Az első világháború végén összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia. Az 1916-ban megkoronázott császár és király, Habsburg IV. Károly (I. Károly néven osztrák császár) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, majd 13-án magyar királyi jogainak gyakorlását. Károly nyilatkozatban mondott le a magyar ügyekben való részvételről és előre elismerte a döntést az új magyarországi államformáról.
Magyarországon 1918. november 16-án a királyságot a „független és önálló népköztársaság” váltotta fel, 1919. március 21-én pedig deklarálták a Tanácsköztársaságot, amely augusztus 1-jéig létezett. Az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése 1920. február 27-én elfogadta az 1920. I. törvénycikket „az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről”. Ez hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, s az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották: létrejött a király nélküli királyság.
IV. Károly természetesen nem tett le arról a szándékáról, hogy visszatérjen a trónra: ehhez a jogalapot a lemondó nyilatkozat formulájában találták meg, az ugyanis nem terjedt ki uralkodói mivoltáról való lemondásra. Az utódállamok és az antant nagyhatalmak ellenezték a Habsburgok restaurációját, maga a kormányzó pedig – bár korábban legitimistának tűnt – nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben.
Károly végül cselekvésre szánta el magát: svájci száműzetéséből 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álöltözetben Magyarországra érkezett. Szinte órák alatt kiderült, hogy a restaurációnak semmi esélye: az antant-hatalmak figyelmeztették Horthyt, hogy „nem tolerálják Károly visszatérését”, a szomszédos államok pedig a tiltakozás mellett részleges mozgósítást rendeltek el. (Mivel az exkirály nem írta alá a trianoni békét, esetleges újbóli trónra lépése nyomán uralkodói és öröklési jogokat támaszthatott volna az 1914-ben még Magyarországhoz tartozó területekre, s attól is tartottak, hogy megkísérelheti a Habsburg Birodalom restaurálását.)
Károly végül engedett a nyomásnak, április 5-én összecsomagolt és egy nappal később elhagyta Magyarországot: ezzel véget ért az első, húsvéti királypuccs. Az események nyomán kiéleződött Horthy és Teleki viszonya is, a kormányfő egy héttel később benyújtotta lemondását.
Károly az év folyamán még egyszer kísérletet tett a trón visszaszerzésére, ekkor azonban már nem bízott Horthy lojalitásában. 1921. október 20-án feleségével repülőgéppel érkezett Dénesfára. 22-én Sopronból vonattal indult Budapestre, menet közben sorozatosan tettek neki hűségesküt katonai helyőrségek és polgári vezetők, s szinte akadálytalanul jutott el Budaörsig… (Forrás: mult-kor.hu)
ITT ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe tavalyi cikkünket!
(SzK)
