Őseim útján jártam

2019-08-01 | Helytörténet
Munkatársunk, Steinhauser Klára részese volt egy különleges dunai hajóútnak. Erről az útról kérdeztük...

-Számodra ez több volt, mint egy érdekesnek ígérkező nyári kirándulás.

-Sokkal több.  Gyermekkoromban gyakran hallottam, hogy őseink a Fekete erdőből jöttek a Dunán, hajóval. Már régóta erős vágy élt bennem, hogy egyszer végigutazzam azt az utat. Lássam a forrást, a hegyvonulatokat, a sziklaszirteket és a városok épített emlékeit, amelyeket esetleg láthattak az elődeim is útjuk során. 

-Honnan indultatok és milyen útvonalat jártatok be? 

-Busszal mentünk a forrásvidékig. Érdekesség, hogy a Duna eredetét máig vitatják.  Az egyik vélemény szerint a Breg patak forrása a kezdet, hiszen az van legmesszebb a Fekete tengertől.  (2880 km) A másik verzió szerint a Breg és a Brigach összefolyásától nevezhetjük Dunának. Hivatalosan azonban Donaueschingenben , a Fürstenberg kastély parkjában szépen kiépített medence lenne a Duna kezdete. Utunk során öt különböző típusú hajóra szálltunk: bárkára,luxushajóra és egyszerűbbre,  szárnyashajóra , végül sétahajóra. 

Három zsilipelést is érintettünk. A városokba buszunk vitt be a kikötőkből, és ott megtekintettünk annyi szépséget, amennyi az időnkbe belefért. Így kihagyhatatlan volt Ulm városában a székesegyház. 30 évvel ezelőtt már megmásztam a 161 méter magas tornyának 760 lépcsőjét, de arra ma már nem mernék vállalkozni.  A kikötőben a falba épített emléktáblákon azoknak a településeknek a neve olvasható, ahová Ulmból indultak a magukban bízó svábok Magyarországra. Budaörs tábla sajnos nem volt. 

A szép fekvésű Weltenburg kolostorában megkóstolhattuk a híres fekete sört, amit már a középkor óta ott főznek, hagyományosan. A Walhalla csarnokot már többször megcsodáltuk az autópályáról. Most fel is mentünk és belülről is megnéztük. A dicsőség csarnokában kiállított majd 200 mellszobor megörökített német uralkodókat, hadvezéreket, egyháziakat, tudósokat, művészeket. A három folyó városa, Passau is megannyi látnivalót kínált. Városnéző sétánk során elmentünk ahhoz a szerény kolostorhoz, ahol a magyarok első koronás uralkodónőjének, boldog Gizella hamvait őrzik.  Az UNESCO világörökségi védelmét élvező Melki apátság is elkápráztatott. Több mint 900 éve élnek itt szerzetesek Szent Benedek regulája szerint és látják el feladataikat, az oktatást és a lelkipásztori teendőket.

És még nem is említettem mindent! Magyarországon a komáromi Monostori erődöt jártuk be, hiszen a történelmünkhöz fűződik a „Duna Gibraltárjának” nevezett építmény, Közép-Európa legnagyobb újkori erődje.

Mikor az esti órákban a Vigadó téren kiszálltunk a hajónkból szívélyesen búcsúztunk el egymástól és megállapítottuk, hogy nagyon gyorsan eltelt ez az élményekben bővelkedő hét nap.

-Milyen volt a társaság, a szervezés?

– Különböző korosztály vett részt ezen az úton, csupa barátságos ember, Pécs környékéről, Veszprémből és néhányan Budapestről. Az utazás szervezőjétől, Palotai Jánostól külön dicséretet kaptunk a pontosságunkért. A fáradhatatlan, humoros Jánosnak köszönhetően nem volt fennakadás az út során. Na,jó , volt néhány útelterelés az építkezések miatt a  német szakaszon,de arról ő nem tehetett.

-Mi az, ami leginkább maradandó számodra?

-A forrásvidék látványát úgy tekintettem, hogy ezt őseim is láthatták. Elszorult a torkom, amikor beszálltunk az első hajóba, ami ugyan nagyobb méretű volt, mint a nevezetes Ulmer Schachtel, de fából ácsolt egyszerű bárka.  Arra gondoltam, hogy milyen lehetett a lelkiállapotuk, miután szülőföldjüket elhagyták és az ismeretlenségbe indultak. A templomok csendjében is rájuk emlékeztem, egy-egy alkalommal mécsest gyújtottam. A szállodákban elkértem a telefonkönyvet és kerestem az elődeim neveit. Végül a kis ékszerdoboz szépségű Kelheim városkában a recepciós hölgy mondta, hogy ismer egy Steinhauser nevű urat a városban, aki zenész. Otthagytam a névjegyemet, talán jelentkezik az úr, ha érdekli egy 300 évvel ezelőtt elszármazott rokoni szál. 

Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Palotai Jánosnak és segítő feleségének, továbbá a nagy tudású Jakabnak, aki anekdotákkal fűszerezte a történelmi tényeket. Jó lenne tovább utazni velük, a Duna alsó szakaszán, hamarosan indulnak. Majd ,talán jövőre. 

Aki szeretne különleges utazásokon részt venni, az jelentkezhet:  Palotai János. T: 06 30 48 777 38, e-mail: palotaix@t-online.hu, Családok Kulturális és Szabadidősport Egyesülete Kozármisleny. 

SzK

Megosztás