Ez az a jelenség, amelyet a köznyelvben sokszor hőkupolaként emlegetnek.
A legnagyobb hőterhelés most Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban látszik. A The Guardian beszámolója szerint Spanyolország délkeleti részén a következő napokban akár 42–44 Celsius-fokos maximumok is előfordulhatnak, miközben Franciaországban is újabb hőhullámra készülnek.
Magyarországon egyelőre nem ez a legsúlyosabb forgatókönyv látszik. A következő napokban nálunk is marad a nyári meleg, de a HungaroMet előrejelzése alapján több alkalommal záporok, zivatarok, élénk vagy erős szél és átmeneti lehűlések szakíthatják meg a melegedést. Július 4. és 10. között a nappali csúcsok jellemzően 23 és 34 fok között mozoghatnak, vagyis jelenleg nem látszik többnapos, országos, 40 fok körüli extrém kánikula.
Mi az a hőkupola?
A hőkupola olyan időjárási helyzet, amikor egy erős magasnyomású rendszer tartósan egy térség fölött marad, és mintegy fedőként zárja le a légkört. A meleg levegő nem tud könnyen eltávozni, a felhő- és csapadékképződés gyakran visszaszorul, a napsütés pedig nap mint nap tovább melegíti a felszínt.
Ez nem egyszerűen annyit jelent, hogy „meleg van”. A hőkupola veszélye éppen a tartósságában rejlik. Ha egy térség fölött napokon át alig mozdul a légköri helyzet, a nappalok egyre forróbbá válhatnak, az éjszakák pedig nem hoznak valódi felfrissülést.
A városokban ez különösen megterhelő. Az aszfalt, a beton, az épületek és a burkolt felületek nappal elnyelik a hőt, éjszaka pedig visszasugározzák. Emiatt a nagyvárosokban a hőérzet sokkal rosszabb lehet, mint vidéken vagy zöldebb környezetben.
Franciaországban különösen nagy a figyelem a hőhullámok körül, mert az elmúlt napokban már komoly egészségügyi és társadalmi terhelést okozott a forróság. A The Guardian beszámolója szerint Spanyolország és Franciaország júniusi extrém hőségéhez több mint 2000 többlethalálesetet kötöttek, nagyjából ezer-ezer főt a két országban.
Miért lehet most veszélyesebb a következő hőhullám?
A mostani helyzetben nem csak az számít, hogy újabb forró levegő érkezhet. Az is komoly gond, hogy Európa nyugati részén az előző hőhullám már kiszárította a talajt.
A nedves talaj párologtatással hűti a környezetét. Ha viszont a felső talajréteg kiszárad, ez a természetes hűtőhatás gyengül. Ilyenkor a napsugárzás energiájának nagyobb része közvetlenül a talaj és a levegő melegítésére fordítódik, így a hőmérséklet gyorsabban emelkedhet.
Ezért lehet különösen veszélyes egy második hőhullám. Nem tiszta lappal indul, hanem egy már eleve felmelegedett, vízhiányos felszínre érkezik. A növényzet, a mezőgazdaság, az erdők, a városok és az emberek szervezete is fáradtabb, terheltebb állapotban találkozik vele.
A hazai időjárás kulcsszava inkább a változékonyság lehet. Több napon is előfordulhat zápor, zivatar, élénk vagy erős északnyugati, nyugati szél, majd átmeneti lehűlés. Ez a forgatókönyv sokkal kedvezőbb, mint egy napokon át mozdulatlan hőkupola.
A HungaroMetre épülő előrejelzés szerint vasárnap főként az ország északi, északnyugati felén fordulhat elő zápor, esetleg zivatar. Hétfőn több felhő mellett elszórtan zápor, néhol zivatar is kialakulhat. Kedden ismét elszórtan lehetnek záporok, zivatarok, szerdán pedig akár több helyen is előfordulhat eső, zápor, zivatar.
Ez azért fontos, mert a csapadék és a szél időnként megszakíthatja a melegedést. Ugyanakkor a nyári zivatarok nem mindig hoznak egyenletes enyhülést. Egy településen lezúdulhat jelentősebb eső, néhány kilométerrel arrébb pedig szinte semmi sem esik.
