Mivel az eredmények eltérőek, így jogosan merül fel a kérdés: eljön-e az a korszak valaha, amikor már nem kell az életünk harmadát munkával tölteni?
A teljes munkaidőben alkalmazott emberek többsége hétfő-péntek ritmusban dolgozik, általában napi nyolc órát. Ez a rendszer világszerte beégett a vállalatok munkarendjébe, csak kisebb-nagyobb eltérésekkel lehet találkozni. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez lenne a legideálisabb mennyiség a munkavégzés szempontjából. Ám Elon Musk, (aki azért nem akárki, hiszen első helyen áll a Forbes Magazin rangsorában a leginnovatívabbnak tartott emberek között, és nem mellesleg a világ negyvenedik leggazdagabbja, aki már egy emberi kolónia létrehozását is fontolgatja a Marson), azt tanácsolja mindenkinek, hogy hozzá hasonlóan mindenki heti 120 órát dolgozzon, mert így háromszor olyan gyorsan elérhető egy kitűzött cél – írja róla az angol The Gardian…
Kevesebb munkaóra
A legtöbb cég (és a legtöbb munkavállaló) ennek épp az ellenkezőjét szeretné, és már egyre többen próbálkoznak a napi négy órás munkaidő tesztelésével. Hallani lehetett egy új-zélandi jogi irodáról, ahol 240 alkalmazott vett részt egy ilyen kísérletben, aminek több tanulsága is volt. A dolgozók negyven százaléka azt állította, hogy sokkal jobban tudta kezelni a magánélet-munkaidő közötti egyensúlyát, huszonnégy százalékuk szerint kiegyensúlyozottabbak lettek a napjaik, és hét százalékuk azt állította, hogy kevésbe volt stresszes. Eközben a cég hatékonysága/termelékenysége nem csökkent. A jogi irodánál megfigyelhető volt, hogy az emberek időben érkeztek és nem mentek el korábban: gyakorlatilag varázsütésre lettek hatékonyabbak. A tanulmányok szerint rövidebb szüneteket tartottak az emberek és kevesebbet lógtak valamelyik közösségi oldalon.
A VoucherCloud cég (a Fekete Péntekek „atyja”) felmérése szerint egy dolgozó átlagosan 2 óra 32 percet tölt valódi, hatékony munkával. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy érdemes a nyolc óránál rövidebb munkaidővel próbálkozni, és tovább tesztelnek. Elhíresült az az izlandi kísérlet, ahol egy éven keresztül néhány irodában felére csökkentették a munkaidőt és nagy meglepetésre a cég költségei és a teljesítménye nem esett vissza, és a munkavállalók elégedettsége ott is növekedett.
Azonban nem mindenhol járt sikerrel a munkaidő megrövidítése. Egy svédországi teszt során 68 nővérnek kellett napi nyolc helyett hat órát dolgoznia egy göteborgi nyugdíjas otthonban – ez a kisérlet katasztrofálisan végződött. A new-yorki Bloombergnél (ez egy magántulajdonban lévő médiavállalatnál) is balul sült el a próbálkozás, mert a munka mennyisége nem csökkent, ezért további 12 embert kellett felvenni, hogy pótolni tudja a vezetőség a kiesett munkaórák számát. Ez összességében ráfizetést eredményezett: jóval drágábban (1,3 millió dollárral) tudták pótolni a kieső munkaerőt. Hasonlóan elbukott egy kísérlet egy másik amerikai vállalatnál, ahol a négynapos munkahéttel próbálkoztak. A cég marketing igazgatója szerint az emberek hatékonyabban tudtak együttműködni az eredeti, ötnapos munkahét alatt, ráadásul az ügyfelek is azt szeretnék, hogy a vállalat egész héten elérhető legyen.
Persze azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világban nem egyforma munkaidőben dolgoznak az emberek. Ha csak Európában nézünk körül, már látjuk az eltéréseket. Évente fél hónappal többet dolgoznak a teljes munkaidőben alkalmazott emberek Kelet-Európában a nyugat-európai országokban dolgozókhoz képest, ráadásul több nyugati országban a kollektív megoldások hatására akár egyénenként is eltérhet az emberek munkaideje. A különbség nagyon feltűnő. A franciák például egy teljes hónappal kevesebbet dolgoznak, mint az észtek, a magyarok a régióhoz képest kevesebbet, a nyugatiaknál viszont sokkal többet. Legkevesebbet a franciák dolgoznak, heti 37 órát, a dánok 35-öt, és legtöbbet az Egyesült Királyságban, heti 42 órát.
Kulcsszó a munkahely és a magánélet közötti egyensúly
Nyugat-Európában és a világ sok más részén is napirenden van a munkaidő csökkentése, nálunk viszont kőbe vésve stagnál a heti negyven óra, ami bizonyos esetekben még ennél sokkal többet is lehet. John Maynard Keynes, a modern makroökonómia megteremtője és a modern közgazdaságtan atyja, a munkaórákkal kapcsolatban is megfogalmazta véleményét. Keynes szerint a technológia fejlődése miatt csökkenni fog a munkanapok száma, emiatt mindenkinek több ideje jut a pihenésre. Keynes azt jósolta, hogy 2030-ra az emberiség már olyan magas technológiai szintre jut, hogy a 15 órás munkahét lesz a normális. Úgy tűnik, hogy Keynes jóslata optimista volt, de kétségtelen, hogy egyes országok és vállalatok azért már kezdik feszegetni a határokat. Az eredmények egyelőre vegyesek, és erősen kérdéses, hogy kinek érdemes csökkentenie (és ha igen, akkor mennyivel) a 40 órás munkahetet.
A kulcsszó a munka és magánélet közötti egyensúly. Erről Jan Emmanuel De Neve, az Oxford Egyetem egyik professzora készített tanulmányt – írja a BBC. Szerinte, ha ez az egyensúly ideális, akkor azzal a cégek pénzt spórolhatnak, ugyanis kisebb az esély arra, hogy a munkavállaló felmondjon. A tanulmány kimutatta azt is, hogy a megkérdezett munkavállalók között ez az egyensúlyi állapot a legfontosabb szempont, ha arról kérdezik őket, hogy mennyire elégedettek az életükkel.
Erre az olyan tradicionálisan munkamániás országokban is kezdenek rájönni, mint Dél-Korea. Májusban az Origo is megírta, hogy van olyan állam, ahol egyáltalán nem szabályozzák a maximális munkaórák számát. Ebben, minél keletebbre megyünk, annál nagyobbak az eltérések. Vagy nagyon magasak, vagy túl alacsonyak. Thaiföldön például 78 óra a maximum. A dél-koreai kormány azonban felismerte, hogy a túlhajszolt emberek helyett inkább boldogabb emberekre lenne szükség, így Dél-Korea 52 órában húzta meg a felső plafont.
Mi lehet a jó megoldás?
Mindenesetre érdemes figyelni egy napjainkban lefolytatott újabb kísérletet, amit a minap olvashattunk az interneten. Japánban négy napos munkahetet tesztelt a Microsoft. 2300 tokiói alkalmazottjuk egész augusztusban csak napi négy órát dolgozott úgy, hogy ráadásul még a fizetésük sem csökkent. Az eredmény: jobbkedvűek lettek az emberek és negyven százalékkal nőtt a termelékenység. A próbaidőben ráadásul huszonhárom százalékkal kevesebb elektromos áramot fogyasztottak. A próbafolyamat célja itt is az egészségesebb életmód és a magánélet egyensúlyának megteremtése volt a japán dolgozók körében, akik köztudottan rengeteget dolgoznak.
Nem tudjuk még, hogyan lép a Microsoft a kísérlet jó eredményeit felmérve, de az biztos, hogy egyre több jel mutat arra, hogy a rugalmas munkaidő és a nyolc óra helyett hatórás munkaidő bevezetése jó hatással lehet az alkalmazottakra. Mindezt természetesen nagyon sok tényező befolyásolhatja, nem utolsósorban az államok gazdasági állapota és a megfelelően felkészült munkaerő megléte vagy éppen a hiánya.
Mindenesetre – nem hivatalos – becslések alapján, a bennfentesek már közzétették, hogy szerintük melyek lehetnek azok a munkaterületek, ahol várhatóan csökkenhet az ötnapos munkahét. Ezek a következők: értékesítés, egészségügy, számítástechnika, ügyfélszolgálat, oktatás és továbbképzés, fiók- és számlakezelés, közigazgatás, számvitel és pénzügy, marketing humánerőforrás és munkaközvetítés. De ez csak a világban röpdöső pletykák egyike. Majd elválik. De addig még sok víz fog lefolyni a Dunán…
(Forrás: internet)
R. V.
