A Városi Klub összejövetelén Petneházy Antal méhész előadását hallgathatták meg mindazok, akik november 28-án délután ellátogattak a Nyugdíjas Házba.
Petneházy Antal Érden él és családi vállalkozásban méhészettel foglalkozik. Előadása filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztés volt a méhekről és a méhészetről, aminek során nagyon sok új ismerettel lettünk gazdagabbak.
Azt idáig is tudtuk, hogy a méhek rendkívül intelligens rovarok. Szinte elképesztő hogy rövidre szabott életük során összehangolt feladatokat látnak el, közösségük fennmaradásáért. Elsődleges jótékony tevékenységük az emberek számára nem más, mint a növények beporzása, másodsorban pedig az igen értékes méz termelése. Az ember már évszázadokkal ezelőtt rájött a méz fontos szerepére az egészségmegőrzésben és ezért a méhek munkájának gyümölcsét különböző módszerekkel megszerzi és értékesíti saját maga és mások számára. Mindez azért megbocsátható. mert a megtermelt nedűből a mézből visszajuttat a méhek számára is hiszen nekik ez az egyetlen eledelük.. A méhcsaládot eltérő morfológiájú és eltérő funkciót betöltő egyedek, kasztok alkotják. A méhanya 22 milliméter, a here 20 milliméter, a dolgozó pedig mintegy 16 milliméter hosszú. Néhány afrikai méhfajta ennél kisebb termetű. A méhanya teste hosszúkás; a here fullánktalan és potroha lekerekített. A méhek színe fajtától függően az aranysárgától a sötétbarnáig (feketéig) változik, gyakran a potroh csíkozott. A csíkozást a potrohgyűrűk alapjánál világos, egyébként sötétebb színe adja. Szőrének színezete sárgásbarna; a szőrzet az idősebb egyedeken elkopik, és előbukkan a csillogó kitinpáncél. Szívó-nyaló szájszerve van. Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A nektár lenyelése után a nyelőcsövön végigmenve a mézgyomorba kerül, ahol nincs emésztés, de a garatmirigyek által termelt enzimek működésbe lépnek, és átalakítják a nektárt, például elkezdik lebontani az összetett cukrokat. A mézgyomrot és a gyomrot egy akaratlagosan is mozgatható egyirányú csapóajtó választja el. A mézgyomorban tárolt nektárt a dolgozó hazaviszi, és visszaöklendezve átadhatja társainak, vagy betöltheti egy sejtbe. A család feje az anya, amelyből minden családban csak egy található. A herék hím méhek. Feladatuk az anya megtermékenyítése. Semmilyen más munkában nem vesznek részt. Felismerhető nagy szeméről, tömzsi alakjáról és tompa potrohvégéről. Tavasztól nyár végéig egyszerre néhány száz-néhány ezer here lebzsel a házi méh egy családjában.
A méhészet a méhek mesterséges tartását, az általuk gyűjtött és elkészített termékek kinyerését jelenti. Magyarországon kifejezetten kedvezőek a természeti adottságok a méhészet szempontjából. Viszonylag hosszú a mézelő növények virágzási időszaka, amely alatt a méhek nektárhoz juthatnak. Az ország nagy kiterjedésű akácerdőkkel rendelkezik, amely a magyar méhészet legfontosabb méhlegelője.
Petneházy úr előadásában megismertetett bennünket a különböző méz fajtákkal .Ez lehet, akác, selyemfű, repce, napraforgó, hárs, gesztenye és vegyes virágokból nyert nektár majd méz.
Szemléltető eszközöket is hozott az előadásra, bemutatta a füstölőt, amelyet hideg időben használnak és bemutatta a rekeszes kaptárt. Ez már a modern kori méhészet segédeszköze régen a méheket kasokban u .n. méh kasokban tartották. A rekeszeket azonban könnyen tudják szállítani a különböző virágmezőkre, ahol a méheket kiengedik és így ezek a hasznos rovarok kedvükre szedhetik a mézet termő virágporokat.
Végig hallgatva az előadást rájöhettünk arra, hogy miért is olyan drága a méz. Sok törődést munkát kíván nem beszélve a napjainkban veszélyessé vált betegségekről, amelyek a méheket támadják meg és megtizedelik a méhcsaládokat.
Major Edit
