Ez a temető hazánk legnagyobb egybefüggő német nemzetiségi sírkertje. 1996-ban Országos Német Emlékhellyé nyilvánították és 2006. június 18-án itt szentelték fel az Országos Német Elűzetési Emlékművet.
A temető becses értéke a Csulits kápolna. 1862-ben állíttatta Csulits János, miután a testvére a halálos ágyán ezt kérte tőle. A nőtlen fivér az apai örökségét ajánlotta fel a nemes célra.
Az „Alter Friedhof”, ahogy a régiek nevezik a temetőt 1755-ben került felszentelésre és 1956-ban temettek oda utoljára.
1993-ban megjelent Budaörsi Anziksz című lapban ezt olvashatjuk: „ A budaörsi ótemető sírjai – néhány kivétellel –gondozatlanok. Az áttekinthetetlen sorok közt az embermagas gyom, rendezetlen talajfelszín, ledőlt sírkövek szomorú látványt nyújtanak.”
Azóta a helyzet gyökeresen megváltozott. A temetőt gyakran látogatják a Németországból haza érkező régi budaörsiek és nagy örömmel nyugtázzák, hogy a temető egyre szebb, gondozottabb, rendezettebb.
A több évig tartó munkálatoknak elsődleges cél a sírkövek rendbetétele volt. Az eldőlt, már- már félig a földbe süllyedt köveket felállították, Az alapzatokat megerősítették, a repedéseket kifugázták, a letört darabokat visszaillesztették. A több mint 1400 sírkövet lecsiszolták. Utakat, vízelvezetőket alakítottak ki, világító testeket szereltek fel és elkészült négy kút. A füvet rendszeresen nyírják. Amióta látványosan szépül a temető szinte teljesen megszűnt a szándékos rongálás. Azokat a darabokat, amelyeknek már nem lehet megtalálni az eredeti helyét, a kápolna mögött egy kisebb lapidáriumba helyezték. Az utakat finom felsőréteggel látták el.
Sax László kőszobrász az Ótemető jó ismerője, mert a munkálatok egy részét ő végezte. Elmondta, hogy számos sírkő a tardosbányai kőfejtőből származik, azok a vöröses színűek. A fehérek süttői mészkőből készültek.
A kápolnától balra, közel egymáshoz több mint 240 éves szív alakú sírokat találunk. Értéküket nem lehet forintosítani.Őrizzük őket, vigyázzunk rájuk!
Hétfőn, november 1-én, a templomban a fájdalmas rózsafüzért imádkozták a hívők, majd ezt követően – Varga János nyugalmazott plébános úr vezetésével – az Ótemetőt is érintve felmentek a Nefelejcs utcai temetőbe és a nagykeresztnél a halottainkért megemlékező imádságot mondtak, gyertyákat, mécseseket gyújtottak.
(Fotó: Wein)
s.k.
