Ópusztaszer és a Feszty körkép

2021-07-10 | Budaörs
Ópusztaszer a Magyarok Emlékhelye. Lehet hogy már nincs is olyan magyar ember aki nem látta legalább egyszer ezt a gyönyörű vidéket, aki nem gyönyörködött a végtelen térségben mely magába öleli a magyarság történetének jókora részét.

Talán nincs is közöttünk olyan a haza iránt érző, múltunkra kíváncsi, aki legalább egyszer ne látogatott volna el Ópusztaszerre a Magyarok Emlékhelyére. Hatalmas térségen terül el, ahol többek között egy skanzent is felépítettek azért, hogy az idelátogatók saját szemükkel láthassák a régen volt magyar falvak házait, és azok berendezési tárgyait. Az országban ugyan több helyen is láthatunk skanzent, de számomra az ópusztaszeri volt eddig a legtökéletesebb.

Látogatásom során eső utam a rotundába vezetett, ugyanis ott található az emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körkép. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel. A körkép megalkotóját, Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkájában. A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket pedig Vágó Pál készítette.

De honnan jött az ötlet? Mi adta az inspirácót Feszty Árpádnak, hogy megfesse a honfoglalást?

Feszty Árpád 1981-ben Párizsban járt és ott meglátta Detaille és Neuvilla körképét a Napoleon csatáit. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: a bibliai özönvíz történetét szerette volna vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája: a honfoglalás címe A magyarok bejövetele.

Első ízben a mai Szépművészeti Múzeum helyén építettek fel agy rotundát, ahol a körkép helyet kapott A kiállítási épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes. A hatalmas mű megalkotásában részt vett  Ujváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig Vágó Pál és Pap Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. Érdekesség, hogy a korabeli közélet több ismert alakját is megjelenítették a festményen, maga Feszty Árpád fejedelemként szerepel az alkotáson.

A kiállítás megnyitásának napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási volt az érdeklődés a képre, mely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított. A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. A jelentős költségekkel járó utaztatás hatalmas anyagi bukásnak bizonyult, mivel a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású festmény, annak hatalmas méretei miatt sem. 1909-ben vitték vissza Budapestre majd 1909. május 30-án sor került A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitójára. A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és a festmény is károkat szenvedett. A vászon nem volt védve az esőtől és hótól. A határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István, a festő unokaöccse „külföldivé” vált, Feszty Masának, Feszty Árpád lányának pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták.

Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport nyerte el a körkép helyreállítására kiírt pályázatot. Feszty alkotása 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként. A Feszty-körkép zenéjét Birinyi József szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre

Ez tehát röviden Ópusztaszer és a Feszty körkép története, melynek megtekintését ajánlom mindazoknak aki még nem látták, akik pedig látták tudom hogy úgy mint én még egyszer biztosan ellátogatnak erre a különösen szép emlékhelyre.

Major Edit

Megosztás