Mit jelent valójában a globális felmelegedés?

2020-02-06 | Közélet
Mit mondanak a tudósok az éghajlat változásáról? Tényleg melegszik a bolygónk? És tényleg mindenért az emberiség okolható?

Ezek a kérdések az elmúlt évtizedekben a tudományos berkekből átszivárogtak az újságokba, tévéműsorokba, filmekbe, sikerkönyvekbe, sőt még az internetes blogok világába is. Kétségkívül heves viták dúlnak sok helyütt, de ha eltekintünk a felkent szónokoktól – vagy azoktól, akik annak érzik magukat -, érdemes megtudnunk és megértenünk azt, hogy mit állítanak a tudósok valójában.

Tényleg melegszik a Föld?
Számos tudományos jelentés szerint igen. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) arról számolt be, hogy a Föld átlaghőmérséklete 0,85 Celsius-fokkal magasabb, mint 1850-ben, amikor az iparosodás elkezdődött. Ez nem tűnik soknak, de azt tudnunk kell, hogy az átlaghőmérsékletben bekövetkezett legkisebb változás is nagy befolyással van a Föld klímájára. A legutóbbi jégkorszak idején bolygónk csupán öt fokkal volt hidegebb, mint most. Mivel most már évek óta melegebb van, az állatok és a növények hűvösebb élőhelyet keresve a sarkok felé húzódnak. Brit megfigyelők már jó ideje ismeretlen trópusi halfajokat észleltek az Atlanti-óceán északi részén, a zürichi székhelyű Globális Gleccserfigyelő Központ megállapította, hogy 1850 óta az európai gleccserek elvesztették tömegük több mint a felét, a Bajkál-tó térségben olvad az állandóan fagyott altalaj – és még folytathatnánk a sort, hogy hol, mi történt Földünkkel néhány évtized alatt.

Volt már ilyen meleg a Földön?
Meglepő, de a tudósok szerint igen. Sőt, még melegebb is! Grönlandot félmillió évvel ezelőtt 250 ezer éven át erdők borították. Tehát bolygónkon akkoriban jelentősen magasabb lehetett a hőmérséklet.
Akkor mi ok az aggodalomra?
A legaggasztóbb a hőmérsékletváltozás sebessége. A múltban ez fokozatosan történt, de a 20. században, különösen 1977 óta, a hőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedett, mint az elmúlt ezer év során bármelyik évszázadban. A felmelegedés kedvezően hathat a terméshozamra – és egyéb előnyökkel járhat az északi országok számára -, de sok faj valószínűleg nem tudna ilyen gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Mi okozza a felmelegedést?
Az IPCC azt a következtetést vonta le a tudósok eddigi elemzései, kutatási eredményei és az észlelhető jelenségek alapján, hogy a globális felmelegedést valószínűleg az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja és az ebből fakadó üvegházhatás okozza, ami a mi emberi tevékenységünk eredménye. A tudósok zöme elfogadta ezt a következtetést. Néhányan azonban, akik ezzel nem értenek egyet, azzal érvelnek, hogy a kibocsátott üvegházgázok hatása nagyon kicsi azokhoz a normális változásokhoz képest, amelyek a Föld klímáját állandóan befolyásolják. Szerintük az utóbbi száz évben bekövetkezett hőmérséklet-növekedést a természet változékonysága okozza. De ez a válasz csak egy esély, nincs rá bizonyíték…

Mi az üvegházhatás?
Az üvegházhatást már több mint száz éve taglalja a tudomány. Előfordulnak a Föld légkörében gázok, amelyek olyan funkciót töltenek be a világűrben, mint az üvegházak búrája: beengedik a Nap hőjét, de visszafelé már útját állják annak. Miután feltehetőleg az emberi tevékenységek következtében rendkívül gyorsan nőni kezdett egyes üvegházhatású gázok koncentrációja – különösen a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a fluórtartalmú gázok és a vízgőz -, ez üvegházhatást okoz a világűrben. A fluórtartalmú gázok kivételével, amelyeket kereskedelmi célokra használnak, az összes gáz előfordul a természetben is. A fosszilis üzemanyagok, a szén, az olaj, a fák, az erdők és a mezőgazdasági hulladékok elégetése során töméntelen szén-dioxid és dinitorgén-oxid kerül a levegőbe. Az állattenyésztésben a szarvasmarhák és a juhok szervezete az, ami emésztésük során nagy mennyiségű metánt állít elő, de sok gázt bocsátanak ki a szemétlerakók is, még nem beszélve arról, hogy az olajfinomítók és a szénbányák is rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolnak Földünk hőmérsékletére.

