Koldusopera a Latinovits színpadán

2022-11-24 | Budaörs
Bertold Brecht Koldusopera című színdarabját újbóli műsorára tűzi a Latinovits Színház. 2022.november 24-én ismét találkozhatunk a történet szereplőivel a híres Bicska Maxival és társaival.

Önök most egy operát fognak látni. És mivel ez az opera úgy lett kitalálva, ahogy azt a koldusok elképzelik, illetve mivel olyan olcsónak kellett lennie, hogy még a koldusok is megfizethessék, a címe: Koldusopera.”

Bertold Brecht világhírű színdarabját, a Koldusoperát a Latinovits Színház 2019. Advent idejére tűzte első ízben műsorára. Most 2022.novemberében szintén Advent idején újból látható lesz Bertold Brecht darabja, aki nagyon fiatalon a marxista eszmék iránt kezdett vonzódni s ennek hatására  1928-ban megírta a zenés drámáját a  Koldusopera címen.

“Az újból műsorra tűzött Koldusopera rendezője Fehér Balázs Benő, aki a Koldusoperának egészen mai, swages hangulatot ad. Elképzelhető,hogy ez vonzó lesz a divat pillanatnyi rezdüléseire fogékony Z-generációnak, de izgalmas kísérletnek bizonyul  az idősebbeknek is. A színészek stilizált játékán láthatjuk, hogy itt csak játsszuk a gazembert, miközben velünk is játszanak, és a játék nem babra megy. Erről legkésőbb akkor bizonyosodunk meg, amikor Bicska Maxit kötéllel a nyakában látjuk. Mert mi egy autólopás egy autópálya építéshez képest? – kérdezi. A kacagás előtt és után sóhajtásnyi csönd.” – írta akkor a bemutatót követően az előadásról Mosolygó Miklós a Revizorban.”-idézet a Latinovits Színház által közzétett ismertetőből.

Most, 2022-ben újra életre kel Bicska Maxi, Peacock, Peacockné és a lányuk, Polly, valamint Tigris Brown, Kocsma Jenny és a többiek. Bicska Maxit továbbra is Brasch Bence, a Vígszínház színésze játssza. Celia Peacock bőrébe azonban ezúttal az Örkény Színházból érkező Bíró Kriszta bújik, Polly szerepét pedig Páder Petra viszi tovább a felújított előadásban, amelynek színészgárdája Fröhlich Kristóffal és Bánki Mihállyal egészült ki, a zenei vezető Szép András. A Koldusoperát először november 24-én este láthatják a nézők az új szereposztással.

Szereplők: Brasch Bence, Ilyés Róbert, Bíró Kriszta, Páder Petra, Chován Gábor, Bohoczki Sára, Spolarics Andrea, Böröndi Bence, Fehér András Balázs, Fröhlich Kristóf, Takács Zalán, Bánki Mihály, valamint a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium hallgatói (Csizmadia Lili, Edvi Dalma, Gömze Mercédesz, Nagy Barnabás, Négyesi Odett Elza, Vasáros Fruzsina, Sárkány Sándor) és a Budaörsi Fúvószenekar Rendező: Fehér Balázs Benő