Az elmúlt napok rendkívüli hőhulláma sokakat megviselt. Ilyenkor akkor is fáradtabbak lehetünk, ha a hőmérséklet már visszaesett 30 fok körülire. A szervezetnek idő kell, hogy regenerálódjon a többnapos hőterhelés után.
A WHO szerint az extrém hőség megterheli a szívet és a vesét, fokozza a hőkimerülés és a hőguta kockázatát, valamint súlyosbíthatja a krónikus betegségeket, például a szív- és érrendszeri, légzőszervi, mentális vagy cukorbetegséggel összefüggő állapotokat.
Ezért Magyarországon akkor sem szabad félvállról venni a 30 fok körüli meleget, ha éppen nem beszélünk extrém hőkupoláról. Az idősek, kisgyermekek, várandósok, szívbetegek, cukorbetegek és szabadtéren dolgozók továbbra is fokozott figyelmet igényelnek.
A hőhullám egyik legkimerítőbb eleme nem mindig a délutáni csúcsérték, hanem az, amikor éjszaka sem hűl le a levegő. Ha a hőmérséklet 20 fok felett marad, a lakások nehezebben hűlnek, az alvás romlik, a szervezet pedig nem tud megfelelően regenerálódni.
A mezőgazdaság is megszenvedheti a forróságot
A tartós hőség és a csapadékhiány a mezőgazdaság számára különösen veszélyes párosítás. Ha a talaj vízkészlete alacsony, a növények gyorsabban kerülnek stresszállapotba, a fejlődésük lelassul, a termésképződés pedig romolhat.
A kukorica, a napraforgó és más tavaszi vetésű kultúrák különösen érzékenyek a virágzás körüli hőstresszre. Néhány rendkívül forró nap is jelentős terméskiesést okozhat, ha közben nincs elegendő talajnedvesség.
Európai szinten az is gondot jelenthet, hogy ha egyszerre több mezőgazdasági régiót sújt hőség és aszály, az később az élelmiszerárakra is nyomást gyakorolhat. A hőkupola tehát nem csak meteorológiai jelenség, hanem gazdasági és élelmiszerbiztonsági kérdés is.
A kiszáradt növényzet, az erős napsütés és a szél együtt gyorsan terjedő tüzekhez vezethet. Egyetlen felelőtlen tűzgyújtás, eldobott cigarettacsikk vagy szikra is nagy bajt okozhat.
A klímaváltozás miatt gyakoribbak a szélsőségek.
A WHO Európa is arra figyelmeztet, hogy az extrém nyári hőség ma már nem kivételes szezonális kellemetlenség, hanem komoly közegészségügyi kérdés, amely megterhelheti a kórházakat, az infrastruktúrát és a sérülékeny társadalmi csoportokat.
Ha valakinél hőgutára utaló tünetek jelentkeznek, az sürgősségi állapot. Ilyenkor nem elég árnyékba húzódni, hanem azonnal orvosi segítségre lehet szükség.
Magyarországon most mire készüljünk?
A következő napokban Magyarországon marad a nyári idő, de a hőség nem tűnik olyan tartósnak és extrémnek, mint Nyugat-Európában. Szombaton napos, száraz idő várható 26–31 fokkal, vasárnap 25–31 fok lehet, helyenként záporral vagy zivatarral, hétfőn 26–32 fok, kedden pedig 27–34 fok valószínű. Szerdán több helyen lehet eső, zápor, zivatar, 24–31 fokos délutáni hőmérséklettel.
Ez a forgatókönyv sokkal elviselhetőbb, mint egy többnapos, mozdulatlan hőkupola, de a nyár közepén járunk, így a hőterhelésre továbbra is figyelni kell. Zivatar esetén a villámlás, a hirtelen széllökés és a jégeső is veszélyt jelenthet.
Júliusban még bármikor fordulhat a helyzet.
Bár Magyarországon most nem látszik tartós extrém hőség, ez nem jelenti azt, hogy július hátralévő részében ne térhetne vissza erősebb kánikula. A hónap klimatológiailag az év legmelegebb időszakához tartozik, és ha újabb magasnyomású helyzet épül ki Közép-Európa fölé, gyorsan visszatérhetnek a 35 fok feletti értékek.
Forrás:FrissHírek
s.k.
