Polgár Marianne kezdeményezõje és szervezõje a Bildstock (képoszlop) létrehozásának, üdvözölte a megjelenteket. Külön köszönetet mondott azoknak, akik az avatáson is részt vettek.
A csodálatos kerámiakép készítõjét,Petrás Máriát kérte a színpadra. A csángó származású mûvésznõ elmondta,hogy az õ gyermekkorában a Mária kultusznak nagyon mély gyökerei voltak. Például a korareggeli és a késõ esti harangszót Mária-harangozásnak nevezték. Szükségben, betegségben a Szûz Máriához fordultak segítségért. Évente huszonhat alkalommal tartottak Mária-ünnepet. Kutatások bebizonyították, hogy a Mária-hívõk között nincs depressziós ember.
Ritter Imre országgyûlési képviselõ a régi budaörsi szõlõmûvelésrõl, annak nehézségeirõl, a termõföld értékérõl beszélt. Õseinknek ehhez az embert próbáló munkához a hit, a család összetartó ereje adott erõt.
Szabó András elõadómûvészt már jól ismerték a Magyar Történelmi Szalon elõadásait látogatók. Kitûnõ versválasztásában most sem csalódtunk. Igazi szellemi különlegesség volt az Ómagyar Mária-siralom, amely egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az elsõ fennmaradt magyar nyelvû vers. A másik szavalat Szabó Lõrinc: Hazám, keresztény Európa címû költeménye a mai napig aktuális.
Hatalmas sikert aratott a Sapszon Ferenc Kórus Krasznai Gáspár vezényletével. A befejezésként elõadott egykori himnuszunk, a Boldogasszony Anyánk, Bárdos Lajos átiratában, egyszerûen fantasztikus volt.
A mûsor befejeztével az állófogadáson alkalom nyílt a beszélgetésre, és Vadas Csenge „Képoszlop születik” címû fotókiállításának megtekintésére. A fotók valóban végigkövetik a munkálatokat a kõoszlop kitermelésétõl az emlékmû befejezéséig.
Álljon még sokáig a Bildstock elõdeink emlékére, utódaink örömére.
s.k.
