Idézünk néhány részletet, a teljes anyag ITT olvasható!
Másodszor szerzett parlamenti mandátumot Ritter Imre, a magyarországi német kisebbség képviselője, aki az előző ciklusban többször is kétharmados döntések meghozatalához segítette a Fidesz–KDNP-t. A képviselő előre bejelentette ugyan, hogy a történelmi nemzetiségeket nem érintő kérdésekben a mindenkori kormánytöbbséggel fog szavazni, mégis többször kritizálták azért, mert sokak szerint válogatás nélkül mindent megszavazott a Fidesznek. Ritter Imre most a Telexnek azt mondta, munkájával összefüggésben az elmúlt nyolc évben jelentősen javult a nemzetiségek helyzete, ha pedig az ellenzék nyert volna, velük is tudott volna együttműködni.
Kevesebb mint 25 ezer szavazattal, a listás voksok mindössze 0,44 százalékát megszerezve jutott az idén ismét parlamenti mandátumhoz Ritter Imre, a magyarországi németek képviselője. A választási törvény 2013-as kiegészítése alapján, a kedvezményes kvótával parlamentbe jutható kisebbségek közül az idén, 2018-hoz hasonlóan, egyedül a német nemzetiségi lista kapott annyi szavazatot, hogy az mandátumot eredményezzen.
A most 69 éves Ritter a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdaságtan-, az ELTE-n pedig alkalmazottmatematika-diplomát is szerzett. A rendszerváltás után szülővárosa, Budaörs kisebbségi önkormányzatában kezdett el dolgozni. Később a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatában is vezető pozíciót vállalt, 2006-ban pedig már a Fidesz–KDNP jelöltjeként jutott be Budaörs képviselő-testületébe.
Ritter 2010-ben már a Fidesz budaörsi polgármesterjelöltje is volt, de mivel alulmaradt a várost idestova 31 éve irányító Wittinghoff Tamással szemben, az országos politika felé fordult. Így lett az új választási törvény értelmében 2014-től a német nemzetiség szavazati joggal nem bíró parlamenti szószólója. 2018-ban pedig sikerült annyi magyarországi sváb és szász szavazatot összeszednie, hogy a kedvezményes kvótával Ritter a parlament teljes jogú képviselője lett.
Listavezetőként viszont már akkor sem árult zsákbamacskát. A régi Index kérdésére néhány nappal a választás előtt már leszögezte: azokban a kérdésekben, amelyek a nemzetiségi kisebbségeket nem érintik, „a mindenkori kormányhoz lojálisan” fog szavazni.
(A kedvezményes kvóta lényege, hogy egy képviselő parlamentbe juttatásához a nemzetiségeknek negyedannyi szavazatot kell szerezniük, mint a pártoknak. Ezt úgy számolják tehát, hogy összeadják a pártlistás szavazatokat és a nemzetiségi listás szavazatokat, ezt elosztják a listás mandátumok számával, azaz 93-mal, majd néggyel.
A kedvezményes kvótával a nemzetiségek tehát a pártokhoz képest valóban sokkal könnyebben szerezhetnek mandátumot. Az idén az így számított bejutási küszöb körülbelül 23 ezer szavazat volt, Ritter Imre pedig ennél nem sokkal többet, 24 630 voksot kapott.)
A 2011-es népszámlálás szerint az országban csaknem 186 ezer német nemzetiségű személy él, közülük viszont csak alig több mint 32 ezren regisztráltak a német nemzetiségi névjegyzékbe. Ezzel kapcsolatban Ritter Imre azt mondta a Telexnek, hogy nem is volt céljuk 35-40 ezernél több választót regisztrálni, az ugyanis elégséges a kedvezményes mandátum megszerzéséhez.
Az első nemzetiségi képviselő a parlamentben
Ritter négy év alatt hetvennégyszer szólalt fel a parlamentben, ebből pedig csupán 22 volt önálló felszólalás, általában az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját ismertette. Arra a kérdésünkre, hogy ennek az oka lustaság volt-e, vagy tényleg ennyire kevés kérdés érintette a nemzetiségeket, a képviselő azt mondta: a magyarországi őshonos kisebbségeket mindenképpen ki akarta vonni a parlamenti sárdobálásból.
Ritter Imre az elmúlt négy évben ugyanakkor vitathatatlanul sikeresen lobbizott a történelmi nemzetiségekért. Bár fontos szimbolikus kérdésekben a nemzetiségek soha nem kerültek szembe a többségi társadalommal vagy épp a kormányzati politikával, az intézményrendszerük fenntartására kapott állami támogatásoktól sok minden függhet. Ezek a támogatások pedig 2014, de főleg 2018 óta jelentősen nőttek.
2014 óta
4-ről 22 milliárdra emelkedett az őshonos nemzetiségek költségvetési támogatása;
75 köznevelési intézmény fenntartói és tulajdonjogát szerezték meg a nemzetiségek;
négyszeresére emelték a nemzetiségipedagógus-pótlékot;
bevezették a pedagógushallgatói ösztöndíjrendszert;
és már 15 ezer gyerek tanul nemzetiségi fenntartású iskolákban.
Kérdésünkre, hogy mit tekint a következő négy év legnagyobb feladatának, Ritter a nemzetiségipedagógus-képzést jelölte meg. Noha országosan is pedagógushiány van, de ez szerinte a nemzetiségi iskolákat hatványozottan érinti, a következő évek nyugdíjazásai miatt pedig rengeteg hely megüresedik majd a nemzetiségi iskolákban. Ebben a tekintetben tehát hiába kapnak plusztámogatásokat, a nemzetiségi iskolák sem különböznek a többitől.
(SzK)
(Képek: 2016. január 19. A magyarországi németek kitelepítésének 70. évfordulója, Budaörs, Ótemető, emlékmű)
