Ki fizet kártérítést a vadgázolás után?

2019-08-09 | Közélet | Látogató: 19
Minden járművezető számára kivédhetetlen, ha egy erdei vad féktávolságon belül ugrik az autó elé az útra. Nem ritkán emberéletet is követelnek az ilyen balesetek. Ám hiába a sokszor milliós kár, vadgázolás után nagyon nehéz hozzájutni bármilyen kártérítéshez is. Összegyűjtöttük, hogy miért.

Ki fizeti ki a kárt, ha elgázol egy vadat a sofőr?

Vadveszély jelzése esetén nehéz bizonyítani a vadásztársaság felelősségét

Egy átlagos személyautó már egy kisebb vaddal való találkozást sem úszhat meg sérülések nélkül. Ez sem kis tétel, hiszen egy kitört lámpabúra, behorpadt lökhárító is komoly összeget képviselhet. Ha pedig egy húszkilós őz ütközik a 80-90 kilométeres sebességgel haladó autóval, akkor már egészen biztos, hogy többszázezer forintos sérülések keletkeznek. Nem ritka a totálkár sem, s előfordulnak súlyos személyi sérülések, halálesetek is.

A vadgázolás mégis egészen más, mintha ugyanilyen mértékű kár két autó összeütközése miatt keletkezne. A másik autónak van felelősségbiztosítása, így a vétlen járművezető biztos lehet abban, hogy kárát a biztosító valamilyen mértékben meg fogja téríteni. A vaddal ütköző sofőr viszont tudja, hogy legtöbbször csak magára számíthat, s ha el is ér némi kártérítést, ahhoz csak hosszas egyezkedés, pereskedés után juthat hozzá.

Miért nem fizet a biztosító vadgázolásért?

A kötelező felelősségbiztosítás terhére csak olyan balesetek után fizet a biztosító, melyet közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott. Vadgázolás esetén szó sincs másik autóról. Nincs a balesetnek olyan résztvevője, akinek lenne erre a célra szolgáló felelősségbiztosítása.

A vadgázolás nem gépjármű által okozott balesetnek számít. Ez igaz akkor is, ha a valaki megsérül, kórházban kell ápolni, kiesik a munkából, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezért jó, ha a sofőrnek van (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) külön balesetbiztosítása, vagy az autóra kötött casco biztosításnak is van ilyen kiegészítője.

A vadásztársaságoknak még a rendszerváltás előtt kötelező volt felelősségbiztosítást kötniük a vádgázolások kárának fedezésére. Ma már nem kötelező ilyen szerződéseket kötniük. A biztosítók a gyakori vadbalesetek miatt, a vadásztársaságoknak pedig az emiatt túl drága biztosítás miatt nem kötik meg a felelősségbiztosítást. Marad az egyezkedés vagy a pereskedés. Ha a vadásztársaság elismeri a felelősségét, vagy a bíróság úgy ítéli meg, akkor a kártérítést a vadásztársaság saját vagyonából kell hogy fizesse.

Az autósok számára az tűnik magától értetődőnek, hogy a vadásztársaság térítse is meg az autóban és másban esett károkat. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A vadásztársaság legtöbbször tagadja a saját felelősségét. Ők úgy vélik, hogy az autósnak kellett volna jobban vigyáznia, például lassabban hajtania, hogy elkerülje az állattal való ütközést. S mivel a vadásztársaságot is kár érte, ők az elütött állat vadászható eszmei értékét követelik a járművezetőtől. Ez egy kilövésre érett szarvasbika esetén pedig többmillió forint is lehet, de a kevésbé értékesre becsült vadállatok esetén is minimum 4-500 ezer forint. Patthelyzet, melyben legtöbbször egy bíróság mond ki valamilyen végső döntést.

Ha jól belátható az útszakasz, akkor sokkal kisebb a vadgázolás veszélye

 

A törvények sem egyértelműek a vadgázolással kapcsolatban

A 2014 óta hatályos új Polgári Törvénykönyv szerint a vadak által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiugrott (2013. évi V. tv. 6:563 §).

Mindez azt jelentené, hogy kivétel nélkül minden vadgázolásért a vadásztársaság tehető felelőssé, de ez nem így van. A törvénybe ugyanis egy kivétel is belekerült, ami az egész helyzetet újra bizonytalanná teszi. Eszerint a vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Az új Ptk. (Polgári Törvénykönyv) szabályaihoz 2015-ben hozzáigazított vadászati törvény szerint ilyen elháríthatatlan ok csak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső ok tekintendő. Egyéb esetekben pedig a Ptk. által a veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell alkalmazni. A törvényhozók szerint ugyanis a közlekedés önmagában is veszélyes üzem, mely ebben az esetben egy másik veszélyes üzemmel, a vadállatok mozgásával találkozik.

A határozottan megfogalmazza, hogyan kell a károkat rendezni két veszélyes üzem találkozása esetén. Ha egymásnak okoznak kárt, akkor felróhatóságuk (felelősségük) arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha pedig a károkozás egyik félnek sem róható fel, akkor a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.

Mit jelent mindez? Vadgázolás esetén az autós követelheti a járműben esett saját kára megtérítését, a vadásztársaság pedig a vad eszmei értékének a kifizetését. Vagy megindul az egyezkedés kettőjük között, s az jut hozzá magasabb összegű kártérítéshez, aki bizonyítani tudja majd saját igazát.

 

Ki a felelős a vadgázolásért?

Fontos, hogy vaddal való ütközés esetén soha nincs automatikus felelősség. Azért nehezek az ilyen ügyek, mert mindig a körülmények aprólékos vizsgálata dönti el, hogy ki a felelős, kinek kell viselnie az ütközés kárát. És a vadgázolásnak legalább három szereplője van, akiknek a felelősségét vizsgálni kell:

  • a járművet vezető sofőr
  • a vadásztársaság, melynek a területéről a vad érkezett és
  • a közútkezelő, mely az érintett útszakasz működtetését végzi.

 

A sofőr felelőssége

A járművezető felelősségét növeli, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat. Ha túl gyorsan hajtott annak ellenére, hogy tábla jelezte a vadveszélyt az adott útszakaszon. De mekkora sebességgel lehet hajtani vadveszély jelzése esetén? Akkora sebességgel, ha váratlanul eléugrik egy vad, meg tudjon állni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy bármilyen alacsony sebességgel is közlekedik a szabálykövető autós, – aki vadveszélyt jelző táblát figyelembe vette – ha féktávolságon belül ugrik elé a vad képtelenség megállni, mert ez a fizika törvényeinek ellentmond. Így ez egy betarthatatlan “gumiszabály”, mely az autóst sújtja.

Fontos megemlíteni egy tévhitet a vadveszély jelzésével kapcsolatban. A tábla nem azt jelenti, hogy ha jelzik a vadveszélyt, akkor nem jár a sofőrnek kártérítés! Viszont abban az esetben a vadásztársaság már hivatkozhat arra, hogy ők eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségüknek, s a járművezető hibája, ha azt nem vette figyelembe. A felelősség máris az autóvezetőre tolódik.

A járművezető hibája lehet a valódi vagy relatív gyorshajtás, a figyelmeztető tábla figyelmen kívül hagyása. Megnézhetik az autó műszaki állapotát, a fékeket, a gumikat, a baleset idején érvényes látási viszonyokat, vagy azt, hogy a sofőr milyen állapotban lehetett a baleset idején. Nem volt-e fáradt, fogyasztott-e alkoholt.

jelenlegi bírósági iránymutatás szerint csak akkor lehet a vadkárt érvényesíteni, ha az a vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül esik! Súlyos szakmai hiányosságra utal ez a bírósági iránymutatás, mivel ennek a betartását a féktávolságon belüli ütközés lehetetlenné teszi. Nincs olyan sebesség, amelynél elkerülhető lenne a vaddal való ütközés, ha a vad féktávolságon belül ugrik a jármű elé!

 

A vadásztársaság felelőssége

Ha a vadveszélyt jelző tábla alatt nincs távolságbeli kiegészítés, akkor csak a következő útkereszteződésig érvényes!

Az első kérdés, amit a bíróság vizsgálni fog, hogy a társaság felhívta-e a vadveszélyre a közlekedők figyelmét. A vadveszélyt jelző közúti jelzőtáblákat a vadásztársaságok kezdeményezésére helyezi ki a közút fenntartója. Ahol a vadásztársaság területe mellett nincs ilyen tábla, ott az autós hivatkozhat a vadásztársaságok felelősségére.

Számításba kell venni a vadgazdálkodás feltételeit is. Ehhez már szakértő kell, egy járművezetőnek önmagában, segítség nélkül nincs sok esélye egy ilyen egyezkedésben. Egy szakértő rámutathat arra is, hogy például a vadásztársaság szakmai hibája miatt elszaporodott a vad, s ez a túlszaporodás is közreműködött a baleset bekövetkeztében. Vagy az úthoz túl közel állították fel a téli etetőket, illetve a baleset körzetében vadászat céljából hajtották a vadakat.