Eloszlik-e a szén-dioxid magától is?
Nem. Ez sajnos évszázadokon át megmarad. Szerencsére a termelt szén-dioxidnak csak a fele marad a légkörben, a többit a környezet elnyeli. A legnagyobb szén-dioxid tárolóink az óceánok, ezek az éves kibocsátás negyedét nyelik el, de most már ötvenszer többet raktároznak, mint amennyi a légkörben van, és tízszer annyit, mint amennyi a szárazföldi bioszférában található. Az viszont nem ismert előttünk, hogy az óceánok vajon mennyivel többet tudnának még biztonságosan tovább raktározni… Van olyan klímakutató, aki azt állítja, hogy a szén-dioxid az óceánban szénsavvá válva roncsolja a tengeri éllények kalcium vázát… A vízgőz és a felhők szerepe is fontos, de nehéz kiszámítani a hatásukat. A melegebb óceánokból párolgó vízből felhők képződnek, amelyek fogva tarthatják, de az űrbe is juttathatják a hőt. Az alacsonyabb felhők hűtik a bolygót, a magasabban lévők melegítik. De mivel a légkör melegedésével megolvadnak a gleccserek és a jéghegyek, ezért a Föld felszíne is kevesebb fényt tükröz vissza, emiatt a levegő is melegszik, tehát még több jég olvad el, és emiatt még nagyobb lesz a felmelegedés… Ördögi kör.

A jövőben milyen mértékben nőhet a hőmérséklet?
A világ vezető éghajlatkutatói szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított két Celsius fokú hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata annak, hogy a bolygón veszélyes és katasztrófális változások állhatnak be. Ezt felismerve már a nemzetközi közösség is belátta, hogy a globális felmelegedés mértékét mindenképpen két Celsius fok alatt kell tartani.

Hogyan csökkenthetjük az üveghatású gázok kibocsátását?
Alternatív energiaforrások igénybevételével és a fosszilis tüzelőanyagok hatékonyabb felhasználásával csökkenthető a károkozás. Jelenleg a trópusi országok erdeinek irtása és égetése során keletkezik az üvegházhatású gázok zöme, több mint 20 százalék. A trópusi erdőségek megőrzése rendkívül fontos a Föld lakói és élővilága számára, mert a fák szinte magukba szívják a szén-dioxidot és jelentősen növelik a felhők hűtő rétegét. Számos erőmű, szemétégető és gyár is kiszűri már a káros anyagokat. Az olajtársaságok is próbálkoznak. A BP márkájú brit olajtársaság például néhány éve úgy döntött, hogy levegőbe bocsátás helyett inkább eltemetik a szén-dioxidot az algériai gázmezőkön, mert ezek a gázok jórészt kimutathatók az ott kibányászott természetes gázokban is, de nincs még információnk a terv sikeréről… Karl Wunsch, a Massachusetts-i Műszaki Egyetem óceánfizika – professzora szerint a klímakutatás a világ egyik legösszetettebb tudománya. Az ő véleménye az, hogy egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz száz év múlva, de miután már ma is látjuk a veszélyeket, őrültség lenne kivárásos taktikát alkalmaznunk. Nem azért kötünk biztosítást, mert biztosak vagyunk abban, hogy ki fog gyulladni a házunk, hanem azért, mert ez egy kockázat, amit szeretnénk kezelni. Ehhez hasonlóan őrültség volna, ha a klíma védelme érdekében nem tennénk semmit…

Mit tehetünk?
Csak megismételni lehet a professzor utolsó mondatát. Igen, őrültség lenne, ha mi, hétköznapi emberek feladnánk. Ha összetett kézzel ülve vagy térdelve arra várnánk, hogy a szánkba repül a sült galamb… A tudósok jeleznek, hogy vegyük észre a veszélyt és nekünk észnél kell lenni. Megtehetjük, hogy saját életünk, és az eljövendő nemzedék érdekében megpróbálunk apró lépésekkel változtatni megszokott életmódunkon, szokásainkon. Kezdjük el ésszerű megfontolásból szigorítani szokott napi rutinjainkat! Üljünk kevesebbszer az autónkba, ha van vonat, busz, villamos a közelünkben. Spóroljunk az energiával, tanuljuk meg „kezelni” a fűtő- és lámpatesteket. Írtsuk ki otthonunkból és konyhánkból a mással helyettesíthető műanyagból készült cuccokat. Ha vásárolni megyünk, vigyünk szatyrot, kosarat, dobozokat, üvegeket, meg horgolt szatyrokat, mihez, mi kell. Mossunk fluormentes mosóporral. A nejlonzacskókat hagyjuk a kiskutyánknak -, de a kisbabánkat pelenkázzuk mosható, kifőzhető textil pelenkába. Úgy, ahogy egykor a nagymamánk. Igen, inkább mossunk a papírpelenka helyett, aminek a lebomlási ideje csaknem végtelen…

Megosztás