Március 23 - a Lengyel-Magyar Barátság Napja

2021-03-23 | Budaörs
Ritka az ilyen együttműködés a világtörténelemben. Töretlen és van jövője! Szerencsére most már szabadon beszélhetünk a magyar forradalmároknak nyújtott 1956-os lengyel segítségről vagy az 1920-as évek magyar lőszerszállítmányairól.

Bár a kádári politika sokat tett az ellenszenv felszításában: gondoljunk csak az elhallgató vagy ellenszenvet keltő propagandára a Szolidaritás lengyel szakszervezet sztrájkjai és a budapesti “lengyel piacok” idején…de reméljük, ennek már örökre vége és csak arra emlékezünk, hogy a két nép, a két ország soha nem volt egymás ellensége, sőt, jelentősen segítette egymást sok száz éven keresztül. Napjainkban pedig a V4 csoport keretében erre számos lehetőség adódik.

De ne felejtsük a múltat sem, ami példát ad nekünk a jövőre is!

Már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze a magyar és a lengyel uralkodóházat, a XIV. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején pedig perszonálunió fogta össze a két országot. Lengyelország védőszentje, Szent Hedvig Nagy Lajos király kisebbik lánya. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet.

II. Rákóczi Ferenc lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, jelentős lengyel részvétellel zajlott az 1848-1849-es magyar szabadságharc, amelynek kiemelkedő tábornoka volt a lengyel szabadsághős Bem József. Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont.
Az 1956-os magyar forradalmat a poznani felkelés előzte meg, majd október 23-án a Bem-szobornál rendezték a nagygyűlést, és a szobor azóta is minden évben 56-os megemlékezés helyszíne. A lengyel Szolidaritás mozgalom a magyar ellenzéknek példaként szolgált a rendszerváltáshoz. Az együttműködés a rendszerváltozás után is folytatódott. A két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja.

A mai ünnep előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, ekkor avatta fel Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. (Hasonló emlékművet avattak fel 2008-ban a dél-lengyelországi Jaroslawban.) A két köztársasági elnök által aláírt nyilatkozat – több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára – kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává.
A Magyar Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel – 324 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül – március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává nyilvánította, március 16-án hasonló határozatot hozott a lengyel szejm is.

 

A Magyar Televízió idén is értékes műsorokkal teszi szebbé az ünnepet:

Árpád-ház és Piast-ház, Károly Róbert és Ulászló, Báthory István és Jagellók, magyar pálosok és Czestochowa, Varga Béla és Marian Waligora – csak néhány név, amely megdobogtatja a lengyel és magyar szíveket. A két himnusz kezdősorai is “Nem veszett el Lengyelország, nem amíg mi élünk!” és „Isten áldd meg a magyart…” hűen tükrözik ezt a lelkiséget, a közös értékrendet. Tisztelettel emlékezünk meg tehát a 2021-es év lengyel-magyar barátságának ünnepnapjáról!” – mondta Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.

Március 23-án láthatják először a nézők a magyar televízió műsorán Andrzej Wajda, Oscar-díjas lengyel filmrendező Tatarak – A kálmos illata című filmjét, amely ékes példája a lengyel és a magyar kultúra összefonódásának. A tévépremiert a közmédia M5 kulturális csatornája a lengyel-magyar barátság napján 21.00 órától sugározza.

(A 2009-es filmdráma alapját Jaroslaw Iwaszkiewicz műve adja, amelyet Márai Sándor motívumaival egészített ki a világhírű rendező. Ám nem ez az egyetlen közös kulturális lengyel-magyar szál a film kapcsán: több szereplője is játszott már magyar filmekben. A főszerepet alakító színésznőt, Krystyna Jandat Szabó István Oscar-díjas Mephistójában is láthatták a nézők. Jadwiga Jankowska-Cieślakot Makk Károly Egymásra nézve című filmjében, Jan Englert pedig Gyöngyössy Imre és Kabay Barna filmrendezők Halál sekély vízben című drámájában.)

A közös emlékezés és együttműködés keretében a Lengyel Televízió (Telewizja Polska) számos, Magyarországnak szentelt műsort sugároz csatornáin március 23-án és 24-én. Az ebből az alkalomból adásba kerülő dokumentumfilmekből a nézők többek között megismerhetik az 1944-es varsói felkelést segítő magyar katonák történetét, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit és annak lényeges lengyel szálait. Bemutatják továbbá Henryk Sławik és id. Antall József történetét is, akik mintegy 5000 Magyarországra menekült lengyel zsidó életét mentették meg a II. világháború alatt.

A magyar-lengyel barátság napja alkalmából a Magyar Országgyűlés és a lengyel Szejm elnökének javaslatára március 23-án, kedden Budapesten az Országház homlokzatára kitűzik a lengyel nemzeti lobogót, a lengyel parlament épületét pedig a magyar nemzeti színekkel világítják meg Varsóban.

Mi két verssel emlékezünk lengyelek és magyarok örök barátságára, két történelmi korból:

Részlet Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg című verséből

Két nemzet van egyesűlve bennünk,
S mily két nemzet! a lengyel s magyar!
Van-e sors, amely hatalmasabb, mint
E két nemzet, ha egy célt akar?”

“Dwa są narody w nas zjednoczone-
I to narody- polski, węgierski!
Czy los sam działa potężniej od nich,
Gdy wspólny cel im przyświeca wielki?

Zbigniew Herbert: A magyaroknak

Kezünket kinyújtva
állunk a határon
s a levegőből roppant zsinórt
fonunk nektek testvérek
az elfúló kiáltás
s a görcsbe rándult öklök
haranggá jajdulnak s a szív
nem verhet riadót
a véres kövek kérnek
haldokló vizek kérnek
s mi állunk a határon
csak állunk a határon
állunk a józan ész
jól-fontolt határán
innen nézzük a tűzvészt
halálba bámulunk
1956. (Fordította: Gömöri György)

SzK

Megosztás