A Hagia Sophia az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek. 563 december 24-én szentelték fel az épületet, amelynek helyén ezt megelőzőleg több templom is állt. Mintegy ezer évig a Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye.
Amikor II. Mehmed, a „Hódító” (Fatih) 1453. május 29-én elfoglalta Konstantinápolyt, már aznap elrendelte a Hagia Szophia muszlim imaházzá (dzsámi) való átalakítását.
1934-ben a Török Köztársaság idején Kemal Atatürk alatt az épületet szekularizálták és 1935-ben megnyitották, Ayasofya Múzeumként.
A mai napon, 2020. július 10-én Recep Tayyip Erdoğan török elnök rendeletet adott ki a Hagia Sophia mecsetté alakítására vonatkozóan.
Az elnöki rendelet egy órával azt követően látott napvilágot, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló korábbi minisztertanácsi döntést.
A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz került.
A közigazgatási bíróság szerepét betöltő Államtanácson (Danistay) pénteki döntését megelőzően, május végén az Isztambul bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki.
Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.
(Forrás: MTI, wikipedia)
SzK
