A földrengések által okozott károk és veszteségek csökkentése iránti igény oda vezetett, hogy – főképp a szeizmikusan aktív területek országaiban – komoly kutatások folynak a rengések előrejelzésének megoldására.
A kutatók a legkülönbözőbb fizikai paramétereket vizsgálják, amelyekről feltételezik, hogy a földrengés előjelei lehetnek.
Nagyobb földrengéseket okozó feszültségek felhalmozódását jelezhetik a kőzetlemezek dőlései és kisebb elvetődései
Mérik a földi áramok erősségében, a rengéshullámok sebességében, a kutak vízszintjében, talajvizek összetételében, a Föld mágneses terében bekövetkező változásokat, figyelik a földfelszín emelkedését, süllyedését, dőlését, a mikro rengések gyakoriságának hirtelen változását. Ezen kívül – főleg Japánban és Kínában – vizsgálják egyes állatfajok rendellenes viselkedését is.
A földrengések esetleges előjeleként a kutatók vizsgálják egyes állatok rendellenes viselkedését
A kutatások eredményeképp történt néhány sikeres előrejelzés, amelyek közül talán a legnevezetesebb az 1975. február 4-i haicsengi (Kína) 7,4-es magnitudójú rengés megjóslása volt. A földmozgás teljesen elpusztította a 90 ezer lakosú város épületeit, de az előrejelzésnek köszönhetően alig néhányan haltak meg. Meg kell azonban említeni, hogy egy év múlva az alig 400 km-re fekvő Tangsan városban (Kína) keletkezett egy 7,6-os magnitudójú rengés minden előjel nélkül, amikor a hírek szerint legalább 650 ezer ember veszítette életét.
Sajnos mind a mai napig nem sikerült megbízható módszert találni az előrejelzés megoldására, sőt egyes vélemények szerint a földrengés kipattanása olyan sok tényezőtől függ, a folyamat olyan bonyolult (kaotikus), hogy pontos előrejelzésre sohasem lesz mód.
Lehetőség van azonban a földrengéskockázat valószínűségi alapú meghatározására, vagyis annak kiszámítására, hogy valamely területen megadott méretű talajrázkódás adott időszak alatt milyen valószínűséggel várható. Ilyen módon – bár a földrengést elhárítani nem lehet – a földrengéskockázat ismeretében történő előzetes felkészüléssel a földrengés által okozott károk és veszteségek csökkenthetők. Az előzetesen végrehajtott kárenyhítő intézkedések körébe tartozik egyebek mellett az építmények telephelyének megfelelő kiválasztása, az épület- és gépészeti szerkezetek földrengésálló tervezése, kivitelezése.
A Seismological Research Letters című lapban azt állítják, hogy több száz földrengést az emberiség indukál, különböző ipari, bányászati tevékenységével.
A legfrissebb jelentések szerint közel 730 földrengést tulajdonítható az emberi tevékenységnek.
A HiQuake (human-induced earthequake) egy olyan globális adatbázis, amit a holland Nederlandse Aardolie Maatschappij (NAM) olajtársaság 2016-os ülésén hozták létre. A NAM a találkozót a holland Groningen gázmezőn létrejött ember által okozott földrengésekről tartotta.
Az indukált szeizmikusság, olyan szeizmikus eseményekre utal, amelyek jellemzően földrengések és amelyeket részben vagy teljes mértékben emberi tevékenység okoz.
A leggyakrabban jelentett emberi tevékenységek, amelyek földrengésekhez vezettek, a bányászathoz és a víztározók felduzzasztásához kapcsolódnak. Az utóbbi években jelentősen nőtt a folyadék-befecskendezéses olajkitermelés (fracking) által indukált földrengések száma.
A leggyakrabban jelentett maximális nagyságrendű földrengés a hármas és négyes erősség között van.
A HiQuake legnagyobb földrengése 7,9-es volt, és 2008-ban Kínában fordult elő. Az ilyen nagy földrengéseket leginkább természetes eredetű tektonikai stressz okozza, de elképzelhető az is hogy kisebb emberi eredetű stresszváltozásokból származik.
A HiQuake adatbázis segítségével átfogóbban megérthetjük az indukált földrengések mechanizmusát és segíteni fog a társadalomra gyakorolt hatásuk kezelésében.
A HiQuake, bár hiányos adatbázis, nagyobb globális képet nyújt, mint amihez korábban valaha bárki is hozzáférhetett.
Szinte lehetetlen tudományosan bizonyítani, hogy egy földrengés teljes mértékben emberi tevékenység által okozott, ezért számos esetben erősen vitatott.
Például az Egyesült Államokban nagy viták merültek fel a hidraulikus rétegrepesztések által keltett szeizmikus események esetében.
A földrengésmérő állomások jelenleg csak a föld rezgéseit, talajmozgást mérnek, vagyis csak a rengés tényét tudják megállapítani. A meteorológiáéhoz hasonló napi előrejelzés eme területen nincsen. A rengések több száz kilométeres mélységben is kipattanhatnak, a rétegek aktuális állapotát, például hogy mikor jön el a törés pillanata, egyelőre nem tudják felmérni.
Tanulság a beszámolók alapján, hogy a rengéseket nem pusztán talajmozgás, hanem rendkívül erős elektromágneses folyamatok kísérhetik, valószínűleg ezeket érzik meg az állatok előre – magyarázta Kiszely Márta. Hozzátette, a hetvenes években volt némi forradalom a kutatás terén az állatok furcsa viselkedésével kapcsolatban, de mivel nem vezetett eredményre, ezért inkább 10-20 százalékkal többet költenek az épületek stabilabb felépítésére, mint az előrejelzésre. Eme utóbbi terület kissé a tudomány peremén foglal helyet, hiszen nem tudják, mit mérjenek – millimétereket, gázok koncentrációját, vagy elektromosáram-változásokat. Ezáltal az előrejelzés némileg misztikummá vált a szakmában, ami hátrány is, mert nem jutnak el a szakemberekhez a különleges megfigyelések, hiszen Európában nincs senki, aki ezzel foglalkozzon.
A szakember szerint a lakosság felkészítése nagyon fontos. Európában például nem vagyunk annyira felkészülve a földrengésekkel kapcsolatos jelek felismerésére, mint Ázsiában.
Nagy valószínűséggel a mostani 2020. december 29-i földrengés volt a fő rengés, mert ennél erősebbek nem igen fordulnak elő ebben a régióban – erről beszélt az M1-en Tóth László szeizmológus.
Hozzátette: biztosan lesz még több száz vagy akár több ezer utórengés, ám ezek várhatóan egyre ritkábbak és gyengébbek lesznek. A szakember szerint a március óta tartó földrengéssorozat még eltarthat néhány hétig vagy akár hónapig is.
„Az összes földrengésnek ugyanaz az oka, az afrikai és az eurázsiai lemez itt találkozik a mediterrán térségben, egy állandó feszültség van a földkéregben és ez néha odáig fokozódik, hogy kisebb-nagyobb törések keletkeznek a földkéregben, ezek a törések a földrengések. Tehát ez egy ilyen módon természetes jelenség, és az is megfigyelhető, hogy általában ezek a földrengések nem egyedül pattannak ki, hanem kisebb-nagyobb reccsenések ezek százával vagy ezrével is előfordulhatnak” – mondta az M1 Híradónak a szakértő.
Forrásokból Major Edit