Amennyiben a vadbaleset autópályán, autóúton következik be, minden esetben meg kell téríteni az autós kárt. Szakszerűen elhelyezett vadfogó kerítés esetén a vadásztársaság a felelős.

Fontos, hogy lehetnek olyan vadkárok is, melyekhez a vadásztársaságnak semmi köze nincsen. Csak az a vad tartozik hozzájuk, melyet azon a területen vadászni lehet. Ami nem tartozik az ő vadgazdálkodásuk körébe, annak a viselkedéséért nem is felelősek. Ha például egy területen hivatalosan csak apróvadat tartanak, de véletlenül oda tévedt egy elkóborolt szarvas, azért az állatért senki sem lesz felelős. Ugyancsak nem felelős a társaság az elkóborolt háziállatokért, kóbor kutyákért. Ezek elgázolásakor sem lehet kártérítést kérni a helyi vadásztársaságtól.

A közútkezelő felelőssége

Sima közúton ritkán merülhet fel a közútkezelő felelőssége, de előfordulhat ilyen eset is. Ha például olyan sűrű az út menti növényzet, hogy az jelentősen akadályozza a láthatóságot, akkor ez is közrejátszhat a balesetben. Ha rögtön az út mentén sűrű bozótos terül el, akkor a járművezetőnek esélye sincs időben észlelnie az út felé közelítő állatokat.

Egy eset van, amikor szinte vitathatatlan a közútkezelő felelőssége. Ilyenek az autópályán, autóúton bekövetkező vadgázolások. Az autópálya zárt terület, vadveszély esetén a kezelőnek kerítést kell építenie, annak állapotát rendszeresen ellenőriznie kell. A közútkezelőt is kötelezheti a bíróság kártérítésre, ha igazolható, hogy a baleset az elhanyagolt kerítés, vagy más, útkezelői hiba miatt következett be.

 

Mi a teendő vadgázolás esetén?

Ha a gázolás bekövetkezett, mindenképpen rendőrt kell hívni. Azért is, mert ő fogja majd értesíteni az illetékes vadásztársaságot, meg azért is, hogy a gázolás minden körülménye hitelesen, fotókkal dokumentált legyen. Minden részlet fontos! A gázolásról alapos jegyzőkönyvet kell felvenni. Számít az is, hogy a vad melyik oldalról ugrott az autó elé! Gyakori, hogy az út két oldala két külön vadásztársasághoz tartozik, így egyáltalán nem mindegy, melyikükhöz kerül az ügy.

Az elgázolt állatot csak a vadásztársaság viheti el a helyszínről! Az elpusztult vad átvételéről bizonylatot kell kérni a vadásztársaság képviselőjétől. Ha valakinek esetleg eszébe jutna, hogy az elgázolt állat húsából jó kis vadpörkölt lehet estére, jobb ha tudja, hogy ez lopásnak minősül. Az állat a vadásztársaság tulajdona, akkor is, ha elpusztult.

Gyakori, hogy a súlyosan sérült állat elhagyja a helyszínt, s pár száz méterrel arrébb pusztul el. Ilyenkor meg kell próbálni felkutatni, mert maga az állat is fontos bizonyítéka az esetnek.

A kárt 30 napon belül kell bejelenteni a vadásztársaságnak, és igazolni kell annak nagyságát. Valószínű, hogy a társaság nem fog szó nélkül fizetni, s mindent el fognak követni, hogy mentesüljenek a kártérítés alól. Ilyenkor fontos a helyszínen felvett rendőri jegyzőkönyv, ami pontosan rögzíti a körülményeket, az autón esett sérüléseket, a gázolás pontos helyét, s azt is, hogy a sofőr nem volt ittas és a szabályoknak megfelelően vezetett. Ha a balesetnek van szemtanúja, fontos az általa elmondottakat is jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyvhöz helyszíni fotókat is kell készíttetni. Az is számíthat, ha a baleset helye környékén a közúthoz túl közel van a vadetető.

Az autósnak bíróság előtt kell bizonyítani a vadásztársaság felelősségét. Ha sikerül, kaphat kártérítést. Ha a bizonyítás nem sikerül, akkor senki nem fizet senkinek – ez a veszélyes üzemek találkozásának már említett szabálya. Az autós maga viseli a kocsiban esett kárt, a vadászok pedig elkönyvelik az elhullott vad értékét. Igaz, ők csak a lehetséges vadászati bevételtől esnek el, míg az autósnak magának kell az esetleg komoly összegű javítási költséget saját zsebből állnia. Leginkább tehát a sofőr érdeke, hogy a bizonyítás érdekében minden apróságot összegyűjtsön.

KárRendezés.hu

w

Megosztás