következményekkel járó, mindenkitől fegyelmezett erőfeszítéseket igénylő válsághelyzetté nőtte ki magát. Aminek jelenleg az elején vagyunk, és nem látjuk még, hol van a vége. Amire továbbra sincs szükség, az a pánik. Helyette megfontolt, összehangolt és fegyelmezett cselekvésre van szükség minden magyar (és európai, illetve más országbeli) állampolgártól. Racionális cselekvés azonban csak megfelelő és tényszerű információk alapján lehetséges. Összeszedtük tehát a legfontosabb kérdéseket és a ma tudható válaszokat. FONTOS: ezek március 15-én érvényes tények és előrejelzések, melyek a jövőben biztosan változni, pontosodni fognak

Hol tart a járvány Európában?

Európában ez idáig 48.869 esetet regisztráltak. Közülük 2.691-en már meggyógyultak, és 1.814-en elhunytak, így a jelenleg fertőzött emberek száma 44.364. A legsúlyosabb a helyzet Olaszországban, ahol ma 17.863 embert ápolnak, de Spanyolországban, Németországban és Franciaországban is 4-6 ezer közötti a fertőzöttek száma.

Kínában tényleg lecsengőben van ez az egész?

Nagyon megtévesztő lenne így fogalmazni. Kínában a világtörténelem egyik legkeményebb karanténját vezették be a 10 milliós (!) Vuhan városára, és a 60 milliós Hubei tartományra. Az élet a mi mércénkkel nézve lényegében megállt ezeken a helyeken az elmúlt hetekben. Így sikerült több mint egy hónap leforgása alatt minimalizálniuk az új megbetegedések számát. Azonban jelenleg nem tudjuk, mi fog történni Kínában, ha lazítanak a karanténon, ezért felelőtlenség lenne azt mondani, hogy Kína túl van a járványon.

Mi a helyzet Magyarországon?

A magyar adatok március 15. délutánján 32 fertőzött, akik közül sajnálatos módon egy 75 éves férfi nemrég elhunyt.

Ha csak 32 fertőzött van és ők is karanténban, akkor miért kell ekkora óvintézkedés itthon?

Itt van az első dolog, amit az elégtelen kormányzati kommunikáció miatt sajnos kevesen tudatosítanak. Hazánkban feltehetően jóval több fertőzött van ma, mint a hatóságok által ismert és közölt 32 fő. Mivel azonban a vírus lappangási időszaka 7-12 nap, addig nem okoz tüneteket, ezért ezek a fertőzött emberek nem kerülnek az egészségügy látókörébe, így a hivatalos statisztikákban sincsenek benne. Sajnos előfordul, hogy már ez alatt a lappangási időszak alatt is fertőznek, ami tovább gyorsítja a vírus terjedését.

Ezek szerint lehet, hogy az ismerőseim körében is van fertőzött, de se ő, se én nem tudok róla?

Így van. Annál is inkább, mert – és ez a jó hír – a vírus az esetek legalább 80%-ában semmilyen vagy csak nagyon enyhe tüneteket okoz (egy könnyebb náthához hasonlóan). Azok az emberek, akiknél semmilyen tünet nem jelenik meg, mert az immunrendszere könnyedén legyűri a vírust, lehet, hogy sosem tudják meg, hogy fertőzöttek voltak. Ez jó hír abból a szempontból, hogy mennyire veszélyes a vírus az egészségünkre. De rossz hír a fertőzőképessége szempontjából, mivel a lappangási időszak és a tünetmentesség ellenére ezek az emberek is terjeszthetik a vírust – ha más nem, a kezükön, és az általuk megfogott tárgyakon keresztül.

Mennyire veszélyes a vírus által okozott betegség?

A hivatalos statisztikák szerint a kimutatott fertőzöttek 80-85%-a semmilyen vagy enyhe tünetekkel megússza a fertőzést. Kórházi ápolást az esetek kb. 15%-a igényel. A vírus halálozási rátája jelenleg 3% körül mozog, de mivel a jelenlegi fertőzötteknél még nem tudjuk a kimenetet, ez a járvány előrehaladtával változhat. Összehasonlításképpen: a szezonális influenza halálozási aránya 0,1% alatti.

Tényleg csak az idősekre és a betegekre veszélyes?

A 60, de különösen a 70 feletti korosztályban sokkal magasabb a halálozási arány (15% feletti), ami azt is jelenti, hogy az ez alatti korosztályokra lényegesen kevésbé veszélyes. Hasonlóképp, leginkább azok az emberek veszítik életüket a betegségben, akik már előtte is valamilyen súlyos betegséggel (pl. rák, komoly szív-érrendszeri megbetegedések) szenvedtek. Tévedés lenne azonban azt mondani, hogy kizárólag számukra veszélyes a kórokozó. Sajnos a fiatalabb korosztályokban is okozott már súlyos megbetegedést és nem egyszer halált is az elmúlt hetekben-hónapokban.

De mire jó az, ha mindent bezárunk? Ez tényleg megállítja a vírus terjedését?

Itt van a másik pont, ahol gyakoriak a félreértések. Részben azért, mert jelenleg nem tudjuk megjósolni a korlátozó intézkedések hatását, részben pedig azért, mert a kormány nem kommunikálja világosan a terveit. Fontos ugyanis kimondani: jelenlegi tudásunk szerint az ún. társas távolságtartás nem állítja meg, hanem jelentősen lelassíthatja a vírus terjedését Magyarországon (és a világ más országaiban).

Mire jó a vírus terjedésének lassítása, ha nem tudjuk megállítani?

A terjedés lassítása a legfontosabb eredmény, amit a különböző korlátozásokkal (iskolabezárások, rendezvények betiltása, határzárak, repülőjáratok leállítása stb.) el tudunk érni. Az egészségügy ugyanis képes lehet arra, hogy ellássa a megbetegedett embereket, de csak akkor, ha azok száma az egészségügyi rendszer kapacitásai alatt marad. Ha mindenki hirtelen, szinte egyszerre betegedne meg, nem lenne elég kórházi ágy, felszerelés, orvos és ápoló annak a 15%-nak az ellátására, akinek erre valóban szüksége lenne. Ha viszont lassan, folyamatosan „esik át” rajta a lakosság, akkor – bár továbbra is zsúfoltság várható az egészségügyben – kezelhető méretű maradhat a járvány.

De hát már most is elég leterhelt az egészségügy, nem?

Pont erről van szó. Éppen ezért kell elérnünk, hogy a további terhelés, ami elkerülhetetlen, legalább ne legyen hirtelen és radikális mértékű. Annak ugyanis nemcsak az a veszélye, hogy a vírussal fertőzött embereket nem tudják ellátni a kórházakban. Hanem az is, hogy az egyéb betegségeket, műtéteket, baleseti sérüléseket sem tudják majd megfelelő színvonalon kezelni. EZÉRT KIEMELKEDŐEN FONTOS, HOGY BETARTSUNK MINDEN, EMBEREK KÖZTI ÉRINTKEZÉST KORLÁTOZÓ, ILLETVE HIGIÉNIAI SZABÁLYOZÁST.

Milyen szabályokat kell most betartanom?

A március 15-én hatályos előírások szerint nem tarthatók meg a 100 főnél nagyobb rendezvények. Ugyanakkor a felelős döntés, hogy SEMMILYEN rendezvényt, összejövetelt ne tartsunk meg és ne vegyünk részt ilyeneken. Maradjunk otthon, csak a legszükségesebb dolgaink elintézésére és munkába mozduljunk ki. Ne találkozzunk a barátainkkal, a távolabbi családtagjainkkal. Ne menjünk emberek közé. Töltsük időnket otthon a közvetlen szeretteinkkel. Kérjük meg idős szüleinket is ugyanerre, és a következő hetekben ne látogassuk meg őket. De segítsük őket a mindennapjaik intézésében (pl. bevásárlással), és lássuk el őket tanácsokkal (hiszen ők nem mindig tudnak a legfrissebb hírekről tájékozódni).

Az iskolák, óvodák és bölcsődék bezárása is a terjedés lassítása miatt van?

Igen. Ezeket az intézményeket nem elsősorban azért zárták be, mert a tanulókra veszélyes lenne a vírus (bár mint írtuk, a fiatalabb korosztályban is előfordulhatnak súlyosabb megbetegedések). Az intézménybezárások legfontosabb hatása, hogy a tanulók, mint vírushordozók (és az őket az intézménybe hordó szülők) ne terjesszék tovább a vírust érintkezéseik során. Hiszen, amint korábban írtuk, a hiányzó vagy enyhe tünetek ellenére még megfertőzhetünk másokat.

A kézmosás tényleg csak akkor hasznos, ha legalább 20 mp-ig tart?

A szakmai ajánlások szerint a legalább 20-30 másodperces alapos, szappanos kézmosás, ami a kiterjed a kézhátra, az ujjvégekre és az ujjak közti területre, elpusztítja a kézen lévő kórokozókat. Ezáltal segít a vírus terjedésének lassításában.

De most akkor mire számítsunk? Mi várható Magyarországon?

Erre a kérdésre a legnehezebb ma válaszolni, de egyben ez az egyik legfontosabb kérdés, amiről szinte semmit sem beszélnek a hivatalos kormányzati kommunikációban. Fontos felkészülnünk lélekben arra, hogy a fertőzések hirtelen, exponenciális növekedése várható. A Magyar Orvosi Kamara számításai alapján egy héten belül a fertőzött (de még nem feltétlenül azonosított) esetek száma a 7-8 ezer főt, 2 héten belül az 50-60 ezer főt is elérheti. Egy biztos: Magyarországon nagyon sokan – a Magyar Orvosi Kamara ma közzétett kalkulációi szerint akár a lakosság fele – meg fognak fertőződni, legyőzik a vírust, és ezáltal immunitást is szereznek ellene. De nem lehet elégszer hangsúlyozni: ennek lassan, fokozatosan kell megtörténnie, hogy az igazán súlyos eseteket az egészségügy megfelelően el tudja látni. Ez az időszak nem lesz könnyű senkinek sem, de a társas távolságtartás fegyelmezett betartásával, személyes igényeink visszafogásával, egymás iránti szolidaritással és türelemmel átvészelhető.

De meddig tart ez az egész?

Egy újabb kérdés, amire sajnálatos módon nem kaptunk még választ. Pedig biztosak lehetünk benne, hogy léteznek szakértői becslések, lehetséges forgatókönyvek erre vonatkozóan. Amiben biztosak lehetünk: nem néhány hétről, hanem inkább néhány hónapról van szó, amíg felfutnak a megbetegedések, majd esésnek indulnak, végül pedig a népesség jelentős részének immunitása, illetve az új esetszámok minimalizálása révén véget ér a járvány. Az óvatos becslések jelenleg a nyári hónapok valamelyikére teszik ennek az időpontját.

Ez azt jelenti, hogy nyárig ezekre a korlátozásokra kell berendezkednünk?

Nagy valószínűséggel igen. Pontosabban egy darabig további szigorítások is várhatók, és ezek enyhítésére csak nagyon lassan és fokozatosan lehet majd számítani a járvány intenzitásának csökkenésével. Tehát bármilyen nehéz is ezt most elfogadni, jelenleg az egész helyzet elején tartunk. Az iskolák minden valószínűség szerint nem fognak két hét múlva kinyitni. Rendezvényeket hónapokig nem lehet még tartani. A korlátozások szigorodni fognak, és az elkövetkező pár hónapban velünk maradnak. Erre kell készülnünk lélekben és praktikus szinten egyaránt.

A boltok bezárására és az ellátás leállására is készüljek? Kezdjek el mindent felhalmozni?

Nem, ez a legkevésbé valószínű. A járvány ellenére továbbra is üzemelnek a gyárak, nyitva maradnak a boltok és munkába járnak az emberek. Az ellátás nem áll le, hiszen az sokkal nagyobb gondokat okozna, mint maga a járvány. Még a legszigorúbb kínai karantén során, vagy a teljesen lezárt Olaszországban is nyitva maradtak a gyógyszertárak és az élelmiszerboltok. Így nem érdemes és nem is hasznos hatalmas készleteket felhalmozni otthon, hiszen pont ez a hirtelen túlvásárlás okozhat rövid távon ellátási gondokat (pl. hogy pár napra eltűnnek a WC-papírok a boltok polcairól). Legyen tele a hűtő, de ne vásároljunk fel többheti készletet.

És mi lesz máshol? Európában, az USA-ban és a világ többi részén?

Röviden: ugyanez várható. Több hónapos kitartó küzdelem, melynek során csak a legszükségesebb okokból járnak ki az emberek az utcákra. A társadalmak takaréklángra kapcsolnak, és erőforrásaikat teljes mértékben az egészségügyre, valamint a szükséges alapellátások fenntartására fordítják. A fegyelmezett, adatokon és szakemberek javaslatain alapuló védekezés minden valószínűség szerint néhány hónap alatt meghozza majd a hatását, és a világ legyűri a járványt. Még egyszer hangsúlyozzuk: ez nem lesz könnyű és gyors, se Magyarországon, se a világ más országaiban. De értelmes és kellően határozott intézkedésekkel minden tudásunk szerint minimalizálhatók a halálozások, és kordában tartható a járvány.

De mi történik utána? Milyen hatása lesz ennek a világgazdaságra?

Röviden: káros. Még nem tudjuk, mennyire lesz súlyos, de az elemzők többsége a 2008-2009-es világgazdasági válsághoz hasonlítja a károkat. A turizmus, a vendéglátóipar, a rendezvényipar már most padlót fogott, hiszen egyik napról a másikra vesztették el a bevételeiket. Ez a hatás azonban várhatóan a teljes gazdaságon és a társadalom minden rétegén végiggyűrűzik majd, hiszen a fenti ágazatok cégeinek és munkavállalóinak fogyasztásának visszaesése más iparágakban fogja éreztetni a hatását (pl. a szállodák nem rendelnek annyi tisztítószert, az elbocsátott dolgozók nem vásárolnak a boltokban, a vendéglátóhelyek beszállítóinak drasztikusan visszaesnek a megrendelései stb.). A társadalom többi része pedig, megérezve a válság szelét, elkezdi elhalasztani a nagyobb kiadásait, legyen az új autó, új mosógép vagy lakásfelújítás. Nem tudjuk még ezeknek a hatásoknak a valódi erejét és idői kifutását. Az azonban biztos, hogy a kormányzatoknak azonnali és drasztikus beavatkozásokat kell végrehajtaniuk, hogy mérsékeljék a károkat. Kompenzálni kell a vállalkozásokat, hogy elkerüljék a csődöt. Pótolni kell a munkavállalók és munkanélkülivé lett emberek kieső jövedelmét, hogy ne essen vissza a fogyasztásuk. És biztosítani kell az embereket, hogy urai a helyzetnek, és érdemes visszatérni a gazdaság és a társadalom közös építkezéséhez.

Mit tehetek én most?

Az 5 legfontosabb dolog, amit minden ember személyesen tehet a jelenlegi válság leküzdése és mérséklése érdekében:

  1. Tartsuk be az összes meghozott és jövőben meghozandó, társas érintkezéseket korlátozó intézkedést. Csak rendkívül indokolt esetben mozduljunk ki otthonról, ha szabad levegőre megyünk, kerüljük a másokkal való, 2 méternél közelebbi találkozást.
  2. Tartsuk be a személyes higiéniai előírásokat: mossunk sűrűn kezet, ne piszkáljuk az arcunkat és köhögjünk/tüsszentsünk zsebkendőbe vagy a könyökhajlatba.
  3. Ne csak a saját érdekeinket nézzük! Jusson eszünkbe, hogy viselkedésünkkel másokat is megfertőzhetünk (időseket és betegeket is!), gyorsíthatjuk a vírus terjedését és a fölösleges felhalmozással nehezíthetjük az embertársaink ellátását. Fogyasszunk mértékletesen, és tetteinknél mérlegeljük, milyen hatással van az másokra.
  4. Tájékozódjunk folyamatosan hiteles forrásokból. Ne a Facebookon elénk dobott cikkeknek higgyünk! Helyette olvassuk az országos online média legnagyobb szereplőit, a kormány hivatalos holnapját a témában, vagy ha értünk angolul, akkor a WHO (World Health Organization) weboldalát. Ne várjuk, hogy megkeressenek minket ezek az információk: minden nap olvassuk el a legfontosabb híreket, és maradjunk képben. De ne higgyük el, és főleg: NE TERJESSZÜK a megalapozatlan rémhíreket! (Ami mellesleg bűncselekménynek is minősül.)
  5. Készüljünk fel a várható gazdasági válságra. Tartalékoljunk, tervezzük a pénzügyeinket, becsüljük meg munkahelyünket. Nem lesz vége a világnak, épp ezért lesz bőven dolgunk a járvány utáni építkezésben – gazdasági és társadalmi szinten egyaránt.

Hagyj magadnak most pár percet, hogy csendben és tudatosan végiggondold azt, amit olvastál. Azután oszd meg ezt a cikket másokkal is, hogy ők is megtehessék ugyanezt.

Előre is köszönöm mindkettőt.

Forrás:civis blog

Közzétette Major Edit

 

 

Megosztás