Az egyházmegye 15 millió forintos támogatást nyújtott, a magyar állam 50 milliót. Budaörs önkormányzatától 10,2 millió érkezett, a hívektől kapott adományokból pedig 10.788.000 Ft került felhasználásra erre a célra.
Az ünnepi szentmisén jelen volt Soltész Miklós államtitkár, Csenger-Zalán Zsolt és Ritter Imre országgyűlési képviselők. Az államtitkár úr beszédében kiemelte, hogy háromszáz évvel ezelőtt Magyarországra települt egy olyan nemzetiség, amelyik szorgalmával, becsületével és igényességével gazdagította a nemzetet. (Hozzátesszük, hogy az ő leszármazottaik ma is köztünk élnek és tevékeny részesei a katolikus egyházközség életének.)
Budaörsi sajtóhír szerint (budaorsiinfo): Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a koronavírus – járvány miatt igyekszik kerülni az olyan eseményeket, ahol sok ember van zárt térben, ezért nem vett részt az eseményen.
És szeretnénk szintén a budaörsi sajtóban megjelent téves információt helyesbíteni:
Budaörs városának egyik legbecsesebb műemléke nem barokk épület, végleges formáját a XIX. században érte el. „A templom kibővítése egyben egy új építését is jelentette, amelynek alapkövét 1803-ban tette le a községi bíró. A tervek alapján csak a torony egy részét és a régi hajó első szakaszát tartották meg a kórussal együtt. Az új és szélesebb hajó utolsó szakaszából képzett szentélyben pedig a főoltár kapott nagyobb hangsúlyt. A költségeket részben a Magyar Királyi Kamara, részben a község fizette. A még épülő templom megáldására 1808. július 6-án került sor. A templom mai formáját 1810-re nyerte el. Az új, ma látható torony 1844-ben épült.” (A budaörsi római katolikus plébániatemplom c. kiadványból idézve)
Még emlékszem, hogy a templom mostani felújítását megelőző, évekkel ezelőtti külső festéskor a műemlékvédelmi hatóság azért nem engedte a sárga szín használatát, mert az csak barokk épületeknek jár.
SzK
(Főkép forrása: magyarnemzet.hu)
