E hiány felismerése azonban igen nehézkes. Érdemes ezért figyelni testünk jeleit, mert van néhány olyan tünet, amiről nem is gondolnánk, hogy a magnézium hiánya is okozhatja.
A magnéziumhiánynak a vérben fellépő alacsony magnéziumkoncentrációt nevezik. Az emberi szervezetben mintegy 25-30 gramm magnézium található, mely részben a csontokban, részben pedig az izom- és májsejtekben koncentrálódik. A napi ajánlott magnézium bevitel felnőtt nők számára 300 mg, férfiak számára 350 mg, míg kismamák számára 450 mg. Gyermekeknél életkortól függően a szükséges mennyiség 50-250 mg között változik.
A hiány okai
A magnéziumhiány kialakulásának lehetséges oka lehet az egyoldalú táplálkozás – időskorban az alacsonyabb tápanyagbevitel -, továbbá szervezetünk észrevétlenül megnövekedő magnéziumigénye. Megnövekedő szükségletet idézhet elő az erőteljes testi és szellemi igénybevétel, gyermekek esetében a gyors növekedés, valamint bizonyos betegségek, amelyek felborítják szervezetünk magnézium-háztartását. Ilyen például az alkoholizmus, a szívelégtelenség, a szívritmuszavar és az asztma. De ide sorolható még a várandósság időszaka is, ez idő alatt a magnézium pótlása csökkenti a spontán vetélés, a koraszülés, a fejődési rendellenességek és a terhességi szövődmények kockázatát. A magnéziumhiány ritka esetben genetikai okokra is visszavezethető, ilyenkor a bélben való felszívódás, illetve a vesében történő magnézium visszaszívás problémája váltja ki a tüneteket.
Tünetei
Az emberi szervezetnek ez a negyedik legjelentősebb nyomeleme, amelynek hiánya számos kellemetlen tünetet idézhet elő. Egyik jellegzetes tünetei a visszatérő izomgörcsök, amelyek leggyakrabban a végtagjainkban fordulnak elő, de jelentkezhetnek a vádliban, a bokánk táján, olykor a rágóizmainkban, sőt egyes esetekben a szemizmainkban is. Állandó fáradtságot, kimerültséget is előidézhet a magnézium hiánya. Miután ez a nyomelem fontos része szervezetünk természetes energiatermelő rendszerének, hiánya energiaszintünket, hormonrendszerünket és vércukorszintünket is befolyásolhatja, ezáltal nem csak energiaszintünkre, de még a hangulatunkra is hatással lehet. Előfordulhat az is, hogy emiatt érzünk magukban folyton valamiféle belső nyugtalanságot.
Mivel a magnézium szerepet játszik a szervezetben lévő gyulladások csökkentésében is, ezért hiányára többféle bőrprobléma is utalhat. Ilyen például az ekcéma, a pikkelysömör, a rosacea vagy a pattanásos bőr. De sok tanulmány bizonyította azt is, hogy az alacsony magnéziumszint befolyásolhatja alvásunk minőségét is. A magnézium ugyanis hozzájárul idegrendszerünk normális működéséhez, ami a pihentető alváshoz elengedhetetlen. Hiánya esetén az alvásigényünk is megnőhet. Ha stresszesek, idegesek, feszültek vagyunk, megnő a vérünkben az adrenalin és egyéb hormonok mennyisége, emiatt emelkedik a vérnyomásunk, és ezáltal a vérsejtekből magnézium szabadul fel. Minél tovább tart a stresszes állapot, annál gyorsabban ürülnek ki testünk magnéziumraktárai, és a magasabb adrenalin szint így állandósulhat. De a felsoroltakon kívül előfordulhat, hogy a hideglábfej-érzésnek, a zajérzékenységnek, a zavartságnak, hátfájásnak, a keringési zavaroknak és az étvágytalanságnak is a magnéziumhiány az előidézője.
Megelőzése és kezelése
A magnéziumhiány helyes táplálkozással megelőzhető. Magas magnéziumtartalmuk miatt ajánlatos rendszeresen fogyasztani mandulát, diót, mogyorót, zabkorpát, spenótot, fehér babot és halféléket. A magnéziumhiányos állapot kezdeti stádiumában lehetséges az otthoni kezelés magnéziumot tartalmazó készítmények szedésével. De ha a magnéziumhiányos állapot tartósan fennáll, akkor elengedhetetlen az orvosi konzultáció és segítség.
V.