Bertold Brech    a londoni szegények világát választotta a cselekmény helyszínéül. A mű három felvonásból, felvonásonként három jelenetből áll. A londoni Soho legmélyén Bicska Maxi, a sármos rablógyilkos, titokban feleségül veszi Peacock, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen leányát, Pollyt. A koldusok királya azonban bosszút áll a bandavezéren lánya elcsábításáért. A rablóromantikát sem nélkülöző történet mögött feltárul a viktoriánus Anglia alvilága, ahol minden eladó és mindennek pénzben meghatározható ára van. Ahol nincs becsület, mert “előbb a has jön, aztán a morál”, ahol pár pennyért mindenki elárul mindenkit, ahol a barátság hamis, a szerelem mulandó. A darab témáját Brecht előtt többen is feldolgozták. Az első egységes zenés játékot John Gay és John Cristopher Pepusch írta. Londonban akkoriban beszédtéma volt a betörő Jack Shepard története, aki megszökött a börtönből, s akit az ugyancsak betörő Jonathan Wild árult el a rendőrségnek, és akit fel is akasztottak. Bár a mű a 20. századi avantgárd színház része volt, mára már klasszikus rangra emelkedett, hiszen olyan, “slágerek” hangoznak el benne, mint a Cápa-dal, az Ágyú-dal vagy a Salamon-dal. Műfaja zenés dráma, zeneszerzője Kurt Weill. A Dreigroschenoper vagyis a Koldusopera ősváltozata, John Gay 1728-as zenés balladákkal teletűzdelt műve valószínűleg minden idők első musicalje. A szerző a kor vezető politikusainak állított benne emlékművet, olyant, hogy nem köszönték meg. Nem is nagyon volt miért: Gay The Beggar’s Operájának karakterei a kor néhány valóságos eseményét, illetve szereplőjét idézik meg, azt állítva róluk, hogy nem csak a kiváltói, de haszonélvezői is a kor legendás nyomorának, és e legendás nyomor köré szervezett közintézményeknek.

Ugyanígy járt el pontosan kétszáz évvel később Bertold Brecht is: 1928-ban, a Weimari Köztársaság fénykorában – mely fénykor, mint később kiderült, a bukás előszobája volt. Nekirontott mindenkinek, gazdagnak, szegények, a törvényen kívülieknek és a törvény őreinek egyaránt. De megkapták tőle a magukét a nők és a férfiak, ezek az egymás húsára ácsingózó izgága javíthatatlanok is. A világraszóló sikert Kurt Weill egy új zenés műfaj megteremtésével, Brecht egy új színpadi formával és az éles társadalomkritikával indokolta.

Azt hihetnénk, hogy már kinőttünk a Bicska Maxi világából, de rá kellett jönnünk, hogy ez cseppet sincs így. Bertold Brecht által színpadra vitt világ, amelynek története a múlt század húszas éveiben játszódik a mi huszonegyedik századunkban is jelen van. S úgy hiszem, amíg világ a világ így is marad. Lesznek gazdag emberek és szegények, lesznek erkölcsösek és erkölcstelenek, tolvajok, bűnözők és kiszolgáltatottak, sok esetben önhibájuk áldozataként.  Legfeljebb a kosztümök változnak és a mindenkori jelenünk díszletei, de a benne élő különböző társadalmi rétegek megmaradnak, Ne menjünk messzire. Maradjunk a kolduskirály figurájánál, aki mai nyelven „bér koldusokat” tart és ötven százalék haszon fejében küldi őket utcára koldulni. Külön ruhatárat tart fenn abból „öltöztetve” koldusait mikor milyen „szerepet”szán nekik. A ma emberétől nem idegen ez a látvány, hiszen nagyvárosaink utcáin, lépten-nyomon belebotlunk földön fetrengő, térdeplő, különböző szánalmat keltő nyomtatott szövegeket tartalmazó táblákat tartó szerencsétlenekbe. Ki tudja hány „kolduskirály” számolja naponta, vagy hetente a bevételt, s küldi áldozatait újból az utcára.

A Koldusopera megírásakor mindössze harmincéves, de szemtelenül nagyképű Bertold Brecht valóban radikálisan újat állított előadásaival. A színészeinek azt mondta: Mutassátok meg, hogy megmutattok! A nézőinek pedig azt: Ne vágjátok már ezt a romantikus képet! Nehéz is lenne túl romantizálni, amikor Bicska Maxi, London sztár-bűnözője a függöny elé lép, és így énekel az öltönyös nagyérdeműnek:

Ne mondd nekünk, hogy szép a tisztes élet,
És minden gazság elkerülhető:
Mit ér a szó, ha nincs hasunkban étek,
Előbb zabáljunk, mert ez itt a fő.
Mi jók legyünk, ti jóllakottak – ez derék,
De értse végre minden jómadár,
Mert ezt már csűrni és csavarni dőreség:
Előbb a has jön, aztán a morál

Major Edit

Fotó: Borovi Dániel

Megosztás