Kényelmes reggel nyolc órai indulás után megérkeztünk Visegrádra,ahol csoportunkat egy kedves idegenvezető hölgy fogadta, aki lelkesen kísért bennünket a látnivalók sokaságán át miközben megállíthatatlanul és rendkívüli tudásáról tanúskodó tárlatvezetéssel kápráztatott el bennünket. Több órás történelem órán vehettünk részt ami felidézte mindazt amit valaha hallottunk vagy olvastunk. Most volt idő ezen tudásunk felfrissítésére.
Nem hiszem hogy van közöttünk olyan aki még nem járt Visegrádon. Gyerekkorunk egyik nagyon fontos állomása volt ez a hely ahol sok szép látnivaló mellett élmény volt a királyi vár és a visegrádi hegység magaslatán trónoló Fellegvár, már akkor is csak romos maradványa. A helyzet mára mit sem változott habár az évtizedek alatt sokat tett a Műemlékvédelem a helyre állításokért, ami ma már szemmel láthatóan mutatja a szorgos és odaadó munkát.A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították.
A történelem folyamán több erődítményt is emeltek az itt lakó népek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241-1241-es tatárjárásviharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében IV.Béla a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el. Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége,Mária királyné a magas sziklacsúcsot erősíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen. A két várrészt kiegészítette a meredek hegyoldalon végigfutó zárófal, amelynek vége egészen a Duna -parti Vízi-várig futott le. A 14.század elejének belháborús időszakában Csák Máté fegyveresei szállták meg, tőlük az országot egyesítő Anjou király ostrommal vette vissza. A következő időszakban az uralkodó megépíttette a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát, de1440-benErzsébet özvegy királyné utasítására mégis sikerült ellopnia Kottaner Ilona udvarhölgynek. A16.században Buda elfoglalása után rövidesen már a török seregek kerülgették Visegrádot is, első ostroma 1544-ben történt, amikor súlyos sérülések érték Salamon tornyot . A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Végső pusztulását az 1685-ös török ostromban szenvedte el, de az ellenséges csapatok rövidesen kivonultak belőle a sokkal fontosabb hadászati jelentőségű Buda várának védelmére.
A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot
A Fellegvárban tett sétánk során a csoport szépen rendezett –fegyvertörténet, vadászati és hadieszköz – kiállítást tekinthetett meg a Fellegvár egyik valamikor századok előtt ódon kövekkel emelt egyik helyiségében.
Majd ezek után a szenzációs érdekességet a Panoptikumot tekintettük meg, amely élethű közelségbe hozza a távoli századokban élőket, királyt, udvarhölgyeket,királynét, udvari bolondot és sok mást, valamint a dúsan terített asztalt, aminek akkor sem voltak hiányában mindazok, akik az uralkodó osztály lakomáján vehettek részt.
Kellőképpen elfáradva a sok információtól jól esett a Kovácskert étteremben az ebéd, melynek elköltése után következett a Királyi palota és Főesperesi Templom megtekintése.
A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították ki.
A sok látnivaló és az idegenvezetőnk információit magunkévá téve megelégedéssel szálltunk fel délutún négy órakor autóbuszunkra és hazautaztunk Budaörsre. Köszönjük a szervezést a Klub vezetőségének .
Major Edit
